Budapest–Hatvan-vasútvonal

vasútvonal

A Budapest–Hatvan-vasútvonal normál nyomtávú, kétvágányú 25 kV 50 Hz-cel villamosított magyarországi vasúti fővonal, a MÁV 80a számú vonala. Budapesti elővárosi vonal. Folytatása a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal.

Budapest–Hatvan-vasútvonal
Gyorsított személyvonat Pécel vasútállomáson
Gyorsított személyvonat Pécel vasútállomáson
A Budapest–Hatvan-vasútvonal útvonala
Vonal:80a
Hossz:67 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100 / 120 (160) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Hatvan-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Útvonaldiagram
0 Keleti pályaudvar
Kerepesi út
egykori Taurus Gumiipari Vállalat felé
37, 37A villamos (Salgótarjáni utca)
0 Józsefvárosi pályaudvar
megszűnt kiágazás a Ganz-MÁVAG felé
Hungária körút
üzemi vágány az egykori Északi Főműhely felé
Körvasút és 150 a Ferencváros felé
Pongrác út
Híd a 100a vonal felett
elágazás a 100a vonal felé "Királyvágány"
5 Kőbánya felső
Fehér út / Éles-sarok
a fémfeldolgozó (FeFe) és a kőbányai gyárak felé
Körvasúti elágazás
iparvágány a kőbányai gyárak / Egis Gyógyszergyár felé
8 Rákos
120a Szolnok felé
Mátyásföldi iparvágány
9 Budapest-Városszéli telep (megszűnt)
12 Akadémiaújtelep mh.
Keresztúri út
Rákos-patak
14 Rákoskeresztúr mh.
Cinkotai út
14 Rákosliget forgalmi kitérő
15 Rákosliget mh.
Ferihegyi út
16 Rákoscsaba-Újtelep mh.
17 Rákoscsaba mh.
3101 Tarcsai út
Rákos-patak völgyhíd
BudapestPest vármegye határ
Rákóczi úti felüljáró
21 Pécel
3103 Rákóczi utca
Rákos-patak
30 Isaszeg
volt Gödöllői gépgyár felé
3103 Isaszegi út
33 Gödöllő-Állami telepek mh.
3104 Köztársaság út
36 Gödöllő
üzemi csatlakozás a Gödöllői HÉV felé
Örs vezér tere felé
72 Veresegyház felé
Szent-Györgyi Albert utca
1936-ban felhagyott régi nyomvonal eleje
Klapka György utca
39 Máriabesnyő régi / Máriabesnyő mh.
Máriabesnyői kolostor / Besnyői-patak
felhagyott szárítópusztai nyomvonal vége
Babatpuszta forgalmi kitérő
Domonyvölgyi viadukt
Egres-patak
3105 Dózsa György út
49 Bag mh.
Galga
77 Vácrátót felé, 78 Ipolytarnóc felé
51 Aszód
53 Hévízgyörk mh.
56 Galgahévíz mh.
59 Tura mh.
Emse-patak
3104
PestHeves vármegye határa
Hatvan A elágazás
Hatvan B elágazás
66 Hatvan-Rendező
82 Szolnok felé
volt Hatvani cukorgyár felé
67 Hatvan
Boldog Meszlényi Zoltán híd
81 Somoskőújfalu felé
80 Sátoraljaújhely felé

Története szerkesztés

A Rákos-patak völgyében a Gödöllői-dombságot átszelő, majd a Galga-folyó mentén Hatvanig tartó vasút 1867-ben épült a Magyar Északi Vasút Pest-Salgótarján vonalának részeként. Az építkezés közben a társaság többször is csődbe ment. A Pest–Hatvan közötti hatvannyolc kilométeres szakaszt – a MÉV többvágányos fejpályaudvarával, a „Losonczi” pályaudvarral (a későbbi Budapest-Józsefváros) együtt – 1867. április 2-án adták át a forgalomnak. Májusra a Salgótarjánig tartó vonal is elkészült, azonban 1868-ban a többszöri megmentési kísérlet után a kormány már nem segítette ki újból a társaságot, hanem az 1868. június 30-án kelt adásvételi szerződéssel a teljes vasútvonalát minden tartozékával, a folytatás okán elkészült munkatervvel és jogával tehermentesen hét és fél millió forint vételáron megvásárolta. Ezzel a vasútvonal 1868. július 1-jén az állam tulajdonába került. Ezt a szerződést tekintik a Magyar Királyi Államvasút alapító okmányának, így az akkor alakult MÁV első vonala lett.[1]

Eredeti végállomása a Józsefváros pályaudvar volt, aminek a szerepét 1884-től a Keleti pályaudvar vette át, azóta innen indulnak a személyszállító vonatok. A vonalat 1956-ban villamosították. Jelenleg a 80-as vasútvonal része. Üzemileg csatlakozik hozzá a Gödöllői HÉV.

Pálya szerkesztés

Engedélyezett legnagyobb sebesség: Pécel és Aszód állomások között 80–100 km/óra, Aszód és Hatvan között 100 km/óra volt. A pálya korossága miatt azonban előfordultak 40-60-80 km/órás lassújelek is. A közelmúltbeli átépítés után a pályasebesség összességében növekedett.

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h] Megvalósult sebesség [km/h]
Keleti pályaudvar Rákos 8 60-80 60-80
Rákos Pécel 13 120 120
Pécel Isaszeg 9 100 100
Isaszeg Gödöllő 6 100 120
Gödöllő Aszód 15 40–60–80–90 100
Aszód Tura 8 80 120 (160)
Tura Hatvan 8 120

Forgalom szerkesztés

A vonalon ütemes menetrend van érvényben. Személyvonatok és InterRégió vonatok félóránként, egymáshoz hangolva közlekednek. Mindennap Budapest-Gödöllő között személyvonat közlekedik, félórás személyvonati sűrűséget biztosítva (hétköznap a reggeli csúcsidőben Budapest-Aszód, a kora reggeli és késő esti órákban Budapest-Hatvan, napi 1 pár Budapest-Füzesabony, illetve napi 2 pár Budapest-Miskolc között is közlekednek személyvonatként). Munkanapokon reggel 3 gyorsított személyvonatok is közlekednek Isaszegtől Budapest felé. Kétóránként közlekedik a kör-IC, valamint a közvetlen Budapest-Miskolc-Kassa/Sátoraljaújhely (Hernád-Zemplén) InterCity vonat. Nyári szezonban közvetlen expresszvonat közlekedik Miskolc-Fonyód (Ezüstpart) és közvetlen sebesvonat Budapest-Balmazújváros (Tisza-tó) között. Vasárnap délután szintén egy expresszvonat közlekedik Kazincbarcikától Budapest felé (Sajó).

Az átlagos napi vonatszám a Keleti pu.Kőbánya felső szakaszon 292 vonat (ebből 275 személy, 0 teher, 17 egyéb), a Kőbánya-felső – Rákos szakaszon 310 vonat (ebből 261 személy, 31 teher, 18 egyéb), a Rákos - Gödöllő szakaszon 155 vonat (ebből 128 személy, 21 teher, 6 egyéb), a Gödöllő – Hatvan szakaszon 139 vonat (ebből 111 személy, 21 teher, 7 egyéb).[2]

Járművek szerkesztés

Általában MÁV V43 típusú villamosmozdony mozdony továbbítja a vonatokat, bár a 2008 nyári menetrendben megjelentek a Bombardier Talent motorvonatok is az elővárosi forgalomban rövid ideig. 2009 májusától Stadler FLIRT motorvonatok közlekednek Budapest-Gödöllő-Hatvan között személyvonatként, valamint gyorsított személyvonatként. Munkanapokon reggel Budapest felé egy MÁV V43-as fecske ingavonat is közlekedik gyorsított személyvonatként. Mára már a Stadler FLIRT és MÁV 815-ös sorozatú villamos motorvonatok is közlekednek Budapest-Eger és Budapest-Gyöngyös között InterRégióként is.

A tehervonatokat V43-as és V63-as mozdonyok továbbítják a magánszolgáltatók mellett.

Az InterCity vonatok élén egyre gyakrabban látható a MÁV 480-as sorozat is. A vonatok többnyire MÁV szabványú Avmz, Ap, Bpmz, Bmz, Bp, valamint Posta Bhv kocsikkal közlekednek, továbbá a 2017/18-as menetrend bevezetéséig a cseh vasút Apee, Bpee, Bee, valamint Bbdgmee kocsijai is jelen voltak a viszonylatban.

Fejlesztések szerkesztés

A vasútvonal felújítását a vonal megnyitásának 150. évfordulóján kezdték meg, 2018. március elején.

A vasútvonal korábbi állapota szerkesztés

  • A leromlott pályaszakaszok miatt a járművek átlagsebessége alacsony volt. Több szakaszon 40–60–80–90 km/h-s sebességkorlátozásat léptettek érvényben.
  • Kevés volt az akadálymentes állomás, hiányoztak a P+R parkolók, autóbusz fordulók, térfigyelő kamera-rendszerek és a szükséges helyeken a zajvédő falak. Nem bizonyult megfelelőnek az utastájékoztatás.
  • A felsővezeték elérte a 60 éves életkort.

A fejlesztés céljai szerkesztés

A fejlesztés két ütemben (RákosGödöllő, GödöllőHatvan) történik.

  • A 100–120–160 km/h pályasebesség valamint a 225 kN tengelyterhelés elérése. Két nyomvonal-korrekció. (Aszód és Tura közelében.)
  • A vasútállomások és a megállóhelyek korszerűsítése
  • Öt darab új külön szintű közúti keresztezés kialakítása (Budapest XVII. Cinkotai út és Tarcsai út, Pécel Rét utca, Isaszeg előtt a 3103. út keresztezés, Gödöllő Köztársaság út).
  • A villamos felsővezeték átépítése.
  • Új elektronikus biztosítóberendezés, utastájékoztató és térfigyelő kamera-rendszer létesítése.
  • Az állomásokon és megállóhelyeken 55 cm magas peronok, peronaluljárók, perontetők, állomási előterek, autóbusz-fordulók és P+R parkolók építése.
  • A szükséges szakaszokon zajvédő falak kiépítése.
  • Akadémiaújtelep megállóhely néven egy új vasúti állomás létesítése Budapest XVII. kerületében

A kivitelezés 2018-ban kezdődött és nettó 124,5 milliárd forintból 2020-as határidővel valósult meg Európai Uniós forrásokból.[3][4]

Galéria szerkesztés

Járatok szerkesztés

A lista a 2022–2023-es menetrend adatait tartalmazza.[5][6]

Vonat Útvonal
személyvonatok
 S80  Budapest-KeletiIsaszegGödöllő (– HatvanFüzesabony)
 G80  Isaszeg → PécelRákoscsaba → Budapest-Keleti
 S77  (Hatvan –) AszódVácrátótVác
 S780  Hatvan – AszódBalassagyarmat
személy Budapest-Keleti – Gödöllő – Füzesabony – Miskolc-Tiszai
személy Gyöngyös → Vámosgyörk → Hatvan → Gödöllő → Budapest-Keleti
sebesvonat
S 15502/15503 TISZA-TÓ Budapest-Keleti – Hatvan – Füzesabony – PoroszlóTiszafüredBalmazújváros (csak nyári szezonban közlekedik)
InterRégió
IR 540-5514 AGRIA Budapest-Keleti – Gödöllő – Hatvan – Füzesabony – Eger
IR 3011-3078 MÁTRA Budapest-Keleti – Gödöllő – Hatvan – VámosgyörkGyöngyös
IR 509 Miskolc-Tiszai → Mezőkövesd → Füzesabony → Hatvan → Isaszeg → Budapest-Keleti
expresszvonatok
Ex 15403 SAJÓ KazincbarcikaSajóecsegMiskolc-GömöriGödöllő → Budapest-Keleti
Ex 15606/15607 EZÜSTPART Miskolc-Tiszai – Hatvan – SzékesfehérvárFonyód (csak nyári szezonban közlekedik)
InterCity
IC 501-528 ZEMPLÉN Budapest-Keleti – Hatvan – Mezőkövesd – Miskolc-Tiszai – SárospatakSátoraljaújhely
IC 518 BORSOD Budapest-Keleti → Hatvan → Füzesabony → Mezőkövesd → Miskolc-Tiszai
IC 519-688 TOKAJ Budapest-Keleti – Hatvan – Miskolc-Tiszai – NyíregyházaDebrecenPüspökladánySzolnokBudapest-Nyugati
IC 182-199 HERNÁD Budapest-Keleti – Hatvan – Mezőkövesd – Miskolc-Tiszai – Hidasnémeti (– Košice (Kassa))'

Balesetek szerkesztés

A rákosi vasúti baleset a magyar vasút történetének egyik balesete volt 1952. június 4-én, amikor hibás váltóállítás következtében két vonat ütközött Rákos vasútállomásnál. A váltókezelőt először halálra ítélték, majd kegyelmet kapott, és életfogytig tartó szabadságvesztésre módosították büntetését. Ezt Sztálin 1953-as halála után néhány évnyi börtönre mérsékelték.

Jegyzetek szerkesztés