Pomázi járás

A Pomázi járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez tartozó járás volt Magyarországon, székhelye Pomáz volt. Ezen a néven 1898-tól működött, de a Pilisi felső járás állandó székhelye már 1886 óta Pomáz volt. Megszűnésére 1940-ben került sor, amikor székhelyének Szentendrére helyezésével létrejött helyette a Szentendrei járás.

Története

A Pomázi járás elődje a 19. század közepén az addigi Pilisi járás feldarabolásával létrejött Pilisi felső járás volt. Ennek 1886-tól, amikor törvény alapján a vármegyéknek állandó járási székhelyeket kellett kijelölniük, Pomáz volt a székhelye. A járás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye dunántúli részének északi felét foglalta magába.

A 20. század fordulóján a Budapest körüli települések népessége, gazdasága és infrastrukturális fejlettsége erősen megnőtt, és elkezdődött a Nagy-Budapestet alkotó agglomeráció kialakulása, mely magába foglalta a Pomázi járás néhány települését is. Ezért először az 1910-es évek elején szervezték át a Budapest körüli járásokat, de ez még nem érintette a Pomázi járást. 1922-ben került sor a Budapest székhelyű Központi járás megszervezésére, ehhez az új járáshoz csatolták át 1924-ben a Pomázi járásból Pesthidegkút községet.

1934-ben a Pomázi járás öt legdélibb községét átcsatolták az újonnan alakult második Budapest székhelyű járáshoz, a Budakörnyékihez, mely a Biai járás helyét vette át, és melyhez a Központi járás azon hat községét is beosztották, melyek a Dunántúlon feküdtek.

1940-ben a járás székhelyét Pomázról a rég városi ranggal rendelkező, a térség tényleges központjává váló Szentendrére helyezték át és elnevezését is ehhez igazították, és ezzel a Pomázi járás helyét átvette a Szentendrei járás.

Községei

Az alábbi táblázat felsorolja a Pomázi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Békásmegyer	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Budakalász	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Csobánka	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Dunabogdány	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Kisoroszi	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Klotildliget	1925	Piliscsaba határából	1940	Szentendrei járáshoz
Nagykovácsi	1898	Pilisi felső járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz
Pesthidegkút	1898	Pilisi felső járásból	1924	Központi járáshoz
Pilisborosjenő	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Piliscsaba	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Pilisszántó	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Pilisszentiván	1898	Pilisi felső járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz
Pilisszentkereszt	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Pilisszentlászló	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Pilisvörösvár	1898	Pilisi felső járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz
Pócsmegyer	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Pomáz	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Solymár	1898	Pilisi felső járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz
Szigetmonostor	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Tahitótfalu	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz
Üröm	1898	Pilisi felső járásból	1934	Budakörnyéki járáshoz
Visegrád	1898	Pilisi felső járásból	1940	Szentendrei járáshoz

Területe és népessége

Az alábbi táblázat a Pomázi járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Az 1941 és 2001 közötti kiugró növekedés főképp az 1950-ben Budapesthez csatolt Békásmegyer területén felépült nagy lakótelepnek köszönhető.

Területi beosztás	Terület	1890-ben	1900-ban	1910-ben	1920-ban	1930-ban	1941-ben	2001-ben
1898–1924 között	448 km²	33	39	47	50	63	74	157
1924–1934 között	435 km²	32	37	45	47	57	65	140
1934–1940 között	347 km²	23	27	31	32	39	46	105

Lásd még

• Szentendrei kistérség
• Pilisvörösvári kistérség