Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)
A józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik fejállomása volt a VIII. kerületben, a Fiumei úton. A Magyar Államvasutak első fejpályaudvaraként nyílt meg 1867-ben, forgalma a 2005-ös menetrendváltással szűnt meg. Eredetileg teherforgalmat, majd elsősorban észak felé közlekedő személyforgalmat szolgált ki. Épületeinek egy része a mai napig áll, a helyére épített Sorsok Háza múzeum megnyitása évek óta várat magára.[1]
| Józsefvárosi pályaudvar | |
 | |
| A felvételi épület 2006-ban, immár funkció nélkül | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Budapest VIII. kerülete |
| Névadó | (kisváros és szlovákiai község) |
| Állomáskód | PF |
| UIC állomáskód | 5510041 |
| Megnyitás | 1867 |
| Bezárás ideje | 2005. december 10. |
| Felhasználási terület | fejállomás |
| Tulajdonos | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Időzóna | közép-európai idő |
| Elhelyezkedése | |
 Józsefvárosi pályaudvar
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 05′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 25″, k. h. 19° 05′ 29″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat. | |
TörténeteSzerkesztés
A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak, akkoriban losonci, 1882-ben már Budapest,[2] majd az 1900-as elejétől északi pályaudvarnak nevezték. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.
Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor[3] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.
JeleneSzerkesztés
A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány,[4] ám a projekt nem készült el határidőre,[5][6] majd némi késéssel igen, megnyitása csak 2022-ben várható. [7][8]
TömegközlekedésSzerkesztés
AutóbuszSzerkesztés
TrolibuszSzerkesztés
VillamosSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://24.hu/kozelet/2019/03/02/sorsok-haza-schmidt-maria-koves-slomo/
- ↑ Budapest Közlöny, 16. évfolyam, 256. szám: Menetrend a budapest–szabadkai vonal és a kis-kőrösi–kalocsai szárnyvonal számára. Budapesti Közlöny (az Arcanumon), 1882. november 8. (Hozzáférés: 2022. február 20.)
- ↑ Józsefváros Anno
- ↑ HVG, 2013-09.12.
- ↑ NOL, 2015.03.04.
- ↑ Holokauszt-látványpark? A Sorsok Háza a tűzzel játszik, ha a gyors borzongásra épít. HVG, 2018. október 2.
- ↑ 2022-ben nyithat ki a Sorsok Háza. 444.hu
- ↑ A választások után nyílhat meg a Sorsok Háza. Népszava
ForrásokSzerkesztés
- ↑ HVG, 2013-09.12.: Holokauszt-emlékhely lesz a józsefvárosi pályaudvaron. HVG, 2013. szeptember 12. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
- ↑ NOL, 2015.03.04.: Czene Gábor: Megnyit végre a Sorsok Háza?. NOL, 2015. január 28. (Hozzáférés: 2015. március 4.)
További információkSzerkesztés
- Budapest tömegközlekedési térképe
- Legát Tibor: Állomásról állomásra XI.: Hosszú agónia (Budapest-Józsefváros). Archiválva 2020. november 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Narancs. 2005. december. 10.
- vasutallomasok.hu
- Budapest-Józsefváros pályaudvarral foglalkozó oldal (archív, 2009. december 17-i állapot)
- Zöldi Péter: Józsefváros újból a figyelem kereszttüzében
