Rákoskeresztúr

Rákoskeresztúr (németül Gerersdorf, szlovákul Kerestúr) egykor önálló település volt, jelenleg Budapest főváros XVII. kerületének központi része. Lakói röviden Keresztúrnak nevezik.

Rákoskeresztúr
Rákoskeresztúr felújított városközpontja, főtere
Egyéb elnevezés: Keresztúr
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	XVII.
Alapítás ideje	1265 (első említés)
Városhoz csatolás	1950
Irányítószám	1173
Népesség
Teljes népesség	26 843 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	kb. 18 km
Elhelyezkedése
Rákoskeresztúr Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′, k. h. 19° 15′47.483333333333, 19.25
A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoskeresztúr témájú médiaállományokat.

Története

Rákoskeresztúr egy régi térképen

Már a honfoglalás környékén lakott volt a terület. Első írásos nyoma Pousarakusa (Pósarákosa) néven egy 1265-ben kelt oklevélben található, nevét első birtokosáról kapta. Az említett oklevélben a birtokot a felhévízi keresztesek kapták meg, akiknek itteni templomát (a szentély alapfalait) 1962-ben tárták fel. A középkori falu a török időkben teljesen elpusztult. 1725–1728-ban Aszód környéki szlovákokkal telepítették újjá. 1727-től már mint község szerepel, 1770-ben újabb telepesek, főleg svábok érkeztek a faluba. A terület a Podmaniczky család tulajdonában volt, ők építtették 1750 körül a mai Pesti út mentén található kastélyt is. Rákoskeresztúrról 1880-ban Rákoshegy, 1907-ben pedig Rákosliget is levált és önálló település lett.

Rákoskeresztúrt 1950. január 1-jével – számos főváros környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták, és a Rákoscsabát, Rákoshegyet és Rákosligetet is magába foglaló XVII. kerület központja lett. A városiasodás az 1970-es évek elejének nagy panelépítési programjaival indult. Az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak fel a budapestiek mellett a szegedi házgyár elemeiből, a csúszózsalus technológiával épült pontházakkal kiegészülve. 1971-1989 között több mint 8000 lakótelepi lakás épült a Pesti út környékén és a városközpontban a régi családi házak helyén, négy ütemben. Rákoskeresztúrhoz tartozott 1950-ig Akadémiaújtelep, illetve az 1990-es években született Madárdomb területe is, melyek azóta önálló kerületrészekké nőtték ki magukat.

2010-2011 között mintegy 1,6 milliárd forintból elbontották a Pesti út és a Ferihegyi út sarkán 1969-ben épűlt, majd 1977-ben kibővített BKV buszpályaudvart és környezetét. A helyén pedig kialakították a Fő teret, „Rákosmente főterét”.

Szintén 2010-ben kezdődött meg Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere közt egy buszfolyosó kiépítése, ami a BKV, illetve az erre közlekedő különböző Volánbusz járatok számára biztosítanak gyorsabb haladást az M2-es metróvonal Örs vezér téri végállomása felé. Utóbbi beruházás még befejezetlen, csupán szakaszosan készült el.

Fekvése

Budapest XVII. kerületének központja a Rákosmező néven ismert területen fekszik, a Pesti út mentén. Északon a Rákos-patak (közvetve Rákosliget és Régiakadémiatelep), nyugatról Akadémiaújtelep és Madárdomb, délről Rákoshegy, keletről pedig Rákoscsaba határolja.

Ismert elnevezésével ellentétben a Rákoskeresztúri Új köztemető (avagy Rákoskeresztúri sírkert) nem Rákoskeresztúrhoz, hanem teljes egészében Budapest X. kerületéhez tartozik.

Részei

A mai Rákoskeresztúr részei az Ófalu, mely az eredeti falu helyét jelöli, illetve az Újlak és a Kis utcai lakótelep, melyek a település növekedését, terjeszkedését jelölik. Az önálló Rákoskeresztúrhoz tartozott a mai Régiakadémiatelep, illetve az Akadémiaújtelep és a Madárdomb területe is. Utóbbi kettő már Nagy-Budapest létrejötte után született és nőtte ki magát önálló városrésszé.

Közlekedés

Rákoskeresztúr és Pest határköve 1738-ból a mai Akadémiaújtelepen

Gépjárművel

A Jászberényi út–Pesti út útvonal a kerület(rész) legfontosabb útvonala, ami 31-es főút néven folytatja útját a városhatáron túl. A belváros felől a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán is el lehet elérni. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út vezet oda.

Rákoskeresztúr az M0 körgyűrű 2008-ban átadott keleti szakaszán is megközelíthető, a 49-es kilométernél lévő csomópontnál kihajtva. Ennek átadása nagy mértékben enyhített a szuburbanizáció egyik mellékhatásaként jelentkező szinte folyamatos torlódásokon, igaz ezek csúcsidőben reggel befelé, délután pedig kifelé még mindig gyakran előfordulnak.

Tömegközlekedéssel

A fényjátékra és különleges alakzatok megformálására is képes vízfüggöny-szökőkút-kapu

Rákoskeresztúrt tömegközlekedéssel csak buszon lehet elérni. A kerületrész központja, a Fő tér (régi becenevén elág, vagy elágazás, a BKV jelzésein Rákoskeresztúr városközpont) több buszjáratnak is végállomása volt. Központja egyben a kerület tömegközlekedési központja is, így már a 2008-as és 2009-es nagy járatátszervezések előtt is rendelkezett közvetlen buszkapcsolattal mind az M2-es (Örs vezér tere), mind az M3-as metróhoz (Kőbánya-Kispest). Az átszervezésekkel messze Rákosmente nyerte a legtöbbet, a helyi buszkapacitás összességében mintegy 9%-kal nőtt, Rákoskeresztúrral együtt a többi kerületrész buszközlekedése is jelentősen javult. Rákoskeresztúr-Városközpont és az Örs vezér tere között 2010 nyarán megkezdődött egy buszkorridor kiépítése, melyhez 900 milliós uniós támogatást nyert a Fővárosi Önkormányzat.

A 2008-as és 2009-es BKV átszervezés folytán az itteni átszállási kényszer feloldásával a buszpályaudvar szinte teljesen megszűnt, helyén az önkormányzat tervei alapján a kerületrész főtere került kialakításra, neve is Fő tér lett. A buszok ennek a térnek a Pesti úti oldalán gyakorlatilag teljes hosszában, illetve az átellenes oldalon állnak meg egy hosszú megállóban. A kerületen áthaladó, vagy itt közlekedő járatok nagy része megáll a Fő téren (Rákoskeresztúr városközpont) is, szám szerint a 46-os, 97E, 98-as, 146-os, 146A, 161-es, 161A, 161E, 162-es, 169E, 198-as, 202E és a 262-es jelzésű buszok. Az éjszakai járatok közül a 956-os és a 990-es busz áll meg Rákoskeresztúron, míg a 980-as és a 998-as és 998B buszoknak itt van a végállomása a városközpontban, a Fő téren.

Vasút csak a kerületrész két szélén fut Budapest–Hatvan-vasútvonal és Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal), ezeken a Rákoskeresztúrhoz legközelebbi megálló Rákosligeten van (Rákosliget megállóhely) a Budapest–Hatvan-vasútvonalon. Szintén ezen a vonalon üzemelt egy Rákoskeresztúr nevű megálló is a központtól távol, a vasútvonal és a Cinkotai út kereszteződésénél, de azt az 1990-es évek elején megszüntették, így azóta nem állnak ott meg vonatok.

Már az M2-es metró építésekor felvetették, hogy a metró elmehetne egészen Rákoskeresztúr városközpontig, de a tervből sem akkor, sem azóta nem lett semmi. Az ötlet ennek ellenére mind a mai napig rendszeresen előkerül a fővárosi tömegközlekedés közép- illetve hosszútávú fejlesztési koncepcióiban, akárcsak a gödöllői HÉV vonalából egy esetleges szárnyvonal kiépítése is.

Látnivalók

Vedres György tervezte teraszos lakóépületek kohósalak blokkból Rákoskeresztúr központjában

• Bulyovszky Gyula szülőháza (épült 1820 körül)
• Fő tér
• Podmaniczky–Vigyázó-kastély
• Evangélikus templom
• Református templom
• Szent Kereszt római katolikus templom (oltára Hild Józseftől, eredetileg a Belvárosi plébániatemplomban volt)
• Népkert, benne Budapest első köztéri Trianon-emlékműve
• Rákoskeresztúri izraelita temető
• Vigyázó kripta maradványai
• Szent Kereszt tér

Irodalom

• Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963-657-176-7