Wikipédia

Remenyik Zsigmond

magyar író

Remenyik Zsigmond László (Dormánd, 1900. július 19. – Budapest, 1962. december 30.[1]) magyar író.

Remenyik Zsigmond
Remenyik Zsigmond emléktábla.jpg
Élete
Született 1900. július 19.
Dormánd
Elhunyt 1962. december 30. (62 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Remenyik László
Martinovics Sarolta
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, dráma, elbeszélés
Első műve Hetedik hónap (regény, 1927)
A Wikimédia Commons tartalmaz Remenyik Zsigmond témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei Remenyik László és Martinovics Sarolta voltak,[1] vidéki nemescsaládból származott. A nagyváradi jogakadémián tanult. Tanulmányait félbehagyva, 1920-ban Dél-Amerikába utazott, ahol 6 évet töltött. Az emberi nyomor oly mélységeit fedezte fel, ami egész életre szóló élményt jelentett számára. Spanyolul megtanulva az első chilei avantgárd művészeti csoport vezetője lett. 1922–23-ban két spanyol nyelvű kötete jelent meg. 1926-ban Kassák Lajossal találkozott Bécsben. Hazatérése után kapcsolódott be az irodalmi életbe. 1936-ban a Szép Szó munkatársa, majd József Attila halála után egyik szerkesztője volt. 1939-ben nehéz anyagi helyzete miatt kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba, de 1941-ben ismét hazatért.

MunkásságaSzerkesztés

Első írásait A Hét, a Ma, a Nyugat és a Független Szemle közölte. 1932-ben adta ki az Apocalipsis Humana sorozatban első regényét. A nyárspolgári világot gúnyolta szakadatlanul, pl. Olivér és az embervilág (1936) művében. Tragikomédiáiban az erkölcsi züllés áldozatait vitte színre (Blöse úrék mindenkinek tartoznak). Szenvedélyessége, keserű valóságszemlélete, ironikus és avantgárd látásmódja, a tragikum iránti fogékonysága, antinácizmusa és pamfletre hajló indulatai határozzák meg szatíráinak jellegét. 1945 után írta az Apocalipsis Humana regénysorozat nagy részét; ezekben a század első negyede széthulló úri társadalmának életét, a vidéki kúriák süllyedő világát ábrázolta éles szatírával és erős kritikai felhanggal.

 
Remenyik Zsigmond hamvai Budapesten a Farkasréti temetőben (610-161. templomi fülke)

MűveiSzerkesztés

  • La tentación de los asesinos. Epopeya; Tour Eiffel, Valparaiso de Chile, 1922
  • Las tres tragedias del lamparero alucinado!; Agitación, Lima, 1923
  • Hetedik hónap (regény, 1927)
  • Bolhacirkusz (regény, 1932)
  • Apocalipsis Humana (regény, 1932)
  • Mese habbal (regény, 1934)
  • A költő és a valóság; Pantheon, Bp., 1935 (Apocalipsis humana)
  • Saroküzlet (1936)
  • Bűntudat. Egy Goethe-idézet margójára (regény, 1937)
  • Nagytakarítás vagy a szellem kötéltánca (esszé, 1936, 1980)
  • Téli gondok (esszé, 1937)
  • Sarjadó fű (regény, 1938)
  • Olivér és az embervilág (regény, 1940)
  • Vész és kaland (regény, 1940)
  • Amerikai ballada (útirajz, 1942)
  • Az atyai ház. Színmű; Új Idők, Bp., 1943 (Apocalipsis humana)
  • Pernambucoi éjszaka (kisregény, 1944)
  • Északi szél (regény, 1947)
  • Élők és holtak (regény, 1948)
  • Emberevők között; rend. utasítás Ispánki János; Művelt Nép, Bp., 1953 (Bábszínpad)
  • A nagy csata. Színmű; bev. Esze Tamás, rendezői utasítás Seregi László; Művelt Nép, Bp., 1953 (Színjátszók könyvtára)
  • Az ebéd. Korkép; Móricz Zsigmond Ebéd c. elbeszélésének felhasználásával írta Reményik Zsigmond; Népszava, Bp., 1954 (Műsorfüzet)
  • Por és hamu. Korrajz és vallomás; Magvető, Bp., 1955
  • Kard és kocka (1955)
  • Vándorlások könyve. Példázat és kaland; Szépirodalmi, Bp., 1956
  • Bolond história (kisregény, 1957)
  • Ősök és utódok (regény, 1957)
  • Könnyű múzsa. Vidám regény; Szépirodalmi, Bp., 1957 (Apocalipsis humana)
  • Ebből egy szó sem igaz (regény, 1958)
  • Afrikai románc (elbeszélés, 1960)
  • Őserdő - Vész és kaland (életrajz és regény, 1960)
  • Jordán Elemér első hete a túlvilágon (elbeszélés, 1962)
  • Sarjadó fű. Életrajz és regény; Szépirodalmi, Bp., 1962
  • Az idegen (kisregény, 1963)
  • Akár tetszik, akár nem... Színművek; Szépirodalmi, Bp., 1963
  • Költő és a valóság; Magvető, Bp., 1965
  • A keselyű (kisregény, 1967)
  • A vén telepes Carmelo története (elbeszélés, 1969)
  • "Vén Európa" Hotel 1-2.; utószó Thurzó Gábor; Magvető, Bp., 1974
  • Pokoli disznótor (dráma, 1978)
  • A képzelgő lámpagyújtogató. Fordítások Reményik Zsigmond spanyol nyelvű műveiből; vál., szerk. Fogarassy Miklós, előszó, ford. Scholz László, utószó E. Nagy Sándor; Magvető, Bp., 1979 (Magyar tallózó)
  • Különös utazás (kisregény, 1981)
  • Aguida, mon amour; franciára ford. Ferdinandy György; Shark Print, Kaposvár, 2000 (Editio plurilingua)
  • Pokoli disznótor. Felnőtt mese zenével. Nemzeti színházi változat; zene Márkos Albert; Nemzeti Színház, Bp., 2008 (Nemzeti Színház színműtár)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Kortárs magyar írók
  • E. Nagy Sándor: Remenyik Zsigmond; Akadémiai, Bp., 1973 (Kortársaink)
  • Georges Ferdinandy: L'oeuvre hispanoaméricaine de Zsigmond Remenyik; Mouton, Hague–Paris, 1975 (De proprietatibus litterarum)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Remenyik_Zsigmond&oldid=21846453”