Másodperc

időegység
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. június 26.

A másodperc (szekundum) SI-alapegység, az idő mértékegysége, jele: s. (Nem szabványos, de használják még a sec és mp rövidítést is). Hivatalos definíciója: A másodperc az alapállapotú 133Cs atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.[1]

A másodperc a metrikus időszámítás alapegysége. A másodperc 60-szorosa a perc, 3600-szorosa az óra, a 86 400-szorosa a nap.

Történet

szerkesztés
 
Hosszabbított ingájú óra, amelynek lengésideje két másodperc
 
Az anker és a horony szerepe ingaóránál
William Clement találmánya. Az animáció a képre kattintással elindul

A finomabb időbeosztás kialakulása párhuzamosan folyt a naptár fejlődésével. Miután két szívdobbanás közt eltelt idő nagyjából az a legrövidebb tartam, amit az ember minden segédeszköz nélkül érzékelni tud, érthető, hogy művelődésünk kezdetén általában pulzusa segítségével igyekezett az események lefolyásának ütemét, hosszát becsülni, és alapvető időegységként is ezt választotta. Így alakult ki a másodperc mint mérték.

Az óra, perc és másodperc hatvanas váltószáma babilóniai örökség. A sumerek, akik az évet elsőként osztották fel, a nap egységekre osztásában is elsők voltak, sőt azonos elvet alkalmaztak. Ahogyan az évük 12 harmincnapos hónapra oszlott, úgy napjuk 12 kettős órából állott, és azok mindegyikét még további harminc részre osztották. Az egyiptomiak szintén változó hosszúságú időmértéket alkalmaztak. A nappalt és az éjszakát egyaránt 12-12 részre osztották, tekintet nélkül e napszakok periodikusan változó hosszára. Az egyiptomi csillagászok feladatai közé tartozott a dekanok, azaz olyan csillagcsoportok megfigyelése, amelyek felkelésükkel az egyes éjszakai órák kezdetét hírül hozták. Az időszámítás és a vallás összefonódása különösen magas fokot ért el a majáknál, akiknek a kultúrájában az időmérés és naptárkészítés problémája különleges, központi helyet foglalt el. A babilóniaiak időszámítási rendszere nyomán – mint részben már láttuk – az óra a nap 1⁄24 része, a perc az óra 1⁄60-a, a másodperc pedig a perc 1⁄60-a.

A másodpercet régebben a Föld forgásából származtatták: eszerint a másodperc a szoláris középnap 1/86 400-ad része. A szoláris középnap a két delelés között eltelt idő. A delelés időpontja (a napóra) alapján meghatározott idő pontossága +16,2 és −14,2 perc között ingadozik novembertől februárig.

A pontosabb időmérő műszerek megjelenésével sikerült kimutatni, hogy a Föld tengely körüli forgása korántsem olyan egyenletes, mint azt odáig hitték, hanem az év folyamán ingadozik, és végeredményben, noha csak nagyon kis mértékben, de lassul. Mivel kimutatták azt is, hogy a Föld Nap körüli keringésének ideje összehasonlíthatatlanul kisebb eltéréseket mutat, mint a tengely körüli forgásideje, ezért a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union – IAU, Union de International Astronomique – UAI) 1956-ban javaslatot tett a másodperc pontosítására.

A másodperc származása

szerkesztés

Az órákon kezdetben csak óramutató volt. A mutató neve angolul watch-hand. Huygens és mások munkája (hajszálrugó és ingaóra) tette lehetővé, hogy megbízható percmutatója is legyen az óráknak. Ettől kezdve két nevet kellett használni: az óramutató a clock-hand, a percmutató a minute-hand nevet kapta.

Egy londoni órásmester, William Clement, 1680 körül feltalálta az ankert (a gátlószerkezetet).[2] Ettől kezdve másodpercmutatót is lehetett használni. Ennek neve second-minute-hand (második percmutató). Neve később rövidült second-hand-re. A másodperc elnevezés ennek értelmében a second („a második”) szóból származik, végső soron a latin secundus származéka.[3] A görög név ennek tükörfordítása: δευτερόλεπτο (második perc).

Hitelesítés

szerkesztés

A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (Bureau International des Poids et Mesures, BIPM) az efemerisz idő egységét (efemerisz másodperc) a következőképpen definiálta 1956 októberében:

"A másodperc az 1900. év január 1. 0 óra efemerisz időhöz tartozó tropikus év 1/31 556 925,9747-ed része."

(A csillagászati időszámítás a ténylegesen eltelt időt rögzíti. Ezért itt a hónapok 0-val kezdődnek, és elsejét csak 24 óra elteltével írunk. A 12 óra eltérést az okozza, hogy az időszámítás fordulópontja éjfél, viszont a csillagászok a delelés időtartamát tekintik kezdőpontnak. 1900. január 0-a 12 óra tehát polgári időszámítás szerint 1900. január 1-je 0 óra.) (Tropikus éven azt az időtartamot értjük, ami alatt a Nap látszólagos évi mozgásának pályáján (az Ekliptikán) tavaszponttól tavaszpontig halad. Itt az égi Egyenlítőt délről északi irányba haladva metszi.)

E szabvány tehát a másodpercet mint a Föld meghatározott dátumhoz tartozó keringési idejének adott hányadát értelmezi. Definíció szerint 1900. január 0-án 12 óra efemerisz időben abban a pillanatban volt, amikor a Nap ekliptikai hosszúsága abban az évben 279° 41'48,05"-et tett ki. A fenti meghatározást a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 1958-ban fogadta el.

1960-ban bevezették az efemerisz másodpercet, amelyet a tropikus év hosszából származtattak. Ez az időszámítás már pontosabb. A Föld Nap körüli pályáján +0,03 és -0,03 másodpercet tér el az egyenletesen múló időhöz képest; májusban siet, októberben késik.

A tudományos igények növekedése szükségessé tette a másodperc fogalmának az eddigieknél nagyobb pontosságú és a csillagászati jelenségektől független meghatározását. Így jött létre a 13. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (Conférence Générale des Poids et Mesures – CGPM) 1967-ben hozott döntése értelmében az a meghatározás, hogy:

A másodperc az alapállapotú 133Cs atom két hiperfinom energiaszintje közötti átmenetnek megfelelő sugárzás 9 192 631 770 periódusának időtartama.[1]

1987-ben a 18. Általános Súly- és Mértékügyi Értekezleten kiegészítették azzal, hogy a céziumatomnak nyugalmi állapotban kell lennie és mindenféle mágneses és elektromos zavarást ki kell szűrni. 1997-ben még egy kiegészítés történt, mely szerint a céziumatomnak nyugalomban, 0 kelvinen kell lennie a méréskor.

Törtrészei

szerkesztés
Jele Elnevezése Értéke tizedestörttel Értéke normálalakú számmal
tizedmásodperc 0,1 s 10−1 s
századmásodperc 0,01 s 10−2 s
ms milliszekundum (ezredmásodperc) 0,001 s 10−3 s
μs mikroszekundum (milliomod másodperc) 0,000 001 s 10−6 s
ns nanoszekundum 0,000 000 001 s 10−9 s
ps pikoszekundum 0,000 000 000 001 s 10−12 s
fs femtoszekundum 0,000 000 000 000 001 s 10−15 s
as attoszekundum 0,000 000 000 000 000 001 s 10−18 s

A másodpercen alapuló származtatott mértékegységek

szerkesztés

Külön névvel rendelkező SI-mértékegységek

szerkesztés
Mennyiség Mértékegység
neve jele értelmezése az SI alapegységekkel „névadója”
Frekvencia hertz Hz Hz = 1/s s−1 Heinrich Hertz
Aktivitás becquerel Bq Bq = 1/s s−1 Henri Becquerel
Elektromos töltés coulomb C C = A·s A·s Charles Coulomb
Erő newton N N = kg·m/s² kg·m·s−2 Isaac Newton
Nyomás pascal Pa Pa = N/m² kg·m−1·s−2 Blaise Pascal
Energia, munka, joule J J = N·m kg·m²·s−2 James Prescott Joule
Teljesítmény watt W W = J/s kg·m²·s−3 James Watt
Elnyelt sugárdózis gray Gy Gy = J/kg m²·s−2 Louis Harold Gray
Dózisegyenérték sievert Sv Sv = J/kg m²·s−2 Rolf Maximilian Sievert
Elektromos feszültség volt V V = J/C kg·m²·s−3·A−1 Alessandro Volta
Elektromos kapacitás farad F F = C/V kg−1·m−2·s4·A² Michael Faraday
Elektromos ellenállás ohm Ω Ω = V/A kg·m²·s−3·A−2 Georg Simon Ohm
Elektromos vezetőképesség siemens S S = A/V kg−1·m−2·s3·A² Werner von Siemens
Mágneses fluxus weber Wb Wb = V·s kg·m²·s−2·A−1 Wilhelm Eduard Weber
Mágneses indukció tesla T T = Wb/m² kg·s−2·A−1 Nikola Tesla
Induktivitás henry H H = Wb/A kg·m²·s−2·A−2 Joseph Henry
Katalitikus aktivitás katal kat kat = mol/s mol·s−1

Külön névvel nem rendelkező SI-mértékegységek (válogatás)

szerkesztés
Mennyiség Mértékegység
neve jele az SI alapegységekkel
Sebesség méter per másodperc m/s m·s−1
Szögsebesség radián per másodperc rad/s s−1
Gyorsulás méter per másodperc a négyzeten m/s² m·s−2
Szöggyorsulás radián per másodperc a négyzeten rad/s² s−2
Lendület kilogrammszor méter per másodperc kg·m/s kg·m·s−1
Perdület kilogrammszor méter a négyzeten per másodperc kg·m²/s kg·m²·s−1
Vízhozam köbméter per másodperc m3/s m3·s−1
Dinamikai viszkozitás pascalszor másodperc Pa·s kg·m−1·s−1
Kinematikai viszkozitás négyzetméter per másodperc m²/s m²·s−1

Nem SI-mértékegységek (válogatás)

szerkesztés
Mennyiség Mértékegység
neve jele angolszász jelölése
Adatátviteli sebesség bit per másodperc (bits per second) bit/s bps
Képváltási gyakoriság kép per másodperc (frames per second) 1/s fps

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
  1. a b ifj. Zátonyi Sándor: Fizikakönyv – másodperc (Hozzáférés: 2020. november 6.)
  2. Egyszer bolt: Órások és óraboltok. 1xbolt.blogspot.hu, 2012. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
  3. The seconds pendulum. roma1.infn.it, 2005. (Hozzáférés: 2012. június 16.)