Főmenü megnyitása

Pócsmegyer község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Pócsmegyer
Református templom
Református templom
Pócsmegyer címere
Pócsmegyer címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásSzentendrei
Jogállás község
Polgármester Németh Miklós (független)[1]
Irányítószám 2017
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség2289 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség156,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pócsmegyer (Magyarország)
Pócsmegyer
Pócsmegyer
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 01″, k. h. 19° 06′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 01″, k. h. 19° 06′ 17″
Pócsmegyer (Pest megye)
Pócsmegyer
Pócsmegyer
Pozíció Pest megye térképén
Pócsmegyer weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pócsmegyer témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Budapesttől mintegy 26 kilométerre északra, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-szigeten fekszik, üdülőövezete Surány.

A legközelebbi települések a Szentendrei-szigeten dél felől Szigetmonostor, észak felől Tahitótfalu, mindkettővel a sziget főútjának számító 1113-as közút kapcsolja össze. Szomszédja még nyugati irányból – a Szentendrei-Duna túlpartján – Leányfalu is, amellyel kompjárat köti össze. A kompkikötőket a pócsmegyeri oldalon a 1113-asból kiágazó 11 313-as, a túlparton a 11 311-es számú utak szolgálják ki, az előbbi egyúttal Pócsmegyer faluközpontjának főutcája is.

TörténeteSzerkesztés

Pócsmegyer már az Árpád-korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének első tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevű személyé volt, a második tag arra vonatkozik, hogy eredetileg a Megyer törzsbeliek települése. A lakosság egy évezreden át magyar anyanyelvű volt és maradt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték. 1559-től a török hódoltsághoz tartozik, ekkor 46 adóköteles háza volt, és a hódoltság alatt sem pusztult el.

A református egyházról már 1626-tól vannak írásos dokumentumok. Templomukat a Duna partján 1788-ban építették, amit 1818-ban megnagyobbítottak és tornyát is ekkor emelték. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. Vályi András "Magyar országnak leírása" című 1796-99-ben írott munkája szerint "Lakosai hajósok többnyire a hajók vontatásával keresik élelmeket. Ide tartozik a leányfalusi puszta, itt vannak szőlőhegyeik…".

1848-ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret.

A község a 20. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig.

 
Pócsmegyer légifotója

CímerleírásSzerkesztés

Álló, csücsköstalpú pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes (barna, ezüst) színű taligás eke fordul kerékkel, csoroszlyával, ekevassal jobbra, szarvával balra. Felette álló helyzetben természetes színű kasza és cséphadaró keresztezi egymást a hasítás vonalában, közöttük a pajzsfőben nyolcágú arany csillag lebeg. A pajzsot egyszerű, keskeny vörös kartus szegélyezi.

A pajzsfő felett 12-szer hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „PÓCSMEGYER” felirat olvasható, a szalag mindkét oldalon a pajzstalp vonaláig csüng. A pajzs alatt 8-szor hajtott fecskefarkas arany szalagon vörössel a „SURÁNY” felirat, előtte-utána egy-egy díszpont látható.

A címer erre utaló motívumai érzékeltetik az itt nagy múltú mezőgazdálkodás tiszteletét, az arany csillag az elődök és az utódok töretlenül fennmaradt vallásos hitét (református) jelzi.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% németnek, 0,2% örménynek, 0,6% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 21,8%, református 24%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 24,4% (23,6% nem nyilatkozott).[3]

NevezetességeiSzerkesztés

Pócsmegyer műemlékei:

  • református templom barokk stílusban épült 1788-ban.
  • Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda).
  • Pázsit Tófürdő Közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség van.
  • Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1838. Február 15-én Együd István színész akit földműves szülei papi pályára szántak, ám 1855- ben színi pályára lépett. Miskolcon, Szegeden és Pozsonyban játszott eleinte, majd a Budai Népszínházban játszott Molnár György társulatában.Innen a debrecen-nagyváradi társulathoz került, majd 1875-től a Népszínház tagja. Egyik alapító tagja volt az Országos Színészegyesületnek, majd annak 1878- tól pénztárnoka. 1882. december 5-én hunyt el Vácon.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pócsmegyer települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Pócsmegyer Helységnévtár

További információkSzerkesztés

    Tahitótfalu 5 km     Sződliget 4 km
    Leányfalu 1 km,
Tahitótfalun keresztül 11 km

 
       Pócsmegyer   
 

a Duna főága 2 km
    Szentendre 6 km,
Tahitótfalun keresztül 16 km
    Szigetmonostor 5 km     Göd 4 km