Dormánd

magyarországi község Heves megyében

Dormánd község Heves megye Füzesabonyi járásában.

Dormánd
Dormánd katolikus templom.jpg
Dormánd címere
Dormánd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásFüzesabonyi
Jogállás község
Polgármester Kovács Kálmán (független)[1]
Irányítószám 3374
Körzethívószám 36
Népesség
Teljes népesség1028 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség51,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dormánd (Magyarország)
Dormánd
Dormánd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 25′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 16″, k. h. 20° 25′ 05″
Dormánd (Heves megye)
Dormánd
Dormánd
Pozíció Heves megye térképén
Dormánd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dormánd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Heves megyében, Füzesabonytól (4 km-re) délre , Füzesabony és Besenyőtelek (3 km) között fekvő település. Megközelíthető az M3-as autópályán, a 31-es és a 33-as főúton.

TörténeteSzerkesztés

A község határában rézkori csákányt találtak, a Csörsz-árok közelében késő bronzkori és szarmatakori sírok kerültek elő. Hanyipusztán avar kori és honfoglalás kori temető, a Hanyihalmon pedig 12. századi település maradványait találták meg.

Dormánd helyén a 13. században Buger-Besenyő (Bögér) nevű település állt, mely - mint a tőle délre fekvő Besenyőtelek is - eredetileg besenyő telep volt. Árpádhoz rokon kun törzsek csatlakoztak, szintén hét vezér alatt: Ede, Edömér, Ete, Bögér, Acsád, Vajta és Kecel.

A település neve a 13. században Dormánd és Dormánháza néven fordult elő.

Az 1549 évi összeírás mint teljesen elszegényedett települést említette, mely adót sem fizetett.

Az 1552 évi adóösszeírásban pedig az elpusztult települések közt említették, s így szerepelt még az 1554 és 1564 évi összeírásokban is, viszont az 1635 és 1686 összeírásokban neve nem volt említve.

1693-ban a település Polgár György és Saághy Pál birtokaként volt írva.

A 18. század végén báró Saághy Mihály birtoka volt.

A 19. században a gróf Fáy család, valamint Fáy István, Saághy, Szalkány, Zbriskó és más családok birták.

A 20. század elején gróf Vay Ádámné Zichy Mariotta és Engel Lajos volt birtokosául írva.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Ferencz Vilmos (független)[3]
  • 1994–1998: Ferencz Vilmos (független)[4]
  • 1998–2002: Ferencz Vilmos (független)[5]
  • 2002–2006: Rajna Kálmán (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Rajna Kálmán (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Rajna Kálmán (MSZP)[8]
  • 2014–2019: Rajna Kálmán László (független)[9]
  • 2019-től: Rajna Kálmán László (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 13,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,8%, református 4,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 13,8% (20% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templom. Kisboldogasszony tiszteletére felszentelt. Műemlék. 1771-1773 között épült rokokó stílusban, a középkori fatornyos elődje helyén.
  • A hanyipusztai Szent Anna kápolna 1719-ben épült barokk stílusban, majd 1814-ben átalakították. A hanyi kápolna ma is sokak által látogatott zarándokhely. Július utolsó vasárnapján minden évben ezrek érkeznek ide, hogy imádkozzanak Szent Annához és Joachimhoz, Szűz Mária szüleihez, az idős emberek, a nagyszülők védőszentjéhez. A hagyomány szerint a pusztában lévő kápolnát valamelyik erdőtelki Buttler gróf emeltette, mert egyszer csak hullani kezdtek az állatai, és úgy hitte, Isten haragja miatt éri ez a sorscsapás. A búcsújáró helynek járó kiváltságokat 1791-ben Pius pápa adományozta a kápolnának. Az itteni búcsú nagyon sokáig a pusztai emberek legnagyobb nyári eseménye volt.
  • A templomkertben álló késő barokk Mária-szobrot 1800 körül emeltette Sághy Mihály földesúr, s talapzatán is családja címere látható.
  • A Remenyik Zsigmond múzeumban Remenyik Zsigmond egykori használati tárgyai mellett művei és levelei is megtekinthetők.

Ismert emberekSzerkesztés

Dormándon születettSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. a b Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  5. Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  6. Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  7. Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  8. Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  9. Dormánd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  11. Dormánd Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Tófalu Füzesabony Szihalom
Kál

 
   Dormánd   
 

Mezőtárkány
Erdőtelek Besenyőtelek Besenyőtelek