Pesti út (Budapest)
A Pesti út Budapest XVII. kerületének és egyben Budapest keleti agglomerációjának egyik legforgalmasabb útja.
| Pesti út | |
 | |
| A Pesti út a belváros felé a Fő térnél | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest XVII. kerülete |
| Földrajzi adatok | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pesti út témájú médiaállományokat. | |
FekvéseSzerkesztés
Határai: 526. sor 1., Budapest és Ecser közigazgatási határa.
TörténeteSzerkesztés
Több közterületből került kialakításra, melynek korábbi nevei az alábbiak voltak:
- A Határ malom utcától a Csabai útig Pesti út (ennek egy részét már 1743-ban is Pesti útnak hívták)
- A Csabai úttól a Tápióbicske utcáig a XIX. századtól Jászberényi út, 1958-tól Károlyi Mihály út.
- A Tápióbicske utcától a kerület határáig a XIX. századtól Jászberényi út, 1954-től Szövetkezeti út.
Jelenlegi nevét 1968-ban kapta, azóta az elejétől a végéig Pesti út. Vélhetőleg ekkor lett a belváros felé haladva az 526. sor 1 utáni (vagyis a X. kerületi) szakasz neve az Éles Sarokig Jászberényi út.
LeírásaSzerkesztés
a X. kerület felől „Jászberényi út” néven éri el a XVII. kerületet, melynek határán „nevet vált”, amit mintegy kilenc kilométerrel távolabb, Budapest közigazgatási határánál a 31-es főút elnevezésre cserél (ez a főút Nagykáta, Jászberény és Heves érintésével a Füzesabony melletti Dormándig tart). A főút nyomvonala Rákoskeresztúrtól a városhatárig egybeesik a Pesti úttal, ami kizárólag Rákosmentén fut. Neve onnan ered, hogy Nagy-Budapest létrejötte előtt a XVII. kerületet alkotó városrészek önálló települések voltak, az elnvezés még azokból az időkből származik: azoknak a falvaknak ez az út volt a legcélszerűbb útvonal Budapest felé. A kerületet északkelet-délnyugati irányban szeli át a kerülethatártól a városhatárig; Rákoskeresztúron szinte végig 2×2 sávos, máshol pedig 2×1 sávos formában. A reggeli és a délutáni csúcsidőkben előfordult, hogy akár 8-10 kilométeres kocsisor is összetorlódott a Fehér út–Jászberényi út–Pesti út útvonalon akár egészen az Örs vezér teréig.[1] A kerület és a keleti agglomeráció lakosságának folyamatos növekedése miatt évről évre egyre nagyobb problémát jelentő dugók nagy részét az M0-s körgyűrű keleti szektorának átadása feloldotta, de a csúcsidei dugók – igaz rövidebb formában – továbbra is szinte mindennaposak.
A Pesti út mentén épült ki (Rákoskeresztúr-városközponttól) a budapesti tömegközlekedés fejlesztésének részeként Magyarország első buszfolyosója (avagy buszkorridorja) 2009–2010-ben,[2] melyet az úton jelenleg is futó 15 helyi (azaz BKK) és 1 helyközi (azaz Volánbusz) járat használ.[3] Elkészülte után néhány járat útvonala a kihasználtság és a szolgáltatás minőségének javítása, növelése érdekében az előzetes tervek alapján[4] módosult. 2010-ben még csak szakaszosan volt kész a beruházás, aminek befejezését több műszaki probléma illetve súlyos tervezési hibák is hátráltatják, átadási határidejét ezért 2011 januárjában egy évvel eltolták 2012. április 6-ra.[5]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Aláírták a rákoskeresztúri buszkorridor támogatási szerződését, ÖNkorNET, 2009. április 20.
- ↑ 900 milliót kapott a keresztúri buszfolyosó[halott link], Hírhozó, XVII. évf. 20. szám, 2007. december 6.
- ↑ Jövőre kész a XVII. kerületi buszfolyosó - ígéri Demszky, hvg.hu, 2009. április 17.
- ↑ Kész a 2009-es Paraméterkönyv, VEKE, 2009. április 23.
- ↑ Rákoskeresztúri buszfolyosó, hvg.hu, 2011. január 31.
ForrásokSzerkesztés
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)