Rákoshegy
Rákoshegy egykor önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része. Rákoshegy maga pedig Felső-Rákoshegy, Alsó-Rákoshegy, Zsuzsanna-telep, Helikopter lakópark és Nagyhangács városrészekből áll össze.
| Rákoshegy | |
 | |
| A rákoshegyi evangélikus templom | |
| Egyéb elnevezés: Hegy | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XVII. |
| Alapítás ideje | 1892 |
| Városhoz csatolás | 1950 |
| Irányítószám | 1174 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 9799 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Rákoshegy
Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 19° 14′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 05″, k. h. 19° 14′ 38″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rákoshegy témájú médiaállományokat. | |
Fekvése szerkesztés
Rákoskeresztúrtól délre található. Határai: Széchenyi utca a Táncsics Mihály utcától - Ferihegyi út - Ásvány utca - a MÁV újszászi vonala - Budapest főváros határa - a XVII. és a XVIII. kerület közigazgatási határa - a X. és a XVII. kerület közigazgatási határa - a MÁV újszászi vonala - Táncsics Mihály utca - a Táncsics Mihály utca és Flamingó utca közötti telkek belső határvonala a Flamingó közig - 578. utca a Táncsics Mihály utcáig.
Története szerkesztés
A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt. 1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a „rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el.
A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg és feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. 1892-ben épült fel az első ház. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, így Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, ami 1913. május 1-jén a vasúti menetrendben Rákoshegyre módosult.
A lakosság gyors növekedése szükségessé tette egy iskola megnyitását. 1908-ban kezdődött meg a tanítás Tóth Terézia magániskolájában. Rákoshegy 1921-ben (1922. január 1-jei hatállyal) különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alakult. 1937 májusában dr. Haász István tábori püspök szentelte fel az Irsy László[2] építész tervei alapján épült templomot Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére.
Rákoshegyet 1950. január 1-jével – számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Rákoshegy legújabb része a Helikopter lakópark, amelynek területét 2003-ban parcellázták fel. A terület nevét és utcái bokor-elnevezését a magyar repüléstörténet ihlette, ami a közeli Rákos-mezőn zajlott, így minden közterület vagy a hőskor magyar pilótáinak a nevét, vagy más, a repüléshez kapcsolódó elnevezést visel.
Látnivalók szerkesztés
Víztorony szerkesztés
Az 1910-es évek elején épült ki a vezetékes vízhálózat, aminek részeként épült meg 1912-ben az akkori Kossuth Lajos utcában (ma Kép utca) a 35 méter magas rákoshegyi víztorony.[3] A vasbeton-szerkezetű víztorony 240 m³-es tartályának alja az utca szintje felett 25 méterrel van, így a torony átlag három bar nyomást biztosított a vezetékben. A város fejlődése során megnövekedett igényt ez a nyomás már nem tudta ellátni, ezért az akkor már állami tulajdonban lévő épület kezelője, a Fővárosi Vízművek Vállalat úgy döntött, hogy a Rákos-patak partján új, erősebb szivattyúkat telepít, s gépi erővel biztosítja a (6-10 baros) víznyomást. A víztoronyra ezt követően már nem volt szükség. A magára hagyott épület a Rákoshegyi Polgári Kör javaslatára ismét a helyi Önkormányzat tulajdonába került. 1995-ben az 50/1995. számú rendelettel helyileg védett műemlékké nyilvánították. A polgári kör pályázati úton elnyert összegből újjáépítette a tartály alatti faszerkezetű pódiumot, s így a nagyközönség számára is megnyithatta a tornyot. Az utcaszinttől 20 méter magasan lévő pódiumról páratlan körpanoráma tárul annak szeme elé, aki vállalja, hogy a 106 csigalépcsőfokon felkapaszkodik a kilátóteraszhoz.
Katolikus templom szerkesztés
Rákoshegy Rákoskeresztúrhoz tartozott egyházilag. Kezdetben télen az óvodában miséztek, nyáron pedig a kertben. Egy helyi lakos, Toldy Lászlóné 1924-ben alapítványt tett templomépítés céljára. Az alapítvány összege 100 ezer korona volt. Templomát Irsy László építész-tanár tervezte. Alapkövét 1934-ben helyezték el és 1937 májusában Dr. Haász István tábori püspök szentelte fel. (660 m²). A templomot építő plébános Dr. Béky László esperes a templomszentelést már nem érhette meg. Egy hónappal az ünnepség előtt hunyt el, emlékét a templomkertben a szentély mögötti feszület talapzatán látható márványtábla őrzi. A híveket ekkor még Rákoskeresztúr gondozta lelkileg az utód, Richter József keresztúri plébános vezetésével. 1941-ben alakult meg az önálló lelkészség, majd pedig 1948-tól plébánia lett.
A templom mellett 2008-ban avatták fel II. János Pál pápa szobrát.[4]
Bartók-zeneház szerkesztés
A mai Hunyadi u. 50-es szám alatt található épületben élt 1912 és 1920 között Bartók Béla. Emlékét egy állandó kiállításon kívül az épület „zeneházként” (zeneközpontú közösségi térként) történő hasznosítása is őrzi. 2012-ben (halála után egy évvel) Petrovics Emil zeneszerzőnek is nyílt egy állandó emlékszobája a lánya által adott emléktárgyakból, könyvekből és egyéb adományokból.
Erdős Renée Ház szerkesztés
A teljes hivatalos nevén Erdős Renée Ház, Kiállítóterem és Helytörténeti Gyűjtemény egy kulturális intézmény, amely Erdős Renée írónő egykori lakóháza volt. Az írónő 1927-től 1944-ig lakott a házban, amely ma állandó helytörténeti kiállítása mellett időszaki művészeti kiállításoknak is a helyszíne, valamint eredeti formájában látható benne az írónő dolgozószobája is. Az épület falán az írónő halálának 50. évfordulóján, 2006. július 9-én emléktáblát helyeztek el.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a KSH 2001-es népszámlálási adatai
- ↑ Magyar életrajzi lexikon - Irsy László
- ↑ Kép a víztoronyról (panoramio.com). [2016. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
- ↑ Magyar Kurír: Megáldották II. János Pál pápa szobrát Rákoshegyen. magyarkurir.hu. (magyarul) Budapest: Magyar Kurír (2008. március 31.) (Hozzáférés: 2022. január 1.)
Források szerkesztés
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 346. o. ISBN 963-05-6411-4
- Budapest teljes utcanévlexikona. Sprinter kiadó ISBN 963-9469-06-8
- XVII. kerületi Kisokos 2004/3. sz. térképmelléklete