Louis Harold Gray

Louis Harold (Hal) Gray (ejtsd: luiz herold hel gréj) (London, 1905. november 10. – Northwood, 1965. július 9.) brit fizikus, munkája az ionizáló sugárzás biológiai hatásainak kutatása volt, megalapozva ezzel a radiobiológia tudományterületét. Munkásságának elismeréseképpen az 1975-ös 15. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia róla nevezte el az elnyelt sugárdózis SI-mértékegységét (gray, jele: Gy).

Louis Harold Gray
Életrajzi adatok
Született	1905. november 10. London, Egyesült Királyság
Elhunyt	1965. július 9. (59 évesen) Northwood, Egyesült Királyság
Ismeretes mint	fizikus biológus botanikus radiológus
Nemzetiség	brit
Iskolái	Christ's Hospital
Iskolái
Felsőoktatási intézmény	Cambridge-i Egyetem
Pályafutása
Szakterület	fizikus
Kutatási terület	radiobiológia
Jelentős munkái	Bragg-Gray egyenlet
Szakmai kitüntetések
Röntgen Prize (1938), Faraday Medal[forrás?]
Hatással voltak rá	Ernest Rutherford
A Wikimédia Commons tartalmaz Louis Harold Gray témájú médiaállományokat.

Élete és munkássága

Louis Harold Gray Londonban született, és szerény körülmények között nőtt fel. Az iskolában lelkes érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 13 éves korától, Hal - ahogy a kortársi nevezték - jó osztályzatai révén ösztöndíjjal tanulhatott a neves bentlakásos iskolában, a Christ's Hospitalban. Grayt lenyűgözte a magfizika, ezért a Cambridge-i Egyetemre jelentkezett, ahol példaképe, a Nobel-díjas fizika professzor, Ernest Rutherford (1871-1937) tanított. 1923 karácsonyán ösztöndíjjal felvették a Trinity Collegebe. Gray itt ismerkedett meg későbbi partnerével, egy gyermekkora óta vak teológia hallgatóval; akinek órákon át felolvasott.

Az egyetem után 1933-ban a Mount Vernon Kórházban kezdett dolgozni, majd három évvel később a szintén Nobel-díjas William Lawrence Bragg-gal (1890-1971) együttműködésben megfogalmazta az üreg-kamra elvet, amely még ma Bragg-Gray elv néven ismert. Gray másik fő tevékenységi területe a gamma-sugárzás elnyelődése volt. 1937-ben 400 kV-os neutron generátort épített, amellyel képes volt közvetlenül megmérni az ionizáló sugárzás biológiai anyagokra gyakorolt hatását. Az itt eltöltött hétéves időszak alatt hatalmas tömegű adatot gyűjtött, amely felbecsülhetetlen értékűnek bizonyult a rák sugárkezelésének kifejlesztéséhez. Gray a második világháború alatt visszautasította a Cambridge-i meghívást, hogy ott a neutron katonai célú kutatásával kezdjen foglalkozni.

A háború után, Gray a londoni Hammersmith Kórház Radio-terápiás Kutató Intézetében kezdett el dolgozni, ahol lehetősége nyílt egy ciklotron építésére. Ez a gép lehetővé tette számára, hogy további lépéseket tegyen a besugárzás biológiai hatásainak vizsgálatában. Graynek 1954-ben be kellett szüntetnie a kutatásait a Hammersmith Kórházban, mivel személyes nézeteltérései adódtak a klinika vezetőségével. Ezután visszatért a northwoodi Mount Vernon Kórházba, ahol tervei alapján megépült a világ első sugárbiológiai intézete. Ez az intézmény ma az ő nevét viseli: Gray Laboratory of the Cancer Research Campaign. Gray munkáját szakmai körökben széles körben tisztelték. A British Institute of Radiology 1949-ben elnökének választotta; 1961-ben a Royal Society tagja lett.

Gray 1965-ben stroke-ot kapott, amelyből már sosem épült fel, így július 9-én Northwoodban elhunyt.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Louis Harold Gray című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Rays instead of scalpels. LH Gray Memorial Trust, 2006. május 4. (Hozzáférés: 2013. február 17.)
• Louis Harold Gray F.R.S. - a chronology. Gray Cancer Institute, 2000. június 29. (Hozzáférés: 2009. március 11.)
• Slipman, Curtis W., Chou, Larry H.; Derby, Richard; Simeone, Frederick A.; Mayer, Tom G.. Interventional spine: an algorithmic approach. Elsevier Health Sciences, 230–231. o. (2008). ISBN 0-7216-2872-9