Remenyik Zsigmond
Remenyik Zsigmond László (Dormánd, 1900. július 19. – Budapest, 1962. december 30.[1]) magyar író.
Remenyik Zsigmond | |
![]() | |
Élete | |
Született |
1900. július 19. Dormánd |
Elhunyt |
1962. december 30. (62 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Szülei |
Remenyik László Martinovics Sarolta |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | regény, dráma, elbeszélés |
Első műve | Hetedik hónap (regény, 1927) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Remenyik Zsigmond témájú médiaállományokat. |
Tartalomjegyzék
ÉletpályájaSzerkesztés
Szülei Remenyik László és Martinovics Sarolta voltak,[1] vidéki nemescsaládból származott. A nagyváradi jogakadémián tanult. Tanulmányait félbehagyva, 1920-ban Dél-Amerikába utazott, ahol 6 évet töltött. Az emberi nyomor oly mélységeit fedezte fel, ami egész életre szóló élményt jelentett számára. Spanyolul megtanulva az első chilei avantgárd művészeti csoport vezetője lett. 1922–23-ban két spanyol nyelvű kötete jelent meg. 1926-ban Kassák Lajossal találkozott Bécsben. Hazatérése után kapcsolódott be az irodalmi életbe. 1936-ban a Szép Szó munkatársa, majd József Attila halála után egyik szerkesztője volt. 1939-ben nehéz anyagi helyzete miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, de 1941-ben ismét hazatért.
MunkásságaSzerkesztés
Első írásait A Hét, a Ma, a Nyugat és a Független Szemle közölte. 1932-ben adta ki az Apocalipsis Humana sorozatban első regényét. A nyárspolgári világot gúnyolta szakadatlanul, pl. Olivér és az embervilág (1936) művében. Tragikomédiáiban az erkölcsi züllés áldozatait vitte színre (Blöse úrék mindenkinek tartoznak). Szenvedélyessége, keserű valóságszemlélete, ironikus és avantgárd látásmódja, a tragikum iránti fogékonysága, antinácizmusa és pamfletre hajló indulatai határozzák meg szatíráinak jellegét. 1945 után írta az Apocalipsis Humana regénysorozat nagy részét; ezekben a század első negyede széthulló úri társadalmának életét, a vidéki kúriák süllyedő világát ábrázolta éles szatírával és erős kritikai felhanggal.
MűveiSzerkesztés
- La tentación de los asesinos. Epopeya; Tour Eiffel, Valparaiso de Chile, 1922
- Las tres tragedias del lamparero alucinado!; Agitación, Lima, 1923
- Hetedik hónap (regény, 1927)
- Bolhacirkusz (regény, 1932)
- Apocalipsis Humana (regény, 1932)
- Mese habbal (regény, 1934)
- A költő és a valóság; Pantheon, Bp., 1935 (Apocalipsis humana)
- Saroküzlet (1936)
- Bűntudat. Egy Goethe-idézet margójára (regény, 1937)
- Nagytakarítás vagy a szellem kötéltánca (esszé, 1936, 1980)
- Téli gondok (esszé, 1937)
- Sarjadó fű (regény, 1938)
- Olivér és az embervilág (regény, 1940)
- Vész és kaland (regény, 1940)
- Amerikai ballada (útirajz, 1942)
- Az atyai ház. Színmű; Új Idők, Bp., 1943 (Apocalipsis humana)
- Pernambucoi éjszaka (kisregény, 1944)
- Északi szél (regény, 1947)
- Élők és holtak (regény, 1948)
- Emberevők között; rend. utasítás Ispánki János; Művelt Nép, Bp., 1953 (Bábszínpad)
- A nagy csata. Színmű; bev. Esze Tamás, rendezői utasítás Seregi László; Művelt Nép, Bp., 1953 (Színjátszók könyvtára)
- Az ebéd. Korkép; Móricz Zsigmond Ebéd c. elbeszélésének felhasználásával írta Reményik Zsigmond; Népszava, Bp., 1954 (Műsorfüzet)
- Por és hamu. Korrajz és vallomás; Magvető, Bp., 1955
- Kard és kocka (1955)
- Vándorlások könyve. Példázat és kaland; Szépirodalmi, Bp., 1956
- Bolond história (kisregény, 1957)
- Ősök és utódok (regény, 1957)
- Könnyű múzsa. Vidám regény; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Apocalipsis humana)
- Ebből egy szó sem igaz (regény, 1958)
- Afrikai románc (elbeszélés, 1960)
- Őserdő - Vész és kaland (életrajz és regény, 1960)
- Jordán Elemér első hete a túlvilágon (elbeszélés, 1962)
- Sarjadó fű. Életrajz és regény; Szépirodalmi, Bp., 1962
- Az idegen (kisregény, 1963)
- Akár tetszik, akár nem... Színművek; Szépirodalmi, Bp., 1963
- Költő és a valóság; Magvető, Bp., 1965
- A keselyű (kisregény, 1967)
- A vén telepes Carmelo története (elbeszélés, 1969)
- "Vén Európa" Hotel 1-2.; utószó Thurzó Gábor; Magvető, Bp., 1974
- Pokoli disznótor (dráma, 1978)
- A képzelgő lámpagyújtogató. Fordítások Reményik Zsigmond spanyol nyelvű műveiből; vál., szerk. Fogarassy Miklós, előszó, ford. Scholz László, utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1979 (Magyar tallózó)
- Különös utazás (kisregény, 1981)
- Aguida, mon amour; franciára ford. Ferdinandy György; Shark Print, Kaposvár, 2000 (Editio plurilingua)
- Pokoli disznótor. Felnőtt mese zenével. Nemzeti színházi változat; zene Márkos Albert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
További információkSzerkesztés
- Kortárs magyar írók
- E. Nagy Sándor: Remenyik Zsigmond; Akadémiai, Bp., 1973 (Kortársaink)
- Georges Ferdinandy: L'oeuvre hispanoaméricaine de Zsigmond Remenyik; Mouton, Hague–Paris, 1975 (De proprietatibus litterarum)