Geomorfológia
![]() | |
---|---|
![]() | Nem található szabad kép.(?) |
![]() ![]() | Magyarország geomorfológiai térképe |
A geomorfológia (felszínalaktan) a természetföldrajz egyik tudományága, amely a domborzati formák keletkezésével és változásával foglalkozik. Több tudományterületen is alkalmazzák, például geológia, földrajztudomány, talajtan, régészet, építészet.
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9e/Cono_de_Arita%2C_Salar_de_Arizaro_%28Argentina%29.jpg/250px-Cono_de_Arita%2C_Salar_de_Arizaro_%28Argentina%29.jpg)
![](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/3e/Line6239_%2832048539236%29.jpg/250px-Line6239_%2832048539236%29.jpg)
A földkéreg domborzata
szerkesztésA nagyobb szerkezeti formákat (hegységek, völgyek) a Föld belső erői hozzák létre, amik a Föld belső hőjéből származnak (radioaktív bomlás). A geomorfológia a külső erők által alakított felszínt vizsgálja. Ezek közvetetten a napsugárzás hatására alakulnak ki: szél, víz, jég felszínformálása. Illetve a tömegmozgások (csuszamlások, suvadások, omlások, folyások) a gravitáció miatt hatnak.
Mozgások
szerkesztésTektonikus (a görög tektonikos szóból, építőt jelent) mozgások lehetnek:
- epirogén mozgások
- orogén mozgások
Orogén mozgások
szerkesztés(görögül orosz-hegy, genezisz-keletkezés szavakból)
A földkéreg nagyon lassú és állandó mozgásai, melyek a föld kiemelkedésében és süllyedésében nyilvánulnak meg.
Alapvető formák
- boltozat (geoantiklinális)
- horpadás (geoszinklinális)
A vetődések vertikális mozgások, melyek a litoszféra nagy tömbjeinek elmozdulását idézik elő nagy repedések, törésvonalak mentén.
A természetben gyakori, hogy a felszín több párhuzamos törés mentén lesüllyed.
Lásd még
szerkesztés- fagypúp (tufur)