Fundoklia-völgy

Az érdi Fundoklia-völgy (teljes nevén: Fundoklia-völgy helyi jelentőségű természetvédelmi és Natura 2000 terület) a Tétényi-fennsík nyugati részén található, közel 3 km hosszú, 10–30 m mély, karsztos szárazvölgy. 1999 tavasza óta helyi jelentőségű védett terület, 2004-től pedig a Natura 2000 hálózat tagja. Gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik, 2009 decembere óta kiépített tanösvény teszi turisták számára lehetővé a terület megismerését.[1]A völgy egy nagy része 1938 óta magántulajdonban van.

Fundoklia-völgy
A Fundoklia-völgy tájképe
A Fundoklia-völgy tájképe
Ország Magyarország
Település Érd
Terület205000 m2
Elhelyezkedése
Tszf. magasság107-220 m
Fundoklia-völgy (Magyarország)
Fundoklia-völgy
Fundoklia-völgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 23′ 41″, k. h. 18° 52′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 41″, k. h. 18° 52′ 36″
A Wikimédia Commons tartalmaz Fundoklia-völgy témájú médiaállományokat.

Földrajzi adottságokSzerkesztés

Az északnyugat-délkelet irányú Fundoklia-völgy a Tétényi-fennsík nyugati részén fekszik, területét kettészeli az M7-es autópálya. A közel 1,5 km hosszú, 20–50 m széles, 10–15 m mély, enyhén kanyargó völgy keleti irányban 200–400 m széles platóban folytatódik. Az aszóvölgyet a pleisztocén idején vájta ki a törésvonalak mentén lefolyó csapadékvíz. Alapkőzete a 12-13 millió éves, miocén kori, elsősorban Cerithium csigák vázából összecementálódott szarmata mészkő, melynek az országban itt van az egyik legnagyobb kiterjedésű, felszínre is bukkanó előfordulása. A völgyet a pleisztocén korban lösz borította be, amely az erózió miatt már csak a völgy délkeleti végén maradt fenn. A változatos geomorfológiájú területen a dolomitra jellemző porló felszínek, kőfolyások, meredek letörések, lépcsők, mészkőbordák és a dachsteini mészkőre jellemző, nagy kiterjedésű platók egyaránt megjelennek. A völgy több mesterséges barlangüreget rejt, melyek egykori kőfejtők maradványai. Hasonlóan egykori bányászat eredménye a völgyvégi, 2–4 m magas löszfal is. A területen felszíni vízfolyás nincs. Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, az évi középhőmérséklet 10,5 °C. A völgy a hőmérsékleti inverzió miatt hűvösebb és párásabb a platónál.

Régészeti értékek és jelentőségükSzerkesztés

A völgy északnyugati (M7-es autópályától északra eső) része régészeti oltalom alatt álló, világhírű, sokrétű, ősemberi vadásztelep, ahová a 30-35 000 évvel ezelőtti időszakban rendszeresen visszatértek a Neandervölgyi ősemberek. Az 1963-64 között zajló, Gáboriné Csánk Vera régész vezette ásatások során több ősemberi életformára utaló maradványokat találtak. 37 állatfaj mintegy 50 000 csontja, köztük barlangi medve, barlangi oroszlán, gyapjas orrszarvú, mamut csontok,[1] valamint 900 db, 61 féle, kavicsból készített, a vadászzsákmány feldolgozását lehetővé tévő szerszámfajta került elő. Az alapanyag és az eszközmegmunkálás módja alapján az érdi ősember - a Kárpát-medencében egyedülálló módon - a délkelet-európai ún. charentien kultúra képviselője volt. Az előkerült csontleleteket és kőszerszámokat részben az Érden található Magyar Földrajzi Múzeum őrzi.

Természeti értékek és jelentőségükSzerkesztés

A völgy középső és délkeleti területe (M7-től délre eső völgyrész) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és egyben a Natura 2000 hálózat tagja. A változatos felszíni alakzatok következtében kiemelkedően magas faj- és élőhelydiverzitású térség, amely a környékbeli hasonló élőhelyek zsugorodása következtében az utolsó mentsvára a fennsík élővilágának. A közel sík felszínbe bevágódó, meredek falú, kanyargó völgy egyedülálló tájképi érték. Területéről Érd délkeleti, Duna-parti része, a Mezőföld északi területei, valamint a Pázmánd-Verebi dombvidék és a Velencei-hegység is szabad szemmel látható.

NövényvilágSzerkesztés

A völgy flórája kiemelkedően gazdag. A területről mindeddig 317 db hajtásos növényfaj - a hazai növényvilág közel 15%-a - került elő. Ezek legnagyobb hányada természetközeli állapotra utaló elem. A fokozottan védett fajok száma 2, a védett fajok száma 33. A két fokozottan védett faj, a magyar gurgolya és a Szent István-szegfű nyílt dolomit felszínekhez kötődő ún. dolomitfaj, ezért különlegesen értékes. A védett fajok közül a csinos árvalányhajnak több tízezer, a délvidéki árvalányhajnak több ezer tőből álló állománya él a gyepekben. További gyakori védett faj a tavaszi hérics, a sárga len és az árlevelű len. Ritka védett faj a turbánliliom és a törpe mandula.

Lokális jelentőségű faj a völgyalji erdőkben élő 8-10 tő gyertyán, mert rendszerint a Magyar-középhegység 400–600 m tengerszint feletti magasságában megjelenő gyertyános–tölgyes zóna egyik fő alkotója. További érték az egykori erdősszep vegetációra utaló 2-3 db molyhos tölgy. A völgyvégi lösztakaró jellegzetes lösznövénye a bugás macskamenta, a bárányüröm, a védett macskahere és a vetővirág. A völgy egyetlen páfrányfaja az egyik északias bányaoldalban élő erdei pajzsika. A növénytakaró is egyedülállóan változatos, a völgyfenékről a platóra kikapaszkodva kilenc élőhely különíthető el. A száraz cserjéssel határolt, völgyalji, üde erdő kétszikűekben gazdag átmeneti zónán és sztyeppcserjésen keresztül kapcsolódik a völgyoldalakon és a platón található nyílt és zárt szárazgyepekhez.

ÁllatvilágSzerkesztés

A sokféle felszíni alakzat és a változatos növényzet fajgazdag állatvilág kialakulását eredményezte. Az itt élő gerincesek és gerinctelenek száma több százra becsülhető. A leírt fajokból 58 védett, 4 fokozottan védett. Fokozottan védett faj a pannon gyík, a kuvik, a gyurgyalag és a magyar futrinka. Ritka védett faj a bikapók, a sisakos sáska, a fűrészeslábú szöcske és a fürj. Valamennyien a zavartalan, bolygatlan, természetközeli állapotú gyepek jelzői, ezért csak ritkán kerülnek szem elé. Stabilnak mondható a rézsikló, a gyíkfajok, valamint a területen rendszeresen költő kisénekesek, így a vörösbegy, a búbospacsirta, valamint a poszáták és a cinkefélék állományai. Az itt élő állatok többsége speciális élőhely igényű, a háborítatlan sziklagyepek, lejtősztyeppek vagy sztyepprétek faja. Minden olyan beavatkozás, amely élőhelyeiket fenyegeti, a kipusztulás szélére sodorhatja őket.

A Fundoklia-völgy védelmének történeteSzerkesztés

1986 tavaszán a Fundoklia-völgy súlyos veszélybe került. Az Érd-Parkvárosban élő, akkoriban vízhiánytól szenvedő helybéliek helyzetét kihasználva egyes megyei vezetők ivóvízellátási beruházásokra fordítható pénzügyi támogatást ajánlottak fel Érdnek cserébe azért, hogy Budapest és Pest megye kommunális hulladékát a völgyben helyezhessék el. A völgy felső szakaszát kettészelő M7-es autópálya közelsége hívhatta fel a figyelmet erre a lehetőségre.[2]

A terv felháborodást, illetve lakossági tiltakozást váltott ki, ezt követően Franka Tibor „Fuldoklik a Fundoklia!” címmel megjelent újságcikke, majd éles hangú rádióinterjúk, illetve Kovács István és Szél László érd-parkvárosi lakosok hatásos fellépése gátolták meg a völgy tönkretételét.[2]

A Fundoklia-völgy 1999 tavasza óta helyi jelentőségű védett terület, 2004-től pedig a Natura 2000 hálózat tagja. A védetté nyilvánítást nem követte gyakorlati védelem, ezért a város peremterületén fekvő völgy rendkívüli gyorsasággal elszemetesedett, quadosok, motorosok gyakorlópályájává vált, és állapota rohamosan romlott. A völgy ügyét, kitakarítását Dr. Kubassek János igazgató vezetésével a Magyar Földrajzi Múzeum, majd a 2005-ben alakult Környezetvédő Egyesület Érd karolta fel részben önkormányzati, részben pályázati támogatással. Sikeres akcióikhoz később számos civil szervezet, vállalkozás, helyi iskola, valamint szakember és természetvédő lakos csatlakozott. Nagy előrelépést a 2007-2009 között időszak jelentett. Ekkor történt meg a völgy jelentős hányadának végleges kitakarítása, a gyurgyalagtelep helyreállítása, fasorok és cserjesávok ültetése, valamint a védett terület határainak pontos kimérése, a határ kősorral való kijelölése, a völgybe vezető utcák lezárása, a tájékoztató táblák kihelyezése és a térfigyelő rendszer kiépítése. Jelenleg a völgy védelmét kamerarendszer biztosítja, valamint rendszeresen járőrözik a helyi polgárőrség és rendőrség. A völgy fejlesztésének leglátványosabb eredménye a 2009 decemberében átadott Fundoklia-tanösvény.

A Fundoklia-tanösvénySzerkesztés

 
A tanösvény erdei szakasza

A tanösvény célja a védett Fundoklia-völgy természeti és kultúrtörténeti értékeinek részletes, közérthető és biztonságos bemutatása. Megközelítése az érdi Dévai utcát, a Hargita utcát, valamint a Hegyaljai utcát lezáró kősáncokon átvezető falépcsőkön lehetséges. A tájékozódást „tanösvény” feliratú irányító táblák és „T” jelzések segítik. Hossza 1,7 km és két szakaszból áll: az 1,1 km hosszú szárazgyepi szakasz a platón és a délies lejtők felső peremén vezet, a középhegységi üde gyertyános–tölgyesek hangulatát idéző erdei szakasz 600 m hosszú és a völgyaljban halad. A szárazgyepi szakasz a völgy középső részén és a délkeleti völgyvégeken, két, meredek, korláttal ellátott falépcsővel kapcsolódik a völgytalpi erdei szakaszhoz. A tanösvény mentén 12 db állomás tábla (11 db szárazgyepi szakasz, 1 db erdei szakasz), a két végponton pedig 2 db információs tábla segíti a tájékozódást. Az állomás táblák régészeti, geológiai, geomorfológiai értékeket, valamint a jellemző élőhelyek élővilágát mutatják be.

A 12 állomás témái:

  1. Bányászat, a terület mesterséges pincerendszerei, a szarmata mészkő mint építőanyag
  2. A világhírű, érdi ősembertelep ismertetése
  3. A tollas szálkaperjés erdős sztyepprét
  4. Az árvalányhajas nyílt sziklagyep
  5. A szarmata mészkő sztyepprét
  6. A bánya területén lévő talajszelvénynél: A völgy geológiai viszonyai
  7. A völgyalji üde erdő és az erdőt szegélyező száraz cserjések élővilága
  8. A sziklafüves lejtősztyepp
  9. A naprózsás nyílt sziklagyep
  10. A többszintben kipreparálódott kőlépcsőknél: A völgy változatos geomorfológiai viszonyai
  11. A völgyvégi löszpusztagyep és törpe mandulás löszcserjés
  12. A völgyvégi gyurgyalagtelep, valamint a környező cserjések, sövények és felhagyott gyümölcsös élővilága[3]

A Fundoklia-tanösvény használataSzerkesztés

 
A tanösvény szárazgyepi szakasza

A tanösvény 1,1 km hosszú szárazgyepi szakasza egy rendkívül sérülékeny, sekély talajborítású, fokozottan védett fajokkal szegélyezett, mindössze 20–30 cm széles ösvényen vezet, míg a völgytalpban vezető, 600 m hosszú erdei szakasz 60-70°-os meredek, könnyen erodálódó lejtőkkel határolt. A meredek lejtőkön, csúszós kőfolyásokon korlátok és falépcsők segítik a biztonságos közlekedést. A terület biológiai sokféleségének, földtani, felszínalaktani és tájképi értékeinek, a tanösvény falépcsőinek, fatábláinak hosszú távú megőrzése, valamint a balesetek megelőzése érdekében a tanösvényen tilos a gépjármű és a kerékpárhasználat, a lovaglás, a tanösvény nyomvonalának elhagyása, védett és nem védett növény- és állatfajok gyűjtése, károsítása, a tanösvény rongálása, a szemetelés és a szemétlerakás, a hangoskodás, valamint a tűzgyújtás.

További tudnivalókSzerkesztés

A Fundoklia-völgyről 2014-ben tudományos ismeretterjesztő film készült „A kőbaltás ember - Érdi medvevadászok” címmel.[4] A film paleo-detektívje a neandervölgyi medvevadászok életét mutatja be rekonstruálva.[5]

A Fundoklia-völgy mellett egy ECOPOL névre keresztelt, 40 m magas, rétegelt-ragasztott faszerkezetű távközlési torony jelent meg 2015 végén. A torony mobiltelefon-átjátszó berendezésként üzemel.[6]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Érd természeti értékei”, Erd.hupont.hu (Hozzáférés ideje: 2018. április 18.)
  2. a b dr. Kubassek János. „Érd földrajza”, Sulinet.hu (Hozzáférés ideje: 2018. április 18.)
  3. Fundoklia-völgy”, Erd.hu (Hozzáférés ideje: 2018. április 18.)
  4. A kőbaltás ember - Érdi medvevadászok”, Port.hu (Hozzáférés ideje: 2018. április 18.)
  5. Érdi medvevadászok Archiválva 2018. április 23-i dátummal a Wayback Machine-ben”, Erdmost.hu, 2016. április 24. (Hozzáférés ideje: 2018. április 18.)
  6. 40 m magas ECOPOL fatorony épült Érden”, Fataj.hu, 2015. november 26. (Hozzáférés ideje: 2018. április 18.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés