Az Erdős Renée Ház Rákosmente (Budapest XVII. kerülete) egyik legszebb épülete, fővárosi védettséget élvez. Bejárata fölött dombormű hirdeti, hogy 1895-ben emelték, Szűz Mária és Szent György lovag segedelmével. 1927-ben Erdős Renée, a kor neves írónője vásárolta meg, aki 1944-ig itt lakott. A villa 1990-től helytörténeti gyűjteménynek és galériának ad helyet.

Erdős Renée Ház
A főhomlokzat
A főhomlokzat
A múzeum adatai
Teljes neveErdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem
ElhelyezkedésBudapest,
 Magyarország
Cím1174 Budapest, Báthori utca 31.
Alapítva1990.
Megnyílt1990.
IgazgatóÁdám Ferenc, Hódos Mária
Építési adatok
Építés éve1895.
Védettségfővárosi védettség
Elhelyezkedése
Erdős Renée Ház (Rákoskeresztúr-Pécel)
Erdős Renée Ház
Erdős Renée Ház
Pozíció Rákoskeresztúr-Pécel térképén
é. sz. 47° 28′ 18″, k. h. 19° 14′ 44″47.471541°N 19.245573°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 18″, k. h. 19° 14′ 44″47.471541°N 19.245573°E
Térkép
Az Erdős Renée Ház weboldala

Története

szerkesztés

Az Erdős Renée Ház Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóterem egyik elődintézménye az 1970-ben, egy Ferihegyi úti parasztházban megnyílt Néprajzi Emlékház, amely a kerület elődközségeinek néprajzi emlékanyagát, hagyományait mutatta be, ám 1978-ban a terjeszkedő lakótelep áldozatává vált. Múzeumi leltárban feldolgozott tárgyi anyaga azonban különböző raktárakban fennmaradt. A másik az 1960-as évek végétől működő Helytörténeti Klubból megalakult a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény, amely kerületi adattárként működve a helytörténet írásos és fotódokumentációját gyűjtötte, ám önálló kiállítóteremmel nem rendelkezett.

Az Erdős Renée Ház megalakulásakor, 1990-ben, a földszinti kiállítótermekben megépült egy állandó, nagyrészt dokumentum-másolatokból álló helytörténeti kiállítás; egy, a Néprajzi Emlékház anyagának töredékére épülő néprajzi szobarészlet, és egy „Epress-gyűjtemény kamarakiállítás”, amelynek változatos tárgyi anyaga egy kerületi gyűjtőtől, Epress Rezsőtől származott. Ekkor rendezték be az intézmény névadójának, Erdős Renée-nek az emlékszobáját és a kerület határában lévő természetvédelmi területnek, a Merzse-mocsárnak az élővilágát bemutató dioráma-kiállítást.

A korábban a kerületi önkormányzat művelődési irodája által működtetett intézmény 2001-ben önálló szakmai vezetést kapott. A hajdani Néprajzi Emlékház elzárt anyagának felkutatása, revíziója, részbeni restaurálása, a megfelelő raktári körülmények kialakítása; a Rákosmenti Helytörténeti Gyűjtemény (azaz az adattár) és az Erdős Renée Ház (vagyis a tárgyi anyag őrzője) szervezeti, szakmai összevonása után 2005-ben új helytörténeti és néprajzi kiállítás nyílt.

Az állandó kiállítások mellett a kezdetektől, havi rendszerességgel képző- és iparművészeti, esetenként történeti időszaki kiállításoknak ad helyet az intézmény. A magyar művészeti élet olyan kimagasló, 20. századi egyéniségének rendeztek itt tárlatokat, mint Czimra Gyula, Kotász Károly, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Csekovszky Árpád, Reich Károly, Laborcz Ferenc, valamint a ma élő, kortárs művészek közül is számos jeles alkotó állított és állít ki itt. Rendszeresen rendeznek csoportos kiállításokat a XVII. kerületi és az országos művészeti szervezetek is.

2009 decemberétől a villa számos egzotikus növényt is tartalmazó parkjában és az épület hátsó falánál Kőtár állít emléket a régi rákosmenti temetőknek és az egyéb közterületi emlékeknek.

Pincéjében működik a Renée Cafée nevű múzeumi kávézó.

A ház falán az írónő halálának 50. évfordulóján, 2006. július 9-én emléktáblát helyeztek el.

Kiadványa

szerkesztés

Az Erdős Renée Ház adja ki a Rákosmenti Helytörténeti Füzetek című könyvsorozatot.