Kemence (település)
Kemence (szlovákul: Kamenica) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Kemence | |||
Kemence - az egykori vármegyeháza | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Szobi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pongrácz János (független)[1] | ||
Irányítószám | 2638 | ||
Körzethívószám | 27 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 920 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 22,32 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,75 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Börzsöny[3] | ||
Földrajzi kistáj | Börzsönyi-peremhegység[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 01′ 19″, k. h. 18° 53′ 42″Koordináták: é. sz. 48° 01′ 19″, k. h. 18° 53′ 42″ | |||
Kemence weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Kemence témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
Az Ipoly völgyében, a Börzsöny északnyugati lábánál fekszik. Bernecebaráti, Tésa és Perőcsény települések határolják.
MegközelítéseSzerkesztés
- Tömegközlekedéssel: A MÁV 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonalán Szobig, majd onnan tovább busszal, vagy a MÁV 75-ös számú vonalán Drégelypalánkig, és onnan ugyancsak busszal továbbhaladva.
- Gépkocsival: a 2-es számú főúton Hontig, majd tovább az 1201-es úton Kemencéig, vagy Szobig a 12-es úton és onnan ugyancsak az 1201-es úton.
TörténeteSzerkesztés
A település első ismert írásos említése 1156-ból való.[4] 1293-ban Cseszneki Miklós, Lőrinc és Szomor osztatlan birtoka volt. Egy 16. század eleji urbárium szerint a faluban 52 jobbágy és 10 zsellér élt. 16. század vége felé elnéptelenedik A 17. század elején visszatérnek lakói, és rohamos fejlődésnek indul a falu. A század közepén több alkalommal is itt tartották Hont vármegye megyegyűlését. Itt került sor a 18. század végének egyik nagy port felkavaró ügyére, az emberevő cigányok perére 1782 júliusában, ami az ún. nyúzóvölgyi vérengzéshez vezetett. Az 1806-ban bekövetkezett tűzvészben megsérült vármegyeháza miatt a megyeszékhelyet áthelyezték. 1945-ig az esztergomi érsek birtokához tartozik.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Pongrácz János (független)[5]
- 1994–1998: Pongrácz János (független)[6]
- 1998–2002: Major László (független)[7]
- 2002–2006: Ifj. Pongrácz János (független)[8]
- 2006–2010: Ifj. Pongrácz János (független)[9]
- 2010–2014: Bedros János (Fidesz)[10]
- 2014–2019: Pongrácz János László (független)[11]
- 2019-től: Pongrácz János (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 3,9%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,3% (16,9% nem nyilatkozott).[12]
LátnivalókSzerkesztés
- Volt megyeháza – jelenleg iskola
A falu központjában található. Barokk stílusban épült (1751-ben), de 1856-ban átalakították. Falán Domszky Pálnak, a lengyel–magyar kapcsolatok kutatójának, a helytörténeti múzeum megalapítójának emléktáblája látható, melyet 2002. május 13-án lepleztek le.[13]
- Tájház
Régi használati eszközöket és népi bútorokat tekinthetnek meg az odalátogatók.
- Római katolikus templom – 1769-ben építette a falu.
- Puskás Péter helytörténeti gyűjtemény – a volt vármegyeházában található
- Kisvasúti és erdészeti múzeum, valamint kisvasút
- Itt található a Börzsöny egyetlen 600 mm nyomtávolságú kisvasútja, a Kemencei Erdei Múzeumvasút.
Neves személyekSzerkesztés
- Itt hunyt el 1864-ben Pelikán Ferdinánd római katolikus plébános.
- Itt szolgált Sághy Vendel (1810–1890) római katolikus plébános.
KépgalériaSzerkesztés
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
TestvértelepüléseiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
- ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
- ↑ Kemence települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Kemence Helységnévtár
- ↑ Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 103. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]