Központi járás (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye)

	Központi járás
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Járási székhely	Budapest
	Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
	Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Központi járása 1922 és 1950 között működött, székhelye Budapest volt. Fennállása alatt területe szinte folyamatosan változott, ezért a különböző időpontokra vonatkozó népességi adatai nehezen összevethetőek.

A járás megalakulására a Kispesti járás átszervezésével, ez utóbbi egyidejű megszűnésével került sor 1922-ben, megszűnésére pedig az 1950-es megyerendezés során került sor 1950. február 1-jén, miután egy hónappal korábban Dunaharaszti kivételével valamennyi községét Budapesthez csatolták Nagy-Budapest kialakításakor.

Fekvése szerkesztés

A Központi járáshoz Budapest közvetlen közelségében fekvő községek tartoztak. A formálódó Nagy-Budapest területén fekvő, illetve a Központi járáshoz tartozó községek köre nagy részben átfedte egymást. Azon települések közül, amelyek rövidebb-hosszabb ideig a Központi járáshoz tartoztak, csupán három volt (Budaörs, Dunaharaszti és Törökbálint), amelyeket 1950-ben nem csatoltak Budapesthez. Megfordítva, az 1950-ben Budapesthez csatolt települések közül mindössze négy olyan volt, amelyek soha nem tartoztak a Központi járáshoz (Újpest már korábban rendezett tanácsú város volt, Kispest a Központi járás megalakulásakor lett az, Rákospalota a Váci járásból kiválva lett város egy évvel később, Békásmegyer pedig mindvégig a Pomázi, majd Szentendrei járáshoz tartozott.

A járás fennállása alatt mindvégig határos volt Budapesttel és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi, Gödöllői, Monori, Ráckevei, továbbá Biai illetve az ebből szervezett Budakörnyéki járásával, ezenkívül rövidebb-hosszabb ideig a Gyömrői és a Pomázi járásokkal, valamint Fejér vármegye Adonyi és Váli járásaival.

A Központi járás területnagysága alapján az ország kisebb járásai közé tartozott, népességét és népsűrűségét tekintve viszont egyaránt az első helyen állt, gyakori területváltozásai ellenére egész fennállása alatt. Népessége, gazdasága és infrastruktúrája Budapest közelségének köszönhetően rendkívül gyorsan fejlődött.

Története szerkesztés

A Központi járást 1922-ben szervezték a Kispesti járás átszervezésével ennek öt és a Biai járás hat községének idecsatolásával (név szerint Csepel, Dunaharaszti, Erzsébetfalva, Pestszentlőrinc és Soroksár, illetve Albertfalva, Budafok, Budaörs, Budatétény, Nagytétény és Törökbálint). A Központi járás megalakulásával egyidejűleg Kispest rendezett tanácsú várossá alakult.

A későbbiek során a járás területe többször bővült és szűkült más főváros-környéki járások rovására illetve javára. Községei közül Erzsébetfalva 1923-ban, Budafok 1926-ban, Pestszentlőrinc 1936-ban, Csepel pedig 1949-ben alakult rendezett tanácsú, illetve megyei várossá, 1950-ben azonban ezek mindegyikét Budapesthez csatolták.

Községei szerkesztés

Az alábbi táblázat felsorolja a Központi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később. Az utolsó oszlop a települések 2010 elején érvényes kistérségi beosztását tünteti fel.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova	Kistérség (2010.)
Albertfalva	1922	Biai járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz	Budapesti^{[m 1]}
Budafok	1922	Biai járásból	1926	rendezett tanácsú várossá alakult	Budapesti^{[m 1]}
Budaörs	1922	Biai járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz	Budaörsi
Budatétény	1922	Biai járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz	Budapesti^{[m 1]}
Cinkota	1936	Gödöllői járásból	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Csepel	1922	Kispesti járásból	1949	rendezett tanácsú várossá alakult	Budapesti^{[m 1]}
Dunaharaszti	1922	Kispesti járásból	1950	Ráckevei járáshoz	Ráckevei
Erzsébetfalva	1922	Kispesti járásból	1923	rendezett tanácsú várossá alakult	Budapesti^{[m 1]}
Mátyásföld	1933	Gödöllői járásból (Cinkota határából)	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Nagytétény	1922	Biai járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz	Budapesti^{[m 1]}
Pesthidegkút	1924	Pomázi járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz	Budapesti^{[m 1]}
Pestszentimre	1930	(Soroksár határából)	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Pestszentlőrinc	1922	Kispesti járásból	1936	rendezett tanácsú várossá alakult	Budapesti^{[m 1]}
Pestújhely	1924	Váci járásból	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Rákoscsaba	1936	Gödöllői járásból	1939	Gödöllői járáshoz	Budapesti^{[m 1]}
Rákoshegy	1924	Gödöllői járásból	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Rákoskeresztúr	1936	Gödöllői járásból	1939	Gödöllői járáshoz	Budapesti^{[m 1]}
Rákosliget	1936	Gödöllői járásból	1939	Gödöllői járáshoz	Budapesti^{[m 1]}
Rákosszentmihály	1924	Gödöllői járásból	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Sashalom	1924	Gödöllői járásból	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Soroksár	1922	Kispesti járásból	1949	Budapesthez csatolták	Budapesti^{[m 1]}
Törökbálint	1922	Biai járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz	Budaörsi

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r ^s Budapest része 1950 óta

[Bp-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r ^s Budapest része 1950 óta

[m 1]

Központi járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Járási székhely	Budapest
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1