A Caprera-patak kisebb vízfolyás, ami Cinkotán ered és folyik át. A budapesti XVI. kerület három legjelentősebb vízfolyásának egyike. Forrása Csömör közelében tör a felszínre, majd körülbelül 2 kilométer megtétele után a Szilas-patakba torkollik.

Caprera-patak
A Caprera-patak forrása
A Caprera-patak forrása
Közigazgatás
Országok Magyarország
Földrajzi adatok
Hossz~2 km
Forrás Budapest XVI. kerülete, Cinkota
é. sz. 47° 31′ 50″, k. h. 19° 13′ 15″
Torkolat Szilas-patak
é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 12′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 04″, k. h. 19° 12′ 43″
A Wikimédia Commons tartalmaz Caprera-patak témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vize szennyezett (2017-es adat szerint forrása is jelentős mennyiségű nitrátot tartalmaz), emberi fogyasztásra alkalmatlan.

NeveSzerkesztés

Eleinte, a környékbeli parcellázások kapcsán csak a vízfolyás középső szakaszán kialakított korábbi fürdő neve olvasható Koprira (1896)[1] vagy Coprira (1900)[2] formában, de 1905-től már „Capréra-fürdőn” rendeztek úszóversenyt az ott nyaraló fiatalság számára.[3][4] 1925-ben a Néptanítók lapja az akkori új tanrend tárgyalásánál példaként szerepel a Capreraforrás és a Caprera-tó, Maurer Mihály cinkotai gyakorlóiskolai tanító földrajz tananyagában.[5] Csupán az 1950-es évek után nevezik meg a patakot is.

A mintegy 2 km hosszúságú patak nevére először 1974-ben a Caprera tér elnevezésekor[6] feltételezték, hogy a forrás és a HÉV-állomás (ez utóbbi később Cinkota alsóra változott) Caprera szigetéről kapta nevét, ahová a szabadsághős Giuseppe Garibaldi élete utolsó 20 évében visszavonult a világ zajától. A későbbiekben úgy terjedt el, hogy Batthyány Lajos lánya Batthyány Ilona grófnő nevezte el így az Olaszország szabadságát kivívó Garibaldi tiszteletére. 1983 óta[7] egy utca is viseli nevét.

LeírásaSzerkesztés

 
A Caprera-patak 2014. április 20-án

A Caprera-patak a Szilas-patak mellékága. A XVI. kerület három legjelentősebb vízfolyásának egyike – a Szilas-patak és a Simándi-patak mellett.[8][9] Vize – bár így is Budapesten az egyik legtisztább – mikrobiológiai szennyeződés miatt nem iható, emberi fogyasztásra alkalmatlan.[10][11]

1928-ban az alsó szakasz elején akkor kialakított Strandfürdő kiépítése és megnyitása kapcsán nem csak az addigi lóúsztató tó, hanem a patakmeder partját is rendezték. A forrást is ekkor kerítették körbe vasbetonnal.[12][13] 1975-ben a strandfürdő után egy szakaszát áthelyezték és lefedték, hogy helyet kapjon a HÉV új végállomásának épülete. A patak medrének kezelője ebben az időben a Mélyépítő Beruházási és Üzemeltető Vállalat (MÉLYBER) volt.[14]

1952-ben a helyi tanács két átkelő-hidat létesített a patakon.[15][16]

Az M0 körgyűrű 61+400–61+600 km-szelvényei közötti szakaszához érkező felszíni víz levezetésére az eredeti tervek a Caprera-árkot jelölték meg, azonban 2007-ben a hatóságok az élővilág védelmének érdekében nem engedélyezték a vízhozam jelentős emelkedésével járó változtatást.[17]

2013-ban a hajdani strand előtti teret felújították. A teret uraló I. világháborús emlékmű környezetében egy térkő burkolatú pihenő- és szabadidős tér kapott helyet. A patak balpartját teraszosan alakították ki terméskőtömbökből, hogy a víz elérhető közelségbe kerüljön és lehetőség nyíljon a vízparti vegetáció megismerésére is.[18]

 
A Caprera csatlakozása a Szilas-patakhoz

A Budapest XVI. kerület 2019. évi környezetállapot jelentés alapján a Caprera-patak a Szilas-patakba csatlakozásnál a TPH (összes alifás szénhidrogén) értéke „Kiváló” (akárcsak 2015-ben és 2017-ben), a pH „Jó” (2017-ben „Tűrhető”-re esett vissza), az ammónium[m 1] (akárcsak az előző mért években) „Kiváló”, a nitrit „Kiváló” (2017-ben „Jó”-ra romlott), a nitrát „Erősen szennyezett” (bár 2017-ben már „Tűrhető” volt), a foszfát „Jó” (2017-ben értéke „Szennyezett” minőséget mutatott) és a kémiai oxigénigény (oxidálható szervesanyag-tartalom, ami 2015-ben még „Kiváló”, azt követően) „Tűrhető” vízminőségi osztályú volt. Összesített minősítése a 2019. évi vizsgálati eredmények alapján ezen a szakaszon „Erősen szennyezett” (akárcsak 2015-ben, 2017-ben csak „Szennyezett”) volt.
A felszíni vizek minősége és szennyezőanyag koncentrációja nagymértékű ingadozást mutathat az időjárástól, a vízgyűjtők területén lévő ipari- és kommunális létesítmények üzemvitelétől, a mezőgazdasági tevékenységtől és a vízhasználattól függően. A vizsgált jellemzők közül a nitrát okozza a legkomolyabb vízminőségi problémát. A legmagasabb nitrát koncentráció 2013-ban a Caprera-patak forrásánál és alsóbb szakaszain volt észlelhető, a kerület természetes vizeiben szokásoshoz képest igen magas értékek jelentkeztek. 2015-re jó és kiváló, 2017-ben kiváló és tűrhető minőség között mozgott. 2019-ben a patak felsőbb szakaszainak két mérési helyszínén (forrás-műtárgy, Caprera tér) a szárazság miatt nem vettek mintát. A Caprera-patak az érzékszervi vizsgálatainál még 2013-ban a Szilas-pataknál enyhén sárgás szín mutatkozott, középső szakaszán olaj szagú volt, 2015-re minden minta színtelen és szagtalan, 2017-ben pedig minden minta színe megfelelő volt.[20][21]

FolyásaSzerkesztés

Hossza 1832 folyóméter, kiépítettségét 1988-ban 58,57%-nak írták.[22] A patak a Cinkotai Strandfürdőig – amely 1999 óta nem üzemel[23] – a Caprera-földmederben folyik, míg utána, kisebb megszakításokkal a föld alatt folytatja útját. A cinkotai HÉV-kocsiszín után a Szilas-patakba torkollik.

Forrása és felső szakaszaSzerkesztés

A Caprera-patak forrásától a HÉV hídjáig terjedő szakasza, természetes állapotú, nyílt vízfolyás.

Beniczky Gábor 1893-as közlése alapján tudható, hogy a patak felső, észak-déli irányú, lankás lejtésű szakasza mentén nagyobb területen, az akkor még szőlőföldekként művelt dombsorokon régebben sok felszálló forrás volt, de a cinkotai gazdák betömték azokat, hogy a területet művelés alá vonják, ezért a források, egymástól nem nagy távolságban a patakárokban buzognak fel, illetve a területen geológiai megfigyelést végző Schmidt Sándor gyep által takart további forrásokat is megfigyelt a vízfolyás középső szakasza körül is. A víz szerinte a mediterrán homokból tör fel.[24] Az 1958-ban kiadott Budapest természeti képe kötetben Horusitzky Ferenc cikkében arról ír, hogy a vízben gazdag miocén üledékek táplálják a cinkotai Caprera-fürdő forrásait is.[25]

A csömöri HÉV-ág – az eredetileg Kerepesig erre közlekedő vonalat 1900-ban építették ki és adták át a forgalomnak[26] – töltésétől északkeletre, körülbelül 350–400 méterre ered, a Magtár utca felé. Forrásának koordinátái: szélesség (lat): N 47° 31,835', hosszúság (lon): E 19° 13,246', tengerszint feletti magassága: 153 méter.[27] A XVI. kerület környezetállapot felmérésében az olvasható, hogy a forráscsoport holocén homokos üledékből fakad, egy része pedig úgynevezett foglalt forrás.[9] A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján (23. § 3.b), mivel vízhozama nagyobb 5 l/perc-nél, törvény által ex lege védettség alatt áll.[28]

Középső szakaszaSzerkesztés

 
A patak átfolyása a HÉV-sínek alatt

A patak a forrásától 350–400 méterre éri el a csömöri HÉV-ág vonalát, bújik át a töltés alatt és egy ívben megkerülve a dombtetőt halad tovább a Szabadföldi út és a Szilas-patak irányába. Az 1800-as évek végén a fürdő és az országút közötti szakaszt Schmidt Sándor így írta le: „Régebbi forrásokról tanúskodnak még a Beniczky-fasorból a fürdőbe vezető úttól nyugatnak s keletnek látható vízmosások, melyeket jelenben gyeptakaró borít”.[24]

Caprera-fürdő
 
A hajdani Caprera-fürdő zsilipes gátja

Első írásos említése, mint „urasági fürdő” Schmidt Sándor a Czinkota geologiai viszonyairól című cikkében 1893-ból származik. Ebből az is megtudható, hogy a keletre eső, a cinkotai szőlőkhöz vezető gyalogút mentén kifejtett kemény konglomerátumos kvarc-homokkő padok kőzetét használták fel a nyílt uszoda kőfalazathoz is, a kor követelményei szerint „pompás”, árnyas fáikkal és zöldellő gyeppel körbevett az urasági fürdő medencéjében, amit Beniczky Gábor építtetett a Cinkotán és vidékén lakók és a környéken nyaralók használatára.[24] Ezt követően az Anna- és Árpád-telepi parcellázások kapcsán megjelent hirdetésekben előbb Koprira (1896),[1] majd Coprira (1900)[2] formában említették, de 1905-től pedig már „Capréra-fürdő”[3][4] volt a neve.

Nagy nyilvánosságot kapott eseményt először 1905-ben szerveztek a fürdőben.[3] Ezen úszóversenyek kapcsán 1908 nyarán özv. Beniczky Gáborné született Batthyány Ilona grófnő védősége alatt létesült a «Capréra» Ifjusági-kör, melynek célja főleg a sport művelése volt, de több táncestélyt is megszerveztek Cinkotán. Tagjai között megtalálható volt a helyi és környékbeli értelmiség mellett több pesti jobb atléta is, úgy mint Karkas Rezső úszó, Fekete István rövid és középtávfutó, Oldal Mihály futballista.[29] A grófnő kedvelt uszodája volt, gyakran, a meleg idő beálltával naponta megfordult benne. 1920 nyarán egy a vízbe esett fuldokló kisfiút ruhástól ugorva a vízbe mentett itt ki, amiért Horthy Miklós kormányzó Ferdinandy Gyula m. kir. belügyminiszter előterjesztésére elismerésben részesítette.[30][31][32][33] Az 1920-as évek közepére azonban már elavult volt az akkori igényekhez.[34] 1940-es térképen területe Fürdő malom néven szerepel.[35]

 
A Caprera tér és a HÉV-megálló a hajdani fürdő gátjáról

A fürdő körül két bányát is leírtak, többek között 1893-ban Schmidt Sándor és 1911-ben Lőrenthey Imre. Szemben vele (észak-keletre), a HÉV túloldalán egy kisebb korábbi kő-, majd homokbányát, és nyugatra, az akkori hegytetőn egy nagy kiterjedésűt, ahol az 1890 körüli megnyitásakor kavicsot, a későbbiek során agyagot és homokot bányásztak (ez a nagyobb, 1980-as években felhagyott bánya az egyik mellette húzódó, az 1950-es években[36] Csobajra keresztelt utcáról kapta azóta közismert[37] nevét).[24][38][39]

Az ezen a szakaszon 1900-ban kiépített helyiérdekű vasút állomásának, ami nem sokkal a fürdőt követően, a patak mentén található, eleinte Caprera fürdő volt a neve, később Cinkota alsó lett. A mellette levő teret erről a megállóról nevezték el 1974-ben Caprera térnek, majd 1983-ban a térhez kapcsolódó utcát is.[6][7]

Ezen a szakaszon a patak nyílt árokban dél felé folyik, mígnem enyhén nyugatnak, délnyugati irányba fordul.

Alsó szakasza, torkolataSzerkesztés

 
A Caprera-patak itt kezdi meg az egykori strandot elkerülő föld alatti útját

Mielőtt a patak elérné a domboldalban a Budapestet Kerepessel összekötő utat, a lejtés irányában délnyugatra, a Szilas-patak felé kanyarodik, és eleinte a falusi tó medrét[24] töltötte meg.

Cinkota(i)-tó, Cinkotai Strandfürdő

(Cinkotai-tó néven az 1950-es évekig említették, az 1980-as évek után azonban gyakran a Naplás-tavat illették így.)

A 19. században a Cinkotai Strandfürdő eredeti funkcióját tekintve és lóúsztató volt, illetve, a mellette fekvő libalegelő terület után libás tónak is nevezték,[13][38][40] míg telente jégtermelésre hasznosították.[24]

A Cinkotai Strandfürdő 1928 júliusában nyitotta meg kapuit az új, 5000 négyszögméteres vízmedencés strand, melyben vízipóló és szabályos 100 méteres úszópálya is helyet kapott. A homokos parton az akkor legmodernebb tornaeszközök is voltak.[12]

A strandfürdőt kezdetben – ahogy a korábbi tavat is a 19. század óta[24] – a patak forrása táplálta,[41] ami kavicsszűrőn keresztül ömlött a medencébe. Az elhasznált fürdővíz illetve a túlfolyó víz újra a patak medrébe, onnan pedig a Szilas-patakba folyt (ami a Dunába torkollik).[42] 1931 májusában a medence tisztításakor két bővizű forrást fedeztek fel a nyugati oldalán.[43] A későbbiekben a rétegvizet hasznosítva két fúrt kút szolgáltatta a fürdő vizét. (A rétegvizeket feltáró artézi kutak átlagos mélysége 100 m körüli.[44])[45]

Az államosítást követően a Fővárosi Gyógyfürdők és Gyógyforrások Községi Vállalata (később Fővárosi Fürdőigazgatóság) kezelésébe került.[46] A cinkotai strand medencéjének parti részeit kaviccsal és fövennyel fedték be.[47] A tókiképzésű strandfürdő vizét csak a fürdőidény befejezése után engedték le.[48] Az 1950-es évek közepén a medencébe áramló csekély mértékű utánpótlási víz befolyása az egyik rövidebb oldal közepén történt, a kifolyás a sekély, szemben lévő oldal közepén. A közfürdők medencevizének szennyeződési folyamatára vonatkozó vizsgálati eredmények azt mutatták ki, hogy a főáramlási vonalba eső, középen vett minta kevésbé volt szennyezett, míg a stagnáló vizű sarkok közelében a szennyezésre mutató alkatrészek magasabbak voltak.[49] Mivel a strand vize a nyári nagy forgalom idején erősen iszapos volt, ezért a tó fenekének egy részét a Budapesti Városi Tanács 1955-re burkolattal látta el.[50]

Az 1950-es évek végén megépült Cinkotán a Lapát utca környékén egy kislakásos lakótelep, ami szennyvizének befogadására átmeneti időre tisztítótelepet létesítettek. A tisztított szennyvíz befogadója a Szabadföld út alatt levő közúti áteresz, majd nyílt felszíni árok, vasúti áteresz és zárt csatornaszakaszok útján a pataknak a cinkotai strandfürdő medencéjét megkerülő zárt szelvénye volt. A telep üzemeltetését a Házkezelési Igazgatóságtól 1959-ben a Fővárosi Csatornázási Művek vette át. A csepegtetőtestes biológiai berendezést napi 52 m3 szennyvízre méretezték, az 1970-es években terhelése 70 m3/nap volt. Ekkor már a járműjavító biológiailag tisztított szennyvizét is a patak fogadta be. Egy 1965-ös vízgazdálkodási keretterv szerint a patak vezette le Cinkota belső területeiről a csapadékvizet is.[8][51]

 
A korábbi Cinkota strand 2020 telén

A rendszerváltás után 1992-ben az addig állami fenntartó önkormányzati működtetésű lett, Fővárosi Önkormányzat Fővárosi Fürdőigazgatóság néven.[46] Ekkor Budapest legnagyobb összes víz felületű strandjai között — sorrendben a Palatínus, és a Dagály után — a harmadik volt, ugyanakkor az összes fürdőhelyek között a legalacsonyabb zsúfoltsággal (ez az egy négyzetméterére jutó éves vendégszám, ami a cinkotai esetében 9 fő négyzetméterenként volt) működött.[52] A Fővárosi Fürdőigazgatóság anyagi nehézségeire hivatkozva már 1989-ben szakaszosan több strandját be kívánta zárni, közöttük is elsőként a cinkotait.[53] De előbb bérbe adták – külön a strandot és külön a helyiségeit. Azonban csak 1990-ben 3 millió forint veszteséget termelt,[54] így egy évre bezárták, felújították (újrafestették a kabinsort, padokat, rendbe hozták, kitisztították a medencét és a pázsitot), majd 1992-ben ismét kiadták,[55] és 1993-ban új szerződést kötöttek[56] – 1996-tól bérlője néhány évig a strandszezonon túl, ősztől tavaszig horgásztóként is próbálta hasznosítani. 1999-ben azonban végleg bezárta kapuit, miután az üzemeltető fővárosi cég értékesítette a külvárosi strandjait, fürdőit – mivel nem érte volna meg a közegészségügyi előírásoknak és az európai uniós elvárásoknak megfelelő korszerű vízforgatóval felszerelni azokat kicsi látogatottságuk, és aránytalanul magas fenntartásuk miatt.[57][58] A 2000-es években még autókat tároltak az egykori medencében, majd pusztulásnak indult.[59] A terület ezután többször tulajdonost cserélt. A 2000-es évek elején felmerült, hogy az önkormányzat elcseréli uszodaépítési célzattal, de erre nem került sor.[60][61] A volt Cinkotai Strandfürdő területének újrahasznosításával kapcsolatban több építészmérnöki diplomamunka is készült.[62][63][64]

A mederből kialakított mesterséges, 30x60 méteres, hideg vízű (az ilyen vízű fürdők ritkán melegednek 20 °C fölé) medence ezerötszáz köbméter űrtartalmú volt.[57][58] Teljes területe (22 012 m2) a kerületi építési szabályzat szerint K-Rek/XVI (nagy kiterjedésű rekreációs és szabadidős terület) besorolású.[65][66][67]

A Cinkotai Strandfürdőtől lejjebb, a Palotai (később Iglói, majd Ostoros[36]) út után még a 19. században egy vályogvetésre alkalmas homokbánya volt, mely előtt a víz elszivárgott, az összegyűlő vizeket ezért egy keskeny árkon át a vasúti pályaházat követő első vasúti hídtól északnyugatnak egy közepes nagyságú medencébe gyűjtötték össze, később pedig az országút (Szabadföldi út) és e területek között vezették el.[13][24][38][40] 1975-ben ezt a szakaszát áthelyezték, betonmederbe terelték és lefedték, hogy helyet kapjon a HÉV új épülete.[14] A cinkotai HÉV-kocsiszín alatt a patak újra a felszínre bukkan és a Szilas-patakba torkollik.

ÉlővilágaSzerkesztés

 
A patak felső szakasza 2020 márciusában

2017 óta[68] (2020-ig) a patak partja minden évben helyszíne az Agrárminisztérium BISEL – Gumicsizmás természetvédelem programja keretében megrendezett országos BISEL-versenynek.[69][70] A vízben jelentős mennyiségű bolharák, kérészlárva, különböző csigák és tegzesek élnek, mely fajok bioindikátorok(wd), általuk könnyen meghatározható a víz minősége.[71]

A Caprera-patak egyike Budapest legtisztább vízű vízfolyásainak. Teljes szakaszán megfigyelhetők indikátorfajok, melyek csak a tisztább vízfolyásokban fordulnak elő. A patak nyitott medrét végig gazdag fás- és lágyszárú vegetáció kíséri, amely búvó, fészkelő és táplálkozó helyet biztosít az állatok számára. Több védett állatfaj is él itt – rovarok (kis szarvasbogár, fecskefarkú lepke), hüllők (gyíkfajok), kétéltűek (több békafaj), emlősök (denevérfajok, keleti sün). Gyakoriak környezetében az énekesmadarak (verébalakúak, csuszka, vörösbegy, széncinege, kékcinege, fakopáncsok, zöldike).[72][73]

A patakban és meder közelében megfigyelt állatok listája (latin név, magyar név, helye ideje)

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Az ammónium geológiai eredetű vízminőségi jellemző. Az ivóvízben való jelenléte közvetlen egészségi károsodást nem okoz. Koncentrációját minimális értéken célszerű tartani a vízelosztás során bekövetkező másodlagos vízminőségromlás csökkentése érdekében.[19]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b a Puszta-Szt.-Mihályon alakult s 350 házhelylyel biró családi házépitő-egylelnél hirdetés, Budapest, Uj-Budapest 20. évfolyam 8. szám, 1896. február 23. (online: adtplus.arcanum.hu)
  2. a b Házépítő egyesület által nyerészkedés célzata nélkül beszerzett igen olcsó háztelkek eladók hirdetés, Budapesti Hírlap 20. évfolyam 119-148. szám, 1900. május (online: adtplus.arcanum.hu)
  3. a b c Úszóverseny, Budapesti Hírlap 25. évfolyam 231. szám, 1905. augusztus 22. (online: adtplus.arcanum.hu)
  4. a b Úszóverseny Capréra-fürdőn Budapesti Hírlap 26. évfolyam 196. szám, 1906. július 19. (online: adtplus.arcanum.hu)
  5. Quint József (rovatvezető): Példa a beszéd- és értelemgyakorlatok III. osztályos tanmenetére Elméleti fejtegetések és gyakorlati tanítások. A tanterv végrehajtása, Néptanítók lapja 58. évfolyam 37-38. szám - 1925. október 1. (online: adtplus.arcanum.hu)
  6. a b A XVI. kor. Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolja, hogy az eddig el nem nevezett utcák közül, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1974. június 26.
  7. a b Caprera utca, Utcaelnevezési javaslatok Budapest XIII., XVI., XVII., XVIII., XX. kerületében; Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1983. október 12.
  8. a b Közép-Dunavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet, IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme; Országos Vízgazdálkodási Keretterv 6., library.hungaricana.hu - 1965.
  9. a b Jelentés Budapest XVI. kerület környezetállapotáról 2011.. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
  10. Zajban rosszabb a levegő is, Jelentés a XVI. kerület környezeti állapotáról, greenfo.hu - 2002. október 24.
  11. R.T.: Környezetvédő gyalogló ÉLETképek III. évfolyam 7. szám[halott link], xvmedia.hu – 2013. április 8.
  12. a b A cinkotai strandfürdőnél, Pesti Hírlap 50. évfolyam 167. szám - 1928. július 25. (online: adtplus.arcanum.hu)
  13. a b c Uj város épül—három község határában, Rákos Vidéke 28. évfolyam 27. szám, library.hungaricana.hu - 1928. július 1.
  14. a b Új mederbe vezetik a Caprerá-patakot, Esti Hírlap 20. évfolyam 260. szám - 1975. november 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
  15. Két átkelő híd rövid története Esti Budapest 1. évfolyam 57. szám - 1952. június 10. (online: adtplus.arcanum.hu)
  16. A karfa és a bürokrácia, Esti Budapest 1. évfolyam 101. szám - 1952. július 31. (online: adtplus.arcanum.hu)
  17. A képviselő-testület március 22-én megtartott ülése - Felújítás, fejlesztés, Csömöri Hírmondó 15. évfolyam 4. szám - 2007. ápr. 1 (online: adtplus.arcanum.hu)
  18. Budapest, Cinkotai szabadidőpark, korzostudio.hu (hozzáférés: 2020. dec. 10.)
  19. Vízminőségi adatok - Ivóvíz, bacsviz.hu - 2019. jan.
  20. Budapest XVI. kerület 2019. évi környezetállapot jelentés, bp16.hu - 2020. március 27.
  21. Budapest XVI. kerület 2017. évi környezetállapot jelentés, bp16.hu - 2018.
  22. 3.11.3 Vízrendezés, védőovezetek, források, barlangok (775. öe.) MSZMP Budapesti Végrehajtó Bizottságának ülései (HU BFL - XXXV.1.a.4.), library.hungaricana.hu - 1988. feb. 8.
  23. (w. b.): Túl sokba kerülne vízforgatót felszerelni - Halastó lesz a cinkotai fürdő, Magyar Nemzet 62. évfolyam, 101. szám - 1999. május 3. (online: adtplus.arcanum.hu/hu/)
  24. a b c d e f g h Schmidt Sándor Czinkota geologiai viszonyairól239-342, Földtani közlöny 23. köt. 11-12. füz. - 1893. november-december
  25. Pécsi Márton, Marosi Sándor, Szilárd Jenő: Budapest természeti képe - Budapest földrajza 1.; Ötödik fejezet. Budapest és környékének vízrajza - 1958.
  26. Vasuti és Közlekedési Közlöny, 31. évf. - 1900. (online: adtplus.arcanum.hu)
  27. Turistautak.hu
  28. Források, bfnp.hu (hozzáférés: 2020. december 7.)
  29. Uj sportegyesület Czinkotán, Rákos Vidéke 8. évfolyam 32. szám, library.hungaricana.hu - 1908. augusztus 9.
  30. A grófnő vasúti balesete, Pesti Hírlap 35. évfolyam 135. szám - 1913. június 8. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. Életmentő grófnő, Pesti Hírlap 42. évfolyam 153. szám, 1920. június 27.
  32. Életmentő grófnő, Nemzeti Ujság 3. évfolyam 27. szám, 1921. február 4.
  33. Magas elismerés tudtul adása, Belügyi Közlöny XXVI. évf. 7. szám - 1921. febr. 18.
  34. Lakás az egész nyári szezonra: 2 millió korona (57. oldal), Színházi Élet XIV. évfolyam 29. szám, - 1924. július 20-26.
  35. Sashalom, Mátyásföld, Cinkota. G I h 1444, Kókai Lajos. Ny.: M. kir. Honv. Térk. Int. Budapest, maps.hungaricana.hu - 1940.
  36. a b Budapesti útmutató, 1956.
  37. Cs. Kiss Éva: Költhetnek a parti fecskék a Csobaj-bányánál, greenfo.hu - 2002. június 12.
  38. a b c Lőrenthey Imre: Újabb adatok Budapest környéke harmadidőszaki üledékének, Mathematikai és Természettudományi Értesítő 29. kötet - 1911. (online: adtplus.arcanum.hu)
  39. a b c Dr. Doming Henrik: A gyurgyalag költése Csömörön és Nagy-Budapest területén, Aquila a Madártani Intézet évkönyve 59-62. évfolyam (1952-1955) - 1955. (online: adtplus.arcanum.hu)
  40. a b Pestmegyei Czinkota helység 1858 évben (jelzet: TK 1294), maps.hungaricana.hu
  41. Trásy Krisztina: A Cinkotai Strandkert újjáélesztése, Diplomamunka. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
  42. Budapesti séták
  43. Lantos Antal: Cinkota története III. 1920-tól 1950-ig (A Pejacsevicj-telep elválási kérelme), Kertvárosi helytörténeti füzetek 29. - 2013.
  44. Bazsika Emőke: Az M31 autópálya vízelvezetése és vízrendezési feladatok Nagytarcsa térségében, Hidrológiai Közlöny 86. évfolyam 3. szám, library.hungaricana.hu - 2006.
  45. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1989. augusztus 28.
  46. a b Cégtörténet - Budapest Gyógyfürdői És Hévizei Zrt., budapestgyogyfurdoi.hu (hozzáférés: 2020. dec. 7.)
  47. Kis Ujság 5. évfolyam 90. szám - 1951. április 19.
  48. Dr. Bolberitz Károly, Török Piroska: Fürdővizeink kémiai és bakteriológiai ellenőrzésének kérdése, Hidrológiai Közlöny 33. évfolyam 5-6. szám, library.hungaricana.hu - 1953.
  49. Dr. Bolberitz Károly: A fürdővizek szennyezettségének mértéke és a medencék vízellátása, Hidrológiai Közlöny 34. évfolyam 3-4. szám, library.hungaricana.hu - 1954.
  50. Mintegy kétmillió forintot fordított a strandfürdők nyári felkészülésére a Budapesti Városi Tanács, Esti Budapest 3. évfolyam 105. szám - 1954. május 5.
  51. Garami Tibor, Gőbel József, Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára; XI. A vízgazdálkodás és a Fővárosi Csatornázási Művek, Mezőgazdasági Kiadó, library.hungaricana.hu - 1972.
  52. Dr. Tózsa István: Budapest fürdői, Élet és Tudomány 50. évfolyam 30. szám - 1995. július 28. (adtplus.arcanum.hu)
  53. Nem zárnak be a strandok, rendszervaltas.mti.hu - 1989. június 12.
  54. Helyi Hírek 3. évfolyam, 6. szám helyihirek.hu - 1991. június 15.
  55. T. J. I.: Nyitva a cinkotai strand, Független folyóirat 4. évfolyam 6. szám - 1992. június 22. (adoc.pub)
  56. Kinyita strand! (6. old.), Helyi Hírek 5. évf. 5. szám, helyihirek.hu - 1993. május 24.
  57. a b B. T.: Horgásztó lesz a cinkotai strand? - Gyenge szezont zárt a Fővárosi Fürdőigazgatóság, Népszabadság - Budapest melléklet, 1996. szeptember 6. (online: adtplus.arcanum.hu)
  58. a b (w. b.): Túl sokba kerülne vízforgatót felszerelni - Halastó lesz a cinkotai fürdő, Magyar Nemzet 62. évfolyam 101. szám, 1999. május 3. (adtplus.arcanum.hu)
  59. Orosz Ildikó: Szép enyészet, magyarnarancs.hu - 2017. november 12.
  60. Jegyzőkönyv a 2002. február 19-én a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal (Bp. XVI. ker. Havashalom u. 43. szám fszt. 18.) hivatalos helyiségében megtartott 4. számú képviselő-testületi üléséről, bp16.hu - 2002. február 19.
  61. Ismét megszólalt a nép hangja, XVI. kerületi újság XXII. évfolyam 12. szám, bp16.hu - június 20.
  62. A Cinkotai Strandkert újjáélesztése - Trásy Krisztina diplomamunkája (Budapesti Corvinus Egyetem - Tájépítészeti Kar), epiteszforum.hu - 2013. április 19.
  63. Hutter Franciska: Cinkotai Strandfürdő - CserkészPark, Szent István Egyetem - Ybl Miklós Építéstudományi Kar 2017.
  64. Vizsgamunkák: Király Viktória Mónika Építőművészet BA - A Cinkota utcai strandfürdő újratervezése, uni-sopron.hu - 2020.
  65. Budapest területfejlesztési koncepciója helyzetelemzés, budapest.hu - 2011.
  66. Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2018. (VII. 6.) önkormányzati rendelete a kerületi építési szabályzatról 24. / 28. §[halott link], net.jogtar.hu
  67. Cinkotai strand XVI_04 "klasszikus" barnamezős terület (Hrsz.: 115859), Pest külső - kötet-3 barnamezős és belvárosi használaton kívüli területek Budapesten, budapest.hu - 2018. december
  68. Bisel vizsgálat a Caprera pataknál[halott link], sastanoda.hu - 2017.
  69. Gellér Zita: Bemutatjuk a 2020. évi verseny nyerteseit - Kaprera Újratöltve 2.0, bisel.hu - 2020. október 20.
  70. Verseny, bisel.hu (hozzáférés: 2020. december 5.)
  71. Lőcsei Orsolya/Erdősi Bogi: BISEL-beszámoló Erdősi Bogi tollából Archiválva 2020. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, tbg.hu - 2020. április 30.
  72. Localinfo
  73. Geocaching. [2014. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 14.)
  74. a b c d e Szabó Zalán: Pataktollas[halott link], Caprera-tér, sastanoda.hu - 2017. szeptember-október
  75. a b Kertvárosi Nemzeti Park, helyihirek.hu - 2008. márc. 5.

További információkSzerkesztés

  • Dr. Beck Béla (szerk.), Horváth József, Meskó Csaba, Hegedűs Lajos, Dr. Rátz Endre: A fővárosi fürdők 75 éve (Cinkotai strand 244. old.), Pallas Lap- és Könyvkiadó, 1987.
  • Varga Ferenc: A XVI. kerületi sport története II. (Cinkota, Mátyásföld és Sashalom), Kertvárosi Helytörténeti Füzetek 20., 2010.