Főmenü megnyitása

Szentmiklósy Sámuel

(1807-1886) református lelkész

Gáborjáni Szentmiklósy Sámuel (Pócsmegyer, 1807. szeptember 10. (keresztelés)[1]Kecskemét, 1886. január 24.)[2] református lelkész.

ÉleteSzerkesztés

Földművelő családban született, Szentmiklósi Sámuel és Sebestyén Lídia fiaként. Losoncon járta középiskoláit, a teologiát Sárospatakon végezte. 1835–1837 között Nagysallón volt rektorián, 1839-ben pedig segédlelkész. Miután a lelkészi pályán nem boldogult, gazdálkodni kezdett kis birtokán, de szintén csekély sikerrel, emiatt birtokát eladta és bérletbe fogott. Ebbe is belebukott.

Miután 1848–1849-ben mint honvéd harcolt, hosszabb ideig fogságot is szenvedett s az irodalom nem jövedelmezvén neki, családja fenntartása végett, egyfogatú szekeren savanyú vizet szállított Szántóról Esztergomba, vagy Komárom tájékáról szűz dohányt. Ismét egy ideig az irodalomból tartotta fenn magát a fővárosban, majd Kecskemétre költözött, ahol segédtanítóskodásból élt.

MűveiSzerkesztés

  • Kisfaludy Társaság évlapjaiban (III. 1842. 396–403. l. Az állatok restauratiója, harmadrangú pályázatmunka)
  • Gazdasági kis tükör. Buda, 1843. (Szentmiklósy Sámuel, Tahi Emánuel és Karika Pál jutalmat nyert munkáikból szerk. Kecskeméti Csapó Dániel; kiadta a M. Gazdasági Egyesület).
  • Nép számára szánt olvasmányok. Pest, 1870. (Corvina-Könyvtár 21.)
  • Násznagyi és vőfélyi beszédek és versezetek. Vácz, 1871.
  • Verskoszorú, az az: legújabb és legszebb válogatott dalok. I. füzet. Kecskemét, 1878.
  • Szózat, a képviselő választókhoz. Kecskemét, 1881.

Hátrahagyott kéziratait felsorolja az Uj Magyar Athenás.

ForrásokSzerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Szinnyei Könyvészete.
  • Kiss Károly, Monographiai vázlatok. Pápa, 1879. 42. l.
  • Protestáns Egyházi és Iskolai Lap 1880. 9. sz., 1886. 6. sz.
  • Új Magyar Athenas 401. l.
  • Vasárnapi Ujság 1886/6. sz. (Nekrológ)
  1. Pócsmegyeri ref. egyházközség keresztelési anyakönyve, 1807. év.
  2. A Kecskeméti Lapokban (1886. 5. sz.) a jan. 22–29-ig ott megholtak névsorában fordul elő: «Szentmiklósy Sámuel hirlapíró 79 éves ref. aggkor.» (Kecskeméten 1880. jan. 1. kelt levelében 73 évesnek írja magát).