A gyíkok (Sauria) a hüllők (Reptilia) osztályába és a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe tartozó alrend. 5 alrendág és 26 család tartozik az alrendbe.

Gyíkok
Evolúciós időszak: késő juraholocén
Elevenszülő gyík (Zootoca vivipara)
Elevenszülő gyík (Zootoca vivipara)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Elterjedés
A gyíkok elterjedése a Földön
A gyíkok elterjedése a Földön
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyíkok témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyíkok témájú kategóriát.

A gyíkok túlnyomórészt a szó legszorosabb értelmében vett szárazföldi állatok, mert még a nedves helyeket is elkerülik. Testükön rendszerint világosan megkülönböztethetők a fej, nyak, törzs, farok és a végtagok. A különböző fajok szerint sokféleképpen változó pikkelyeket tábla vagy szemcsés, zsindely- és örvös-pikkelyekre osztják. A pikkelyek és pajzsok mellett nem ritkán fordulnak elő tövisek, lécek, tarajok, s másforma szaruképződmények is.

A gyíkok a kör­nye­ze­t me­le­gé­vel tart­ják fenn tes­thő­mér­sék­le­tüket, ezért el­ső­sor­ban a me­leget sze­re­tik. A leg­több gyík­faj a tró­pu­sokon, il­let­ve szub­tró­pu­si éghajlaton él. Számos családjuk közül a legtöbb fajjal a vakondgyíkfélék avagy szkinkek (mintegy 1000 faj), a gek­kók (~830 faj), a le­gu­ánok (~650 faj) és az agá­mák (~300 faj) büszkélkedhetnek.

Rendszerezésük szerkesztés

Az alrendbe az alábbi alrendágak és családok tartoznak:

Források szerkesztés