Remenyik Zsigmond

magyar író

Remenyik Zsigmond László (Dormánd, 1900. július 19. – Budapest, 1962. december 30.[1]) magyar író.

Remenyik Zsigmond
Remenyik Zsigmond emléktábla.jpg
Élete
Született 1900. július 19.
Dormánd
Elhunyt 1962. december 30. (62 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Remenyik László
Martinovics Sarolta
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, dráma, elbeszélés
Első műve Hetedik hónap (regény, 1927)
A Wikimédia Commons tartalmaz Remenyik Zsigmond témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei Remenyik László és Martinovics Sarolta voltak,[1] vidéki nemescsaládból származott. A nagyváradi jogakadémián tanult. Tanulmányait félbehagyva, 1920-ban Dél-Amerikába utazott, ahol 6 évet töltött. Az emberi nyomor oly mélységeit fedezte fel, ami egész életre szóló élményt jelentett számára. Spanyolul megtanulva az első chilei avantgárd művészeti csoport vezetője lett. 1922–23-ban két spanyol nyelvű kötete jelent meg. 1926-ban Kassák Lajossal találkozott Bécsben. Hazatérése után kapcsolódott be az irodalmi életbe. 1936-ban a Szép Szó munkatársa, majd József Attila halála után egyik szerkesztője volt. 1939-ben nehéz anyagi helyzete miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, de 1941-ben ismét hazatért.

MunkásságaSzerkesztés

Első írásait A Hét, a Ma, a Nyugat és a Független Szemle közölte. 1932-ben adta ki az Apocalipsis Humana sorozatban első regényét. A nyárspolgári világot gúnyolta szakadatlanul, pl. Olivér és az embervilág (1936) művében. Tragikomédiáiban az erkölcsi züllés áldozatait vitte színre (Blöse úrék mindenkinek tartoznak). Szenvedélyessége, keserű valóságszemlélete, ironikus és avantgárd látásmódja, a tragikum iránti fogékonysága, antinácizmusa és pamfletre hajló indulatai határozzák meg szatíráinak jellegét. 1945 után írta az Apocalipsis Humana regénysorozat nagy részét; ezekben a század első negyede széthulló úri társadalmának életét, a vidéki kúriák süllyedő világát ábrázolta éles szatírával és erős kritikai felhanggal.

 
Remenyik Zsigmond hamvai Budapesten a Farkasréti temetőben (610-161. templomi fülke)

MűveiSzerkesztés

1944-igSzerkesztés

  • La tentación de los asesinos. Epopeya; Tour Eiffel, Valparaiso de Chile, 1922
  • Las tres tragedias del lamparero alucinado!; Agitación, Lima, 1923
  • Hetedik hónap. Regény; Új Föld, Bp., 1927
  • Bolhacirkusz. Regény; Spitzer Ny., Bp., 1932 (Apocalipsis humana)
  • Mese habbal. Regény; Faust, Bp., 1934 (Apocalipsis humana)
  • A költő és a valóság; Pantheon, Bp., 1935 (Apocalipsis humana)
  • Saroküzlet (színdarab, 1936)
  • Bűntudat. Egy Goethe-idézet margójára; Pantheon, Bp., 1937 (Apocalipsis humana)
  • Nagytakarítás vagy A szellem kötéltánca; Viktóra, Bp., 1937 (Apocalipsis humana)
  • Téli gondok; Pantheon, Bp., 1937 (Apocalipsis humana)
  • Sarjadó fű; Cserépfalvi, Bp., 1938 (Apocalipsis humana)
  • Olivér és az emberi világ. Regény; Athenaeum, Bp., 1940 (Apocalipsis humana)
  • Vész és kaland; Athenaeum, Bp., 1940 (Apocalipsis humana)
  • Amerikai ballada; Antiqua, Bp., 1942 (Apocalipsis humana)
  • Az atyai ház. Színmű; Új Idők, Bp., 1943 (Apocalipsis humana)
  • Pernambució éjszaka. Regény; Új Idők, Bp., 1943 (Apocalipsis humana)

1945–Szerkesztés

  • Északi szél. Regény; Révai, Bp., 1947 (Apocalipsis humana)
  • Élők és holtak. Regény; Révai, Bp., 1948 (Apocalipsis humana)
  • Emberevők között; rend. utasítás Ispánki János; Művelt Nép, Bp., 1953 (Bábszínpad)
  • A nagy csata. Színmű; bev. Esze Tamás, rendezői utasítás Seregi László; Művelt Nép, Bp., 1953 (Színjátszók könyvtára)
  • Az ebéd. Korkép; Móricz Zsigmond Ebéd c. elbeszélésének felhasználásával írta Reményik Zsigmond; Népszava, Bp., 1954 (Műsorfüzet)
  • Por és hamu. Korrajz és vallomás; Magvető, Bp., 1955
  • Vándorlások könyve. Példázat és kaland; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • Bolond história. Kisregény; Magvető, Bp., 1957 (Apocalypsis humana)
  • Ősök és utódok. Krónika; Magvető, Bp., 1957 (Apocalypsis humana)
  • Könnyű múzsa. Vidám regény; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Apocalipsis humana)
  • Ebből egy szó sem igaz. Arckép és történet; Szépirodalmi, Bp., 1958 (Apocalypsis humana)
  • Afrikai románc; Szépirodalmi, Bp., 1960 (Apocalipsis humana)
  • Őserdő / Vész és kaland. Életrajz és regény; Magvető, Bp., 1960 (Apocalipsis humana)
  • Az atyai ház / Kard és kocka / "Vén Európa" Hotel; Szépirodalmi, Bp., 1961 (Apocalipsis humana)
  • Jordán Elemér első hete a túlvilágon; Magvető, Bp., 1962 (Apocalipsis humana)
  • Sarjadó fű. Életrajz és regény; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Az idegen; Magvető, Bp., 1963 (Apocalipsis humana)
  • Akár tetszik, akár nem... Színművek; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Költő és a valóság; Magvető, Bp., 1965
  • A keselyű; Magvető, Bp., 1967
  • A vén telepes Carmelo története; Magvető, Bp., 1969
  • "Vén Európa" Hotel 1-2.; utószó Thurzó Gábor; Magvető, Bp., 1974
  • Pokoli disznótor (dráma, 1978)
  • A képzelgő lámpagyújtogató. Fordítások Reményik Zsigmond spanyol nyelvű műveiből; vál., szerk. Fogarassy Miklós, előszó, ford. Scholz László, utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1979 (Magyar tallózó)
  • Remenyik Zsigmond szatirikus esszéiből / Nagytakarítás vagy A szellem kötéltánca / Téli gondok / Ismeretlen Voltaire-levelek; sajtó alá rend., utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1980 (Magyar hírmondó)
  • Különös utazás; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár)
  • Amerikai ballada; szöveggond., utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1986 (Remenyik Zsigmond művei)
  • Aguida, mon amour; franciára ford. Ferdinandy György; Shark Print, Kaposvár, 2000 (Editio plurilingua)
  • Blöse úrék mindenkinek tartoznak; in: Avantgárd színművek; vál. Kerényi Ferenc, szöveggond., utószó Tarján Tamás; Unikornis, Bp., 2000 (A magyar dráma gyöngyszemei)
  • Pokoli disznótor. Felnőtt mese zenével. Nemzeti színházi változat; zene Márkos Albert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kortárs magyar írók
  • E. Nagy Sándor: Remenyik Zsigmond; Akadémiai, Bp., 1973 (Kortársaink)
  • Georges Ferdinandy: L'oeuvre hispanoaméricaine de Zsigmond Remenyik; Mouton, Hague–Paris, 1975 (De proprietatibus litterarum)
  • Nagy Sándor: Eszmék és formák Remenyik Zsigmond írói világában; Magvető, Bp., 1989
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Remenyik_Zsigmond&oldid=23255023”