Dormánd
Dormánd község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.
Dormánd | |||
Római katolikus lexikon | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Heves | ||
Járás | Füzesabonyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Rajna Kálmán László (független)[1] | ||
Irányítószám | 3374 | ||
Körzethívószám | 36 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 925 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 51,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 20,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 25′ 05″47.721000°N 20.418000°EKoordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 25′ 05″47.721000°N 20.418000°E | |||
Dormánd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Dormánd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésHeves vármegyében, Füzesabonytól (4 km-re) délre , Füzesabony és Besenyőtelek (3 km) között fekvő település. Megközelíthető az M3-as autópályán, a 31-es és a 33-as főúton.
Története
szerkesztésA község határában rézkori csákányt találtak, a Csörsz-árok közelében késő bronzkori és szarmatakori sírok kerültek elő. Hanyipusztán avar kori és honfoglalás kori temető, a Hanyihalmon pedig 12. századi település maradványait találták meg.
Dormánd helyén a 13. században egy Buger-Besenyő (Bögér) nevű település állt, mely - mint a tőle délre fekvő Besenyőtelek is - eredetileg besenyő telep volt. Árpádhoz rokon kun törzsek csatlakoztak, szintén hét vezér alatt: Ede, Edömér, Ete, Bögér, Acsád, Vajta és Kecel. A település neve a 13. században Dormánd és Dormánháza néven fordult elő.
Az 1549 évi összeírás mint teljesen elszegényedett települést említette, mely adót sem fizetett, az 1552 évi adóösszeírásban pedig az elpusztult települések közt említették, s így szerepelt még az 1554 és 1564 évi összeírásokban is, viszont az 1635 és 1686 összeírásokban neve nem volt említve. 1693-ban a település Polgár György és Saághy Pál birtokaként volt írva. A 18. század végén báró Saághy Mihály birtoka volt. A 19. században a gróf Fáy család, valamint Fáy István, Saághy, Szalkány, Zbriskó és más családok birták. A 20. század elején gróf Vay Ádámné Zichy Mariotta és Engel Lajos volt birtokosául írva.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Ferencz Vilmos (független)[3]
- 1994–1998: Ferencz Vilmos (független)[4]
- 1998–2002: Ferencz Vilmos (független)[5]
- 2002–2006: Rajna Kálmán (MSZP)[6]
- 2006–2010: Rajna Kálmán (MSZP)[7]
- 2010–2014: Rajna Kálmán (MSZP)[8]
- 2014–2019: Rajna Kálmán László (független)[9]
- 2019–2024: Rajna Kálmán László (független)[10]
- 2024– : Rajna Kálmán László (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1038 | 1047 | 1028 | 988 | 967 | 935 | 925 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 13,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,8%, református 4,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (20% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% horvátnak és bolgárnak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39% volt római katolikus, 3,2% református, 0,5% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 19,6% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus templom. Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt. Műemlék. 1771-1773 között épült rokokó stílusban, a középkori fatornyos elődje helyén.
- A hanyipusztai Szent Anna kápolna 1719-ben épült barokk stílusban, majd 1814-ben átalakították. A hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely. Július utolsó vasárnapján minden évben ezrek érkeznek ide, hogy imádkozzanak Szent Annához és Joachimhoz, Szűz Mária szüleihez, az idős emberek, a nagyszülők védőszentjéhez. A hagyomány szerint a pusztában lévő kápolnát valamelyik erdőtelki Buttler gróf emeltette, mert egyszer csak hullani kezdtek az állatai, és úgy hitte, Isten haragja miatt éri ez a sorscsapás. A búcsújáró helynek járó kiváltságokat 1791-ben Pius pápa adományozta a kápolnának. Az itteni búcsú nagyon sokáig a pusztai emberek legnagyobb nyári eseménye volt.
- A templomkertben álló késő barokk Mária-szobrot 1800 körül emeltette Sághy Mihály földesúr, s talapzatán is családja címere látható.
- A Remenyik Zsigmond múzeumban Remenyik Zsigmond egykori használati tárgyai mellett művei és levelei is megtekinthetők.
Ismert emberek
szerkesztésDormándon született
szerkesztés- Itt született 1900. július 19-én Remenyik Zsigmond író. Elemi iskoláit is itt végezte, egykori szülőházában 1976-tól emlékszobát rendeztek be.
- Itt született Dormándi László, született Engel (1898. – Párizs, 1967.) magyar író, szerkesztő, lexikográfus, műfordító.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ a b Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
- ↑ Dormánd Helységnévtár
- ↑ Dormánd Helységnévtár
További információk
szerkesztésTófalu | Füzesabony | Szihalom |
Kál | Mezőtárkány | |
Erdőtelek | Besenyőtelek | Besenyőtelek |