Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség

magyarországi ifjúsági szervezet (1957–1989)

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (rövidítve: KISZ) a magyar kommunista állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) ifjúsági szervezete volt 1957 és 1989 között.

Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség
A KISZ emblémája
A KISZ emblémája

Alapítva 1957. március 21.
Megszűnt 1989. április 22.
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

 
A KISZ IX. Kongresszusa. Az emelvényen az első sorban jobbról az első Barabás János, a második Fejti György, harmadik Grósz Károly, negyedik Szűcs Istvánné, ötödik Aczél György, hetedik Maróthy László, nyolcadik Pullai Árpád. A második sor bal szélén Deák Gábor, a harmadik sor közepén Horváth István (1976)

A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség 1957. március 21-én alakult meg a korábbi Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ) utódjaként.[1] A KISZ 1989. április 22-én feloszlott, egyidejűleg megalakult a DEMISZ.

A KISZ Központi Bizottsága első titkárai szerkesztés

A KISZ szervezeti felépítése szerkesztés

  • KISZ-alapszervezet
  • szervezeti szabályzat: a KISZ kongresszusa által megalkotott okmány, amely tartalmazta a szervezet tevékenységének célját, feladatait, működésének elvi alapjait. Betartása kötelező volt minden KISZ-tag számára.
  • akcióprogram: a KISZ-szervezetek, KISZ-alapszervezetek éves munkatervének dokumentuma.

Vezető szervek:

Tanácsok:

  • Egyetemi és Főiskolai Tanács
  • Értelmiségi Fiatalok Tanácsa
  • FAT v. Fiatal Szakemberek Tanácsa
  • FMKT v. Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa
  • FNT v. Fiatal Nők Tanácsa
  • Középiskolai és Szakmunkástanuló Tanács
  • Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa
  • Honvédelmi Nevelési Tanács
  • Ifjúmunkás Tanács

Katonai jellegű egysége

A KISZ vezetése alatt álló intézmények, vállalatok szerkesztés

  • Ifjúsági Lapkiadó Vállalat (ILV): A KISZ KB felügyelete alatt működő vállalat. Célok: ifjúság nevelése, sport, egészségügy, orvosi, oktatási lapok kiadása.
  • Ezermester Úttörő és Ifjúsági Kereskedelmi Vállalat: a KISZ vállalata, mely mozgalmi élethez kellő holmik, barkácscikkek és turistafelszerelés forgalmazásával és szolgáltató tevékenységgel foglalkozott. [forrás?]
  • Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda: a KISZ vállalata, elsősorban tanulmányi kirándulások szervezésével foglalkozó cég volt. Az 1980-as évek elején már 20 megyei és 16 kiemelt kirendeltséggel, 10 000 férőhelyes belföldi szálláshely kapacitással működött.
  • KISZ Központi Művészegyüttes: az ifjúsági mozgalom kulturális csoportja volt, mely a következő együtteseket foglalta magába: KISZ központi énekkar, KISZ- és Úttörőtánckar, egyetemi énekkar, kamarazenekar, Új Zenei Stúdió, Ifjú Gárda fúvószenekar, rajkózenekar, irodalmi színpad, Úttörőegyüttes.

KISZ-élet szerkesztés

 
1971. április 4-ei ünnepség Monoron, KISZ-tagok fogadalomtétele
  • KISZ-megbízatás
  • KISZ-radar
  • KISZ-tagdíj: évi egy alkalommal fizetett hozzájárulás a szövetség működéséhez. (Középiskolások félévente fizetik, összege 1986-ban 12Ft/félév; 1987, 1988-ban 30Ft/félév)
  • KISZ-tagfelvétel
  • KISZ-taggyűlés
  • KISZ- tagsági igazolvány
  • KISZ-tanácsadó tanár
  • KISZ-védnökség
  • KISZ-díj
  • KISZ-kitüntetés: a mozgalomért végzett munkáért kapott elismerés, ez lehetett fokozatok szerint: KISZ Érdemérem, Ifjúságért Érdemérem, Ságvári Endre Érem, Kiváló Ifjúsági Vezető Érem, Aranykoszorús KISZ-jelvény, KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele. Egy évi munkáért szervezeteknek adott elismerések voltak: A KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlója, A KISZ Központi Bizottságának "Kiváló KISZ-szervezet" Zászlója, A KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevele.
  • egyéni értékelés
  • fegyelmi büntetés: azt a tagot, aki a KISZ szervezeti szabályzatát megszegte, a KISZ taggyűlése vagy valamely felsőbb szerve fegyelmi büntetésben részesíthette, dorgálással, megrovással, szigorú megrovással vagy legvégső esetben a szervezetből történő kizárással.
  • építőtábor-mozgalom: KISZ által kezdeményezett mozgalom a fiatalság nyári szünidejének gazdaságilag hasznos eltöltése érdekében.[2]
  • ifjúsági brigád: a szocialista brigádmozgalomban részt vállaló 30 év alattiak csoportja.
  • ifjúsági fórum:
  • közösségi megbízatás: személyre szabott feladat, mellyel a KISZ-taggyűlés vagy csoport, vagy bármely szerv a tagot megbízta.
  • mozgalmi év: a KISZ-alapszervezet tevékenységének 12 havi szakasza.
  • párttagajánlási jog: a KISZ joga volt, hogy az MSZMP-be történő felvételkor az alapszervezet taggyűlése a két ajánló közül az egyik lehetett.
  • politikai képzés

Előzmények szerkesztés

Felállítása a szovjet típusú politikai intézményrendszer fontos eleme volt, mutatja ezt, hogy már az Ideiglenes Intéző Bizottság 1956. december 5-i ülésén is napirendre került a megszervezése, de akkor még nem találták alkalmasnak a helyzetet. Az MSZMP IKB 1957. február 26-án határozott felállításáról. Az MSZMP Földes László vezetésével bizottságot jelölt ki, amelynek feladata volt a hasonló szovjet szervezet, a Komszomol vezetőivel konzultálni a KISZ megszervezéséről. A magyarok és a szovjetek egyetértettek abban, hogy a KISZ-t még március 15-e előtt meg kell alakítani. A körültekintő előkészítést az indokolta, hogy 1956-ban a fiatalok meghatározó szerepet játszottak a forradalom mindegyik fázisában.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

  • Tóth Antal (szerk.): Ifjúsági Kislexikon, Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1984. ISBN 963-09-2531-1
  • Fencsik László (szerk.): Politikai kisszótár, Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1986. ISBN 963-09-2800-0

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés