Budapest XVII. kerülete

Budapest egyik kerülete

Budapest XVII. kerülete (összefoglaló nevén Rákosmente) a Duna bal partján, a főváros keleti részén fekvő városrész. Budapest legnagyobb méretű kerülete, területe 54,82 km², és közel 90 ezer ember otthona, így a főváros hetedik legnépesebb kerülete. A jellegükben eltérő, de egymáshoz mégis szorosan kötődő településrészeket 1950-ben csatolták a fővároshoz a Nagy-Budapest terv részeként.

Budapest XVII. kerülete
Rákoskeresztúr városközpont, a kerület szolgáltatóipari központja és egyben a Városháza székhelye
Rákoskeresztúr városközpont, a kerület szolgáltatóipari központja és egyben a Városháza székhelye
Budapest XVII. kerülete címere
Budapest XVII. kerülete címere
Budapest XVII. kerülete zászlaja
Budapest XVII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Rákosmente
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Akadémiaújtelep
Madárdomb
Rákoscsaba
Rákoscsaba-Újtelep
Rákoshegy
Rákoskeresztúr
Rákoskert
Rákosliget
Régiakadémiatelep[1]
Alapítás ideje1950. január 1.
Irányítószám 1171–1174
Testvérvárosok
Lista
Polgármester Horváth Tamás (Fidesz-KDNP)[2]
Országgyűlési képviselő Dunai Mónika (Fidesz)
Népesség
Teljes népesség87 673 fő (2019. jan. 1.)[3] +/-
Rangsorban 7.
Népsűrűség1594,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület54,82 km²
Elhelyezkedése
Budapest XVII. kerülete (Budapest XVII. kerülete)
Budapest XVII. kerülete
Budapest XVII. kerülete
Pozíció Budapest XVII. kerülete térképén
é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 16′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 49″, k. h. 19° 16′ 00″
Budapest XVII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XVII. kerülete témájú médiaállományokat.

Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a 235 méter magas Gellért-hegy. Mivel a Pesti-síkságon belül a Dunától kelet felé fokozatosan emelkedő Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. A pesti oldal és egyben a Pesti-síkság legmagasabb pontja, a 241 méteres Erdő-hegy is itt található.[5] A kerület túlnyomó része zöldövezet, az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület.[6] Több természetvédelmi terület is található a területén, például a 40 hektáros Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tele növényritkaságokkal és gazdag madárvilággal, a Keresztúri-erdő óriási zöldfelülete,[7] illetve északi határán fekszik a Naplás-tó, a főváros második legnagyobb, 150 hektáros természetvédelmi területe, egyben az egyik legértékesebb ökológiai területe.

A kertvárosi kerület lakossága az 1970-es80-as években a rákoskeresztúri lakótelep építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is, annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelentős, korábban zöld, vagy mezőgazdasági jellegű területeken épültek új lakóparkok és családi házas övezetek, illetve bővültek a már meglévők. A XVII. kerület volt a legnépszerűbb budapesti kerület a költözések alapján 2019-ben, 1045-el többen telepedtek le itt, mint amennyien elköltöztek.[8]

A kerület tömegközlekedéssel való ellátottsága igen magas szintű, a BKV busz symbol.svg 67, 97E, 161, 161A, 161E, 169E, 195, 261E járatokkal a kerület nyugati feléből 15-20 perces, míg a keleti feléből 25 perc körüli menetidővel közvetlenül az Örs vezér terére és az Budapest M2 Metro.svg metróhoz lehet jutni, míg a BKV busz symbol.svg 68, 98, 202E autóbuszokkal Kőbánya-Kispest és az Budapest M3 Metro.svg metró érhető el közvetlenül. A belvárosból éjszaka is könnyen, átszállásmentesen elérhető a terület, a BKK night line logo.svg 956, 990 éjszakai járatok szinte az egész kerületet lefedik. Jelenleg öt üzemelő, plusz egy most épülő vasúti megálló található a lakóövezetek közvetlen közelében, amelyekről modern elővárosi vonatokkal átlagosan 15 perces menetidővel lehet a Keleti pályaudvarra bejutni.[9]

Fekvése, földrajzaSzerkesztés

Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a 235 méter magas Gellért-hegy. Mivel a Pesti-síkságon belül a Dunától kelet felé fokozatosan emelkedő Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. A pesti oldal és egyben a Pesti-síkság legmagasabb pontja, a 241 méteres Erdő-hegy is itt található.[10] A kerület túlnyomó része zöldövezet, az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület.[11] Több természetvédelmi terület is található a területén, például a 40 hektáros Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tele növényritkaságokkal és gazdag madárvilággal, a Keresztúri-erdő óriási zöldfelülete,[12] illetve északi határán fekszik a Naplás-tó, a főváros második legnagyobb, 150 hektáros természetvédelmi területe, egyben az egyik legértékesebb ökológiai területe.

 
A Dunába torkolló 44 km hosszú Rákos-patak, melyből Rákosmente neve is ered
 
A rákosligeti Gregor József Általános Iskola
 
A rákoskerti 201 méter magas Vidadomb, tetejéről a pesti oldal egyik legszebb panorámája nyílik
 
Az 1894-ben épült műemléki Szent Kereszt templom az azonos nevű téren a Pesti út mentén
 
Az 1905-ben épült rákoscsabai református templom
 
A 2000-ben elkészült madárdombi Szent Pál apostol katolikus templom
 
A városháza Rákoskeresztúr városközpontban
 
A kerület felújított városközpontja, a Fő tér
 
Szökőkút a felújított Fő téren
 
Rákoskert Sugárút, a városrész fő sugárútja
 
A Csekovszky Árpád Művelődési Ház, melyet a helyi Polgári Kör építetett 1899-ben
 
Trianon emlékmű a Pesti út menti Népkertben
 
A jelenleg elhagyatott Bulyovszky kúria, Bulyovszky Gyula, a márciusi ifjak egyikének szülőháza
 
A rákoscsabai Hősök szobra, az első világháborúban elhunyt helyiek nevével
 
Rákoskeresztúr és Pest határköve 1738-ból a mai Akadémiaújtelepen
 
Madármegfigyelő kilátó a Merzse túraútvonal ötödik állomásánál
 
A kerület északi határán fekvő Naplás-tó
 
Rákoskeresztúr és környéke egy 1940-es légifelvételen

Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész nevéből visszacsengenek, mint például Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő. A főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete 54,82 négyzetkilométer területtel, amely több mint 25-szöröse a legkisebb VII. kerületnek. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja.

A kerület keleti határától északon a Gödöllői-dombság, délen a Monor–Irsai-dombság lankái kezdődnek.

Az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából, a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület, a pesti oldal kerületei közül a legnagyobb kiterjedésű erdőterületek a XVII. kerületben találhatóak, mint például a Keresztúri-erdő.[13]

Rákosmente három vízfolyás vízgyűjtő területének találkozásánál fekszik. Északi része a Szilas-patak, központi és délnyugati része a Rákos-patak, délkeleti része a Gyáli-patak vízgyűjtőjéhez tartozik. A kerületben tizenhárom forrás található. A XVII. kerületben van a 40 hektáron elterülő Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület, továbbá északi határán fekszik a Naplás-tó.

A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér relatív közelsége miatt Alsó-Rákoshegy és a Helikopter lakópark déli része bizonyos fokú zajszennyezésnek van kitéve, míg ezen városrészek északi része és az ettől északabbra fekvő területek a zajmérések alapján kívül esnek a legalacsonyabb mért zajértékek határán is.[14]

VárosrészekSzerkesztés

Városrész Alapítás éve Lakosság (2001)[15] Megjegyzés
Akadémiaújtelep 1950-es évek eleje 2895 Nagy-Budapest létrejötte után kezdték felparcellázni és beépíteni.
Madárdomb 1984. 3595 1993 óta különálló városrész, addig Rákoskeresztúr egyik része volt.
Rákoscsaba 1067. (első említés) 13 487 Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.
Rákoscsaba-Újtelep 1925. 11 029 Nem volt önálló település, csak városrész, 1990-ig Rákoscsabához sorolták.
Rákoshegy 1892. 9799 Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.
Rákoskeresztúr 1265. (első említés) 26 843 Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.
A kerületrészek többsége kezdetben hozzá tartozott, tőle nyerte el függetlenségét 1950 után.
Rákoskert 1933. 7639 Területe Rákoscsabához tartozott, míg Budapest része nem lett.
Rákosliget 1896. 3538 Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.
Régiakadémiatelep 1930-as évek 1164 Rákoskeresztúr külterületi része volt, mikor Budapesthez csatolták és felparcellázták.

TörténeteSzerkesztés

A kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták. A kerületnek közös történelme, lévén 1950 óta létezik, nincs, az egyes kerületrészek azonban mind rendelkeznek önálló történelemmel, az leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethető meg. A szájhagyomány szerint például a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezen vélt vagy valós kötődést számos utca- és térnév is megjeleníti. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven.

A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban országos jelentőségű hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgyűléseket illetve nemesi gyűléseket. Buda elestével (1541) a mai XVII. kerület teljes egészében török uralom alá került, az akkor itt létező Keresztúr és Csaba települések a török porta adófizetői lettek és csak Buda visszafoglalása (1686) után kerültek újra magyar kézre. A környéken folyó heves harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4–5.) A rákoscsabai római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én.

Bartók Béla 1911 és 1920 között Rákoshegyen élt és alkotott, egykori otthona ma emlékházként funkcionál. A mai kerület különböző településrészein élt hosszabb rövidebb ideig Kacsóh Pongrác vagy Berky Lili és Gózon Gyula is, akárcsak a 2006-ban elhunyt, magát mindig büszkén rákosligetinek valló Gregor József is, akinek a nevét vette fel a településrész iskolája is.

Az 1950-es egyesüléskor önálló többi kerületrész, Rákosliget, illetve Rákoshegy jóval fiatalabbak; előbbi 1907-ben, utóbbi 1921-ben vált önálló nagyközséggé, mindkettő Rákoskeresztúrtól. Rákoskert sohasem élvezett önállóságot, ahogy Madárdomb sem, előbbi Rákoscsaba részeként csatlakozott Budapesthez, míg az utóbbit csak 1984-től kezdték beépíteni.

A városiasodás az 1970-es évek elejének nagy panelépítési programjaival indult. Az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas lakótelepeket húztak fel a budapestiek mellett a szegedi házgyár elemeiből, a csúszózsalus technológiával épült pontházakkal kiegészülve. Ezzel drasztikusan megemelve a lakosság számát és kidomborítva az akkor még jelentős infrastrukturális elmaradottságot. Noha ezeket a gyors és dinamikus fejlődés miatt csak a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni, a legtöbb földút Budapesten még mindig a XVII. kerületben található.

NépességSzerkesztés

A XVII. kerület volt a legnépszerűbb budapesti kerület a költözések alapján 2019-ben, 1045-el többen telepedtek le itt, mint amennyien elköltöztek.[16] 1990 és 2011 között 16,6%-kal növekedett a kerületi lakónépesség száma, a népszámlálást követően pedig tovább nőtt a kerület lakossága, mely arra utal, hogy a népesség további emelkedése várható a kerületben. A került népességének növekedése a nagyszámú beköltözőnek köszönhető, mivel a természetes népszaporulat a XVII. kerület tekintetében is csökkenő. A 15-59 éves korosztály adja a népesség közel kétharmadát, míg a 60 év felettiek teszik ki a teljes lakónépesség negyedét. Rákosmente területére két nemzetiség, német illetve szlovák érkezett a történelem folyamán nagyobb lélekszámmal, mely mai napig maghatározza a nemzetiségi összetételt, legnagyobb számban német kisebbség található a kerületben (1,4%, 1145 fő).[17]

Lakosságszám[18]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 3 924 —    
1880 4 301 0,92%
1890 5 135 1,77%
1900 9 157 5,78%
1910 14 391 4,52%
1920 16 312 1,25%
1930 23 049 3,46%
1941 34 876 3,77%
1949 35 753 0,31%
1960 41 969 1,46%
1970 50 405 1,83%
1980 56 279 1,10%
1990 72 317 2,51%
2001 79 989 0,92%
2011 84 381 0,53%
2017 87 773 0,66%

KözlekedésSzerkesztés

KözútSzerkesztés

Az egyik legjelentősebb észak-déli útvonala a Ferihegyi út, míg a belváros felé a Pesti út. Ahol ez a két út metszi egymást, ott található a kerület központja, azaz a Fő tér, melyet a helyiek döntő többsége Elágazásként, vagy röviden Elágként emleget. A teret az Örs vezér terétől a Kerepesi út–Bökényföldi út–Cinkotai úton át vagy a Fehér út–Élessarok–Jászberényi (Pesti) út (31-es főút) vagy esetleg az azt elkerülő Kerepesi út–Keresztúri út–Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel a belváros felé, késő délután az ellenkező irányban szokott nagy torlódás kialakulni. Pécel felől a Péceli út, Maglód felől a Pesti út, Ecser felől a Zrínyi utca–Pesti út útvonal visz be a kerületközpontba.

A kerületi közlekedés a kerületen kívüli kapcsolódások aspektusában az elmúlt években jelentősen javult, elsősorban az M0-s autóút megépítése okán, amely csökkentette a kerületi teher- és egyéb gépjárműforgalmat. A kerület közúti útállományára döntő többségben 2x1 sávos kialakítású közutak jellemzőek, 2x2 sávos útkialakítás kizárólag a Pesti út egy szakaszán található. A jelenlegi közúthálózat erősen terhelt, mely egyrészt a kerületből jövő nagy mennyiségű ingázó, másrészt a kerületen áthaladó agglomerációs közlekedő eredménye.[19]

TömegközlekedésSzerkesztés

Rákosmente tömegközlekedése közúton és elővárosi vasúti forgalomban történik. Az elmúlt időszakban a buszközlekedés terén a járatok átszervezése és hatékonyabbá tétele érdekében jelentős lépések történtek. A változások a lakóközösség visszajelzései alapján is minőségi javulást hoztak a helyi tömegközlekedésben. Rákosmente a helyi buszjáratok mellett érintett több távolsági buszjárattal is, amelyek alapvetően távolsági közlekedést tesznek lehetővé a keleti agglomerációba. Utóbbiak budapesti végállomása többségében az Örs vezér terén, vagy a Stadion autóbusz-pályaudvaron van. A decentralizált buszközlekedés számára 2010-ben elkezdték kiépíteni Budapest leghosszabb, mintegy 10,5 km hosszú buszkorridorját Rákoskeresztúr és az Örs vezér tere között.

A kerület tömegközlekedéssel való ellátottsága igen magas szintű, a   67, 97E, 161, 161A, 161E, 169E, 195, 261E járatokkal a kerület nyugati feléből 15-20 perces, míg a keleti feléből 25 perc körüli menetidővel közvetlenül az Örs vezér terére és az   metróhoz visz, míg a   68, 98, 202E autóbuszokkal Kőbánya-Kispest és az   metró érhető el közvetlenül. A belvárosból éjszaka is könnyen, átszállásmentesen elérhető a terület, a   956, 990 éjszakai járatok szinte az egész kerületet lefedik és folyamatos csatlakozást biztosítanak a csak a kerületben, körforgalomban járó   998-as buszhoz.

VasútSzerkesztés

Jelenleg öt üzemelő, plusz egy most épülő vasúti megálló található a lakóövezetek közvetlen közelében, amelyekről modern elővárosi vonatokkal átlagosan 15 perces menetidővel lehet a Keleti pályaudvarra bejutni.[20] Ezeken felül még két vasúti megálló megépítésének a lehetőségét vizsgálják.

A kerület északi részein halad keresztül a Budapest–Hatvan-vasútvonal, ezen az  S80 -as számú személyvonat áll meg a kerületben, míg a déli részén aBudapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal, ezen az  S60 -as számú személyvonat áll meg a kerületben is. A kerületben hat vasútállomás található. Négy a hatvani vonalon, név szerint Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba és a még építés alatt álló Akadémiaújtelep megállóhely, míg a szolnoki vonalon Rákoshegy és Rákoskert megállóhelyek.

Az egykori Rákoskeresztúr megállóhely jelenleg nincs használatban, egykori állomásépületét 2018-ban elbontották, hogy a területén egy közúti felüljárót építsenek a vasút fölé.

Ez a főváros egyetlen olyan kerülete, ahol a BKV Zrt. vagy annak jogelődjei sohasem üzemeltettek kötött pályás járművet (villamos, HÉV, metró).

KerékpárSzerkesztés

A kerületben 2007-től indult meg a kerékpáros infrastruktúra kialakítása, bővítése. Pályázatokon elnyert támogatásokból a Pesti út mellett összesen 6,8 km hosszúságban valósult meg kerékpárút, illetve a Rákos-patak mentén újabb 3,6 km hosszú, 3 m széles nyomvonal készült a Rákoscsaba utcától a Cinkotai útig. Emellett a kerületi vasúti megállóknál 4x20 férőhelyes B+R parkoló is kialakításra került.[21] A Pesti út mellett szakaszosan védett, külön álló biztonságos kerékpárút található. Ezen kívül kerékpárút a Cinkotai úton a Forrásmajori út és a Rákosligeti határút mellett. A Naplás úton a Rákoscsaba vasútállomástól az Inda útig kerékpársáv, az Inda úttól pedig gyalogos és kerékpárút húzódik a Cinkotai útig. Rekreációs célú gyalogos és kerékpárút épült a Rákos-patak bal partján a Cinkotai út és a Rákoscsaba út között, amely hamar népszerűvé vált a helyiek körében.

PolitikaSzerkesztés

Kerületi önkormányzatSzerkesztés

A Polgármesteri Hivatalt Rákosmente Önkormányzatának hivatásos szakapparátusaként határozhatjuk meg, melynek irányításáért a polgármester, míg a vezetéséért, működésének jogszerűségéért és szakszerűségéért a jegyző a felelős, akinek fontos feladatát képezi ennek keretében a hivatali munka szervezettségének biztosítása is.[22] Az Önkormányzat bizottságai: Pénzügyi és Költségvetési Bizottság, Rákosmenti Erőforrás Bizottság, Városfejlesztési és Vagyongazdálkodási Bizottság, Jogi és Közbiztonsági Bizottság illetve a 2012. évi XXX. törvény alapján létrehozott Rákosmenti Értéktár Bizottság.[23]

Polgármester neve Jelölő szervezet(ek) Terminus Megjegyzés / források
Horváth Tamás Fidesz-KDNP 2019– A 2019-es választási eredmények: [2]
Riz Levente Fidesz-KDNP 2006–2019 A 2014-es választási eredmények: [24]
A 2010-es választási eredmények: [25]
A 2006-os választási eredmények: [26]
Hoffmann Attila MSZP-SZDSZ 2002–2006 A 2002-es választási eredmények: [27]
Devánszkiné Molnár Katalin MSZP-SZDSZ 1998–2002 Az 1998-as választási eredmények: [28]
Kátai Péter SZDSZ-MDF-KDNP-Fidesz 1994–1998 Az 1994-es választási eredmények: [29]
Dóczy József SZDSZ 1990–1994 Az 1990-es választási eredmények: [30][31]

Képviselő-testületSzerkesztés

Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete és az aktuális testületi tagok részletes adatai az alábbi linken tekinthetők meg:[32]

Országgyűlési képviseletSzerkesztés

A 2014-es választástól kezdve a XVII. kerület egésze és a X. kerület egy része alkotja a Budapesti 14. sz. országgyűlési egyéni választókerületet. A választásra jogosultak száma 2018-ban 75 823 fő volt.

A kerület országgyűlési képviselői[33]
Dunai Mónika (Fidesz)
2014 óta
Riz Levente (Fidesz)
20102014
Alexa György (MSZP) 20062010
Devánszkiné Molnár Katalin (MSZP) 20022006
Koltai Ildikó (Fidesz) 19982002
Dr. Hoffmann Attila (MSZP) 19941998
Balla Gábor Tamás (MDF) 19901994

GazdaságSzerkesztés

A kerület a gazdaságát tekintve az ország legfejlettebb részéhez, a közép-magyarországi régióhoz tartozik. Rákosmente a budapesti keleti agglomerációs területek fontos ellátó központja, a környező települések számára (Ecser, Maglód, Pécel) vonzerőt jelent, és ellát közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési és egészségügyi funkciókat is. Rákosmentén két nagyobb ipari létesítmény (DAF, Volvo) és egy gyümölcsfeldolgozó (Rauch) található, a mezőgazdasági tevékenység a kerület területén elenyésző. Rákosmentén 2011-ben 7 169 működő vállalkozást tartottak nyilván, a helyi gazdaságban mindenek előtt a szolgáltató jellegű vállalkozások dominálnak. A 791 kiskereskedelmi üzlet közül 133 élelmiszerüzlet, 127 élelmiszer-szaküzlet és 406 nem élelmiszer jellegű kiskereskedelmi szaküzlet volt. Az üzemanyagtöltő állomások száma a kerületben 2011-ben 14 volt, a járműszaküzletek száma 65. A kerületben három működő piacot és vásárcsarnokot tartanak nyilván, ebből egy önkormányzati, kettő pedig magántulajdonban van. A vendéglátóhelyek száma 191 volt, amelyből 111 étterem.[34]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján a Rákosmentén élők 56,0%-a kerületen kívüli munkahelyen dolgozik, ez az arány megegyezik a budapesti kerületek ingázási adatainak átlagával. A kerületben lakók munkahelyre való ingázási ideje átlagosan 39,5 perc, csak kis mértékben magasabb, mint a belső kerületek esetében, amely 36 perces értéket mutatott.[35]

Rákosmente kerületrészei közül a társadalmi összetételben és a foglalkoztatási mutatókban jelentős szórás nem figyelhető meg. A kerületrészek közül kettő, az újabban beépült Madárdomb lakosságának és a külterületeken élő népesség társadalmi adatai különböznek jelentős mértékben. Míg Madárdomb fiatal településrész, melynek lakosai többnyire a felső-középosztály szegmenseiből kerültek ki, érthetően itt az összes mutató (foglalkoztatás, iskolai végzettség) kiemelkedő értéket mutat, míg a külterületi részeken jelentősen rosszabbat. A legnagyobb pozitív irányú eltérés Madárdomb esetén tapasztalható, itt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 46,7%, kétszerese a kerületi átlagnak és több mint ötszöröse a külterületi mutatónak.[36]

KultúraSzerkesztés

A kerületben négy múzeum található, az Erdős Renée Ház Helytörténeti Gyűjtemény és Kiállítóterem, a Laborcz Ferenc Emlékház, a B. L. Terem, Csekovszky Árpád keramikus műveinek állandó kiállítása az elhunyt művész egykori alkotóházában, illetve ezen felül működik a Vigyázó Sándor Művelődési Ház is. Emellett Rákosmente területén két színház működik, a Gózon Gyula Kamaraszínház Rákosligeten, illetve az Ascher Oszkár Színház a Rákoskerti Művelődési Házban és egy zeneház, a Bartók Béla 1911–1920 közötti otthonául szolgáló épület, a Rákoshegyi Bartók Zeneház. Rákosmentén két könyvtár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár fiókkönyvtárai, a Rákoscsabai Könyvtár és a Rákoskeresztúri Könyvtár működik.[37]

A kerület kulturális nevezetességei közé tartozik a barokk stílusban, 1760-ban épült Podmaniczky–Vigyázó-kastély, a Bogáti-Hajdú-villa, a „süllyedő kastély”, mely a Loire-völgyi kastélyokhoz hasonlatos módon lábakra épült egy vizes, süppedős területen. Egyéb nevezetes hely még a Budapest egyetlen Trianon-emlékművének helyt adó Népkert is. Minden városrész rendelkezik saját művelődési házzal, a kulturális események is ezekbe összpontosulnak, s a különböző koncerteket, fesztiválokat is általában ezekben és környezetükben tartják, vagy valamelyik közeli sportpályán, esetleg játszótéren. A helyi társadalmi élet számos színhelye közül kiemelkedő jelentőségűek a helyi művelődési házak, ahol összesen több mint 40 klub, közösség működik.[38]

Multiplex mozi a kerület szinte minden részéből közvetlenül elérhető Sugár üzletközpontban, az Örs vezér terén található, mivel a rendszerváltást követő években az összes kerületi mozit bezárták: a rákoshegyi Jókai mozi épületében lakásokat alakítottak ki, a keresztúri Újvilág már a 70-es években a Dózsa művelődési házban működött, korábbi épületét lebontották a lakótelep építésekor, egyedül a rákosligeti Maros mozi maradt meg, amit végül 1992-ben zártak be. A Maros mozit kerületi önkéntesek 2009-ben kitakarították, 2010-ben megtörtént az épület belső felújítása, hogy a jövőben újra megnyithasson a mozi, helyet adva filmvetítéseknek, kiállításoknak, az épület emeletén pedig civil szervezetek székhelyének.

Természeti értékekSzerkesztés

A kerület természeti értékei közé tartozik a 40 hektáros Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tele növényritkaságokkal, gazdag madárvilággal, ami Budapest egyik legháborítatlanabb vizes élőhelye. 2012-ben építették ki a 15 állomásos tanösvényt tájékoztató táblákkal, több védett madárfaj is költ itt rendszeresen, mint pl. barna rétihéja, bölömbika, nádi rigó, vízityúk, megfigyelhető többek közt gyurgyalag, kakukk, vércse, karvaly, vörös vércse és fácán illetve fogoly is sűrűn előfordul, de nyulakat, őzet, rókát is gyakran pillanthatunk meg.

A kerület nyugati részén található a Keresztúri-erdő óriási zöldfelülete, ahol futókört, tisztást, padokat és tűzrakóhelyeket is kialakítottak az elmúlt években. Ezen felül az 5 km-es tanösvény állomásai bemutatják a hely élővilágát, Pest régi határköveit, a 301-es parcellat és emléket állítanak az 1944-es Attila védelmi vonalaknak.[39]

Rákosmente északi határán pedig a Naplás-tó található, a főváros második legnagyobb természetvédelmi területe a maga 150 hektárjával, egyben az egyik legértékesebb ökológiai területe, ami rendkívüli gazdagsággal őrizte meg a patak menti láprétek sajátos növény- és állatvilágát, a tanösvények mentén pedig amatőr csillagászati megfigyelőpontok is találhatók.

MédiaSzerkesztés

A kerületnek saját tévécsatornával rendelkezik Rákosmente TV néven. A kerületi önkormányzat kétheti lapja a Hírhozó, illetve több más havilap is megjelenik, mint a Rákosmenti Hírek és a Tizenhetedik. A kerület több internetes hírportállal rendelkezik, köztük a Minálunk, Rákosvidék (régi nevén: Rákosmenti Hírfutár), Ittlakunk, melyek jellemzően mind a kerületet és a helyi közéletet érintő ügyekkel foglalkoznak túlnyomó többségben.

TemplomokSzerkesztés

Köztéri szobrokSzerkesztés

OktatásSzerkesztés

KözépiskolákSzerkesztés

  • Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium (az ország 24. legjobb középiskolája)[41]
  • Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium (az ország 44. legjobb középiskolája)[42]
  • Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium
  • Békésy György Szakgimnázium

Általános iskolákSzerkesztés

  • Bartók Béla Alapfokú Művészeti Iskola
  • Czimra Gyula Általános Iskola
  • Diadal Úti Általános Iskola
  • Gregor József Általános Iskola
  • Gyurkovics Tibor Óvoda és Általános Iskola
  • Kossuth Lajos Általános Iskola
  • Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium
  • Szabadság Sugárúti Általános Iskola
  • Újlak Utcai Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola
  • Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
  • Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola
  • Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola
  • Zrínyi Miklós Általános Iskola[43]

ÓvodákSzerkesztés

A kerület tizenöt óvodát tart fenn, melyek húsz feladatellátási helyen összesen százkét csoportban várják a gyermekeket. Az óvodákba felvehető gyermekek összlétszáma 2 921 fő, mely ki tudja szolgálni a kerületben élő 2 734 (2013) óvodás korú gyereket.[44]

SportéleteSzerkesztés

2021-ben kerül átadásra a XVII. kerület új multifunkciós csarnoka, a Riz Levente Sport- és Rendezvényközpont. A csarnok egyszerre lesz alkalmas mind a versenysport, mind pedig a tömegsport, valamint egyéb rendezvények, kongresszusok, kiállítások, koncertek befogadására. A küzdőtér többek között kézilabda, kosárlabda, röplabda, futsal, birkózás, cselgáncs, karate, ökölvívás, vívás hazai és nemzetközi versenyeinek lebonyolítását teszi lehetővé. A csarnok helyet kap egy földszinti mászóterem, ahol boulder és alpin falak is lesznek. Mindezen felül egy 1700 m2-es fitnesztermet is kialakításra kerül. A létesítmény multifunkciós kulturális, közösségi centrumként is funkcionál majd, ehhez 1500 ülőhellyel rendelkező részben fix, részben mobil lelátó áll rendelkezésre.[45]

Jelentősebb sportpálya öt helyen található a kerületben, a XV. utca 21. szám alatti sportpályák (futókör, kézilabda, futballpálya és kosárlabdapálya), az Ede utcai sportpályák, a Sport téri futballpálya, a Zrínyi utcai iskola futballpályája és a Bakancsos utcai sportpályák (kézilabda, kosárlabda, röplabda és lábtenisz pálya). Nagypályás labdarúgó-mérkőzések rendezésére is alkalmas sportpálya három helyen található a kerületben, két-két futballpálya az RTK sporttelepén, egy az RKSK sporttelepén. Hét műfüves pályával rendelkezik a kerület, döntően iskolákhoz kapcsolódóan, melyek kispályás mérkőzések rendezésére alkalmasak.

A további sportlehetőségek között meg kell említeni a Rákos-patak partján épült kerékpárutat, valamint az egyre nagyobb számban megjelenő kültéri fitnesz parkokat. Emellett a kerületben körülbelül huszonöt lovarda található. A kerületben két uszoda található, az Újlak utcában, illetve a Ferihegyi úton.[46]

A Rákosmente KSK felnőtt férfi focicsapata a NB III keleti csoportjában szerepel már évek óta.[47] Női kézilabdásaik a harmadosztálynak megfelelő NB II-ben szerepelnek.[48] A klub rendelkezik továbbá Darts és íjász szakosztállyal is.[49] Szintén kerületi csapat az egykor harmadosztályú Rákosmente TK, amely jelenleg a BLSZ II. küzdelmeiben vesz részt.

Híres kerületiekSzerkesztés

A kerület díszpolgáraiSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

A kerület testvérvárosai:

JegyzetekSzerkesztés

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Közgyűlés 1993. (VI. 24.) 873. számú határozat.
  2. a b Budapest XVII. kerületének települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  4. https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=02112 Budapest 17. kerület Alapadatok
  5. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.1 BEVEZETŐ
  6. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.1 BEVEZETŐ
  7. Futókörrel, edzőparkkal, bográcsozós tisztásokkal újult meg a Keresztúri-erdő Rákosmentén
  8. Kiderült, melyek a legnépszerűbb budapesti kerületek
  9. https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/120a_20201213_v1202.pdf 120a Budapest — Újszász — Szolnok
  10. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.1 BEVEZETŐ
  11. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.1 BEVEZETŐ
  12. Futókörrel, edzőparkkal, bográcsozós tisztásokkal újult meg a Keresztúri-erdő Rákosmentén
  13. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.1 BEVEZETŐ
  14. Repülésből adódó zajterhelés
  15. a KSH 2001-es népességszámlálási adatai[halott link], XVII. kerület
  16. Kiderült, melyek a legnépszerűbb budapesti kerületek
  17. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.2.1 Társadalmi összetétel
  18. Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
  19. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.2.13 Infrastruktúra
  20. https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/120a_20201213_v1202.pdf 120a Budapest — Újszász — Szolnok
  21. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.2.13 Infrastruktúra
  22. Polgármesteri Hivatal
  23. Az Önkormányzat bizottságai
  24. Budapest XVII. kerületének települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  25. Budapest XVII. kerületének települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  26. Budapest XVII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  27. Budapest XVII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  28. Budapest XVII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  29. Budapest XVII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  30. Budapest XVII. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  31. A hivatkozott forrásban a neve Dóci formában szerepel.
  32. Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képviselő-testülete
  33. Riz Levente, index, 2010. április 12.
  34. Rákosmente 2015–2030 Településfejlesztési Koncepció - 2.2.2 Gazdaság
  35. Rákosmente 2015–2030 Településfejlesztési Koncepció - 2.2.2 Gazdaság
  36. Rákosmente Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata, 80. oldal
  37. Rákosmente 2015–2030 Településfejlesztési Koncepció - 2.2.12 Kultúra és sport
  38. Rákosmente 2015–2030 Településfejlesztési Koncepció - 2.2.12 Kultúra és sport
  39. Futókörrel, edzőparkkal, bográcsozós tisztásokkal újult meg a Keresztúri-erdő Rákosmentén
  40. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  41. 100 legjobb
  42. HVG rangsor
  43. Intézmények, Közoktatási intézmények, Általános iskolák
  44. Rákosmente 2015–2030 Településfejlesztési Koncepció - 2.2.10 Közoktatás
  45. Bokrétaavató ünnepséget tartottak a Rákosmenti Sport- és Rendezvénycsarnokban
  46. Rákosmente 2015 – 2030 Településfejlesztési Koncepció, 2.2.12 Kultúra és sport
  47. [1] Archiválva 2017. február 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, MLSZ adatbank
  48. [2], MKSZ adatbank
  49. [3] Az RKSK honlapja
  50. Rákosmentén egykor élt és alkotott híres személyek életrajzai
  51. Rákosmente díszpolgárai. [2021. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
  52. a b c Rákosmente testvérvárosai (rákosmente.hu). (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  53. Aláírták a testvérvárosi megállapodást, Hírhozó, XVIII. évf. 11. szám 10. oldal

További információkSzerkesztés