Főmenü megnyitása

Cinkota egykor önálló település, ma Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.

Cinkota
Cinkotai evangélikus templom.JPG
Közigazgatás
Település Budapest
Kerület XVI.
Alapítás éve1044 (első említés)
Irányítószám 1164
Népesség
Teljes népesség6587 fő (2001. febr. 1.)[1] +/-
Elhelyezkedése
Cinkota (Budapest)
Cinkota
Cinkota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 19° 13′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 19° 13′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Cinkota témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Északnyugatról Árpádföld, nyugatról Rákosszentmihály, délnyugatról Mátyásföld és Felsőrákos, délen pedig a XVII. kerület határolja. A többi irányban három önálló település a szomszédja: északon Csömör, északkeleten Kistarcsa, keleten pedig Nagytarcsa. Ezektől a településektől ma lényegében az M0-s autóút választja el.

Cinkota délkeleti részén található a Naplás-tó és ennek partján a Cinkotai-kiserdő, a Szabadföld úton pedig a cinkotai köztemető. Cinkotán belüli kisebb városrészek Újtelep és Ilonatelep.

Cinkota területén ered és folyik a Szilas-patakba a Caprera-patak.

A városrészt Budapest határa, a XVI-XVII. kerület határa, a Szilas-patak és a Budapesti út fogta közre, mígnem határait 2012-ben módosították. Azóta határvonala Budapest közigazgatási határa a Budapesti út vonalától, a XVI-XVII. kerület határa a X-XVI-XVII. kerületek hármashatárpontjáig, majd Forrásmajori dűlő, Zsemlékes út, Nógrádverőce utca, Sarjú út, Budapesti út és meghosszabbítása a főváros határáig.[2]

KözlekedésSzerkesztés

Cinkota a 8-as, 9-es HÉV mellett fekszik. A városrész legfontosabb közútja a 3-as főút HÉV mentén futó budapesti bevezető szakasza, melyet itt Szabadföld útnak hívnak. A XVII. kerülettel a Cinkotai út köti össze.

TörténeteSzerkesztés

Első említése 1044-ből való. Ezen a területen zajlott le 1074-ben a mogyoródi csata, Salamon és Béla fiai között. Itt esett el Ernyei bán, Salamon király egyik kedves embere is.

1283-ban a nyúlszigeti apácák voltak Cinkota birtokosai.

Mátyás király idejéből származik a „czinkotai nagy iccze” mondája.

A török időkben elnéptelenedett, majd szlovákokkal telepítették újra. Itt élt Batthyány Ilona grófnő (1842–1929), Batthyány Lajos gróf lánya, Beniczky Gábor felesége, aki árva gyermekeknek alapított iskolát (a mai Szerb Antal Gimnázium épülete). Szerepe volt Mátyásföld felparcellázásában is. A Beniczky–Batthyány-kastély a második világháború alatt teljesen elpusztult.

1872-től önálló nagyközség lett a Gödöllői járásban, majd 1936. május 1-jétől 1950-es Budapesthez csatolásáig a Központi járásba sorolták át.[3]

Cinkota egykori határának a Szilas-patakon túl, Budapest felé felé eső részén a 20. század elején kiterjedt parcellázások nyomán nagy üdülőtelepek alakultak ki. Ezeknek hamarosan jelentős számú állandó lakója is lett, főleg Budapestről történt kitelepülés folytán.

A Budapesthez közelebbi Sashalom 1923-ban, a Szilas-pataktól délnyugatra fekvő Mátyásföld pedig 1933-ban alakult önálló községgé Cinkotától elszakadva. 1950. január 1-jével mindhárom települést Budapesthez csatolták.

A városrész főbb intézményeiSzerkesztés

 
A Naplás-tó partja nyáron

Cinkotán található közoktatási intézmények a Szerb Antal Gimnázium,[4] a Batthyány Ilona Általános Iskola,[5] ez utóbbi épületében a Budakalász Gimnázium Cinkotai tagintézménye,[6][7] valamint a Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola, Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.[8]

2004 júniusa óta, néprajzi gyűjteményként is működik a Batthyány Ilona utcában a Cinkotai Tájház.

Önkormányzati fenntartásban működik több játszótér is. Ilyen a Felsőmalom utcai[9] és a Batthyány Ilona utcai játszótér[10] is, akárcsak a Zugó-patak játszótér. Ez utóbbi a Szilas-patak mentén, az esővíz kiegyenlítő tározónál[11] található kertépítészeti létesítmény, ami csak gyalogosan és kerékpárral közelíthető meg.[12][13]

Főbb közterületekSzerkesztés

  • Szabadföld út
  • Batthyány Ilona utca
  • Gazdaság út
  • Magtár u.
  • Vidámvásár u.
  • Vidámverseny u. (a két utóbbi 1954-ben, akkoriban bemutatott szovjet filmekről (!) kapta a nevét)

Itt születtek, itt éltekSzerkesztés

  • Szentpéteri Gabriella, Rákosi Miklósné - gyógyszerész, növényanatómus 1927. augusztus 3-án itt született.

ÉrdekességekSzerkesztés

Több látványosság mellett Cinkota is bekerült Bartos Erika Brúnó Budapesten sorozatának 2019 áprilisában megjelent negyedik, Pest fényei lépésről lépésre című kötetébe – amely Pest külső részeit mutatja be mesében és rajzokon.[14][15][16]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország helységnévtára, 2012. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. április 8.)
  2. 94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, Budapest, 2012. december 12.
  3. Budapest Főváros Levéltára - Levéltár ismertető 2., III. A peremkerületek 1950-ig Nagyközségek (92. old.), Budapest, library.hungaricana.hu - 1997.
  4. A Szerb Antal Gimnázium honlapja
  5. A Batthyány Ilona Általános Iskola honlapja
  6. A Budakalász Gimnázium Cinkotai Tagintézményének weboldala
  7. A Batthyány Ilona Általános Iskola és a Budakalász Gimnázium egy épületen belül található
  8. Göllesz Viktor Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény honlapja
  9. Felsőmalom utcai játszótér, bp16.hu/intezmenyek - 2016.október 2.
  10. Batthyány Ilona utcai játszótér, bp16.hu/intezmenyek - 2016.október 2.
  11. Zugó-patak
  12. Zugó-patak játszótér, bp16.hu/intezmenyek - 2016.október 6.
  13. Szabó Eszter Ágnes: Itt mindenki kirándulhat: a Szilas-patak környékének megújulása A Zúgó-patak menti családi játszópark, epiteszforum.hu - 2015. október 19.
  14. 🤗 Szeretnénk Veletek is megosztani, hogy mekkora megtiszteltetés ért bennünket! 😍☺️ Bartos Erika mesekönyvében, a Brúnó Budapesten sorozat Pest fényei kötetében szerepel a Kertvárosi Kávézó is 😊 bejegyzés a Kertvárosi Kávézó Facebook-oldalon - 2019. május 31.
  15. Pest fényei, bartoserika.hu (hozzáférés: 2019. június 2.)
  16. Pest fényei, mora.hu (hozzáférés: 2019. június 2.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés