Hertz

A hertz (jele: Hz) a frekvencia mértékegysége a Nemzetközi Mértékegységrendszerben (SI). Nevét Heinrich Rudolf Hertzről (1857–1894), az elektromágneses hullámok felfedezőjéről kapta.

Három villogó lámpa, a legkisebb frekvenciától (felülről) a legnagyobbig (alul). Az "f" a frekvencia hertzben (Hz). A "T" a két villogás között eltelt idő

A hullámhosz szoros összefüggésben áll a frekveciával.

A frekvencia egy periodikus jelenség (rezgés) „ismétlődési gyakoriságát” jelenti: egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt. A periodikus folyamat egyik jellemzője a periódus megtételéhez szükséges idő, a (T) periódusidő. A frekvencia a periódusidővel fordítottan arányos ( f = 1/T ), ami nem más, mint az egységnyi idő alatt bekövetkezett periódusok száma, a rezgészám.

A hertz egy származtatott mértékegység, amelynek formális kifejezése SI alapegységekben 1/s, avagy s^-1, tehát az események száma másodpercenként. 1 hertz az 1 másodperc alatt lezajló 1 rezgés (hullámperiódus).

Magas frekvenciák esetén a mértékegységet általában többszörösekben fejezik ki: kilohertz (kHz), megahertz (MHz), gigahertz (GHz), terahertz (THz).

A mértékegység néhány leggyakoribb felhasználási területe a periodikus hullámformák és zenei hangok leírása, különösen a rádió- és hangalkalmazásokban használtak. A számítógépek és más elektronikai eszközök órajelének leírására is használják.

A hertz (Hz) SI-többszörösei

Alsóbb egységek			Felsőbb egységek
Érték	SI jel	Név	Érték	SI jel	Név
10−1 Hz	dHz	decihertz	101 Hz	daHz	dekahertz
10−2 Hz	cHz	centihertz	102 Hz	hHz	hektohertz
10−3 Hz	mHz	millihertz	103 Hz	kHz	kilohertz
10−6 Hz	μHz	mikrohertz	106 Hz	MHz	megahertz
10−9 Hz	nHz	nanohertz	109 Hz	GHz	gigahertz
10−12 Hz	pHz	pikohertz	1012 Hz	THz	terahertz
10−15 Hz	fHz	femtohertz	1015 Hz	PHz	petahertz
10−18 Hz	aHz	attohertz	1018 Hz	EHz	exahertz
10−21 Hz	zHz	zeptohertz	1021 Hz	ZHz	zettahertz
10−24 Hz	yHz	yoktohertz	1024 Hz	YHz	yottahertz
10−27 Hz	rHz	rontohertz	1027 Hz	RHz	ronnahertz
10−30 Hz	qHz	kvektohertz	1030 Hz	QHz	kvettahertz