Ferdinandy Gyula

(1873–1960) politikus, jogász, igazságügyminiszter, belügyminiszter

Hidasnémeti Ferdinandy Gyula (Kassa, 1873. június 1.Szikszó, 1960. január 16.) a hidasnémeti Ferdinandy-család egyik legismertebb tagja, politikus, jogász, igazságügyminiszter, később pedig belügyminiszter.

Ferdinandy Gyula
Ferdinandy Gyula 1896.jpg
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő
1920. július 19. 1921. február 19.
Előd Dömötör Mihály
Utód Tomcsányi Vilmos Pál

Született 1873. június 1.
Kassa
Elhunyt1960. január 16. (86 évesen)
Szikszó

Foglalkozás
  • politikus
  • ügyvéd
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinandy Gyula témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A nemesi származású hidasnémeti Ferdinandy-család sarja. Édesapja, hidasnémeti Ferdinandy Bertalan (1821-1894),[1] királyi tanácsos, Abaúj vármegye első alispánja, Kassa, Eperjes, Bártfa és Kisszeben szabad királyi városok főispánja, édesanyja, brünwaldi Rozeth Johanna (1834-1902) volt.[2] Gyula unokaöccse, hidasnémeti Ferdinandy Mihály (1912-1993) író, történész, volt.

Középiskolai tanulmányait Kassán végezte, majd Budapesten szerzett jogi doktorátust és tanári képesítést. Pályafutását Abaúj-Torna vármegye szolgabírójaként kezdte 1895-ben, ezután 1901-ben aljegyző, 1906-ban pedig már a vármegye főjegyzője. 1912-1919 a kassai jogi akadémia tanára. 1918-ban az akadémia dékánjává nevezték ki. 1920-22 a garbócbogdányi kisgazdapárti nemzetgyűlés képviselője volt. 1920-ban márciustól júliusig a Simonyi-Semadam kormány igazságügyminisztere. Ezt a beosztását a Teleki kormányban belügyminiszteri tisztségére cseréli le, amit 1920 júliusától 1921 februárjáig töltött be. 1917-ben Kassáról végleg 50 holdas abaújvári birtokára költözött.

Igazságügyminisztersége alatt tett főbb intézkedései: az árdrágító visszaélésekről szóló törvény meghozatala, valamint a vagyon és személyiség védelemről szóló törvény elkészítése. Belügyminisztersége idején született meg a megyei és községi választásról szóló törvény, valamint a nemzetgyűlés választójogi reform átalakításának előkészítése. Mindkettőben tevékenyen részt vett.

CsaládjaSzerkesztés

1900-ban Jánokon vette feleségül a nemesi származású Sziklay Klárát (1881-1969),[3] aki Sziklay Ede (1812-1900), Gömör-Kishont vármegye táblabirája, főszolgabíró,[4] és egerfarmosi és brezovai Brezovay Klára (1859-1938)[5] lánya volt. Ferdinandy Gyula és Sziklay Klára házasságából két gyermek született:

  • Hidasnémeti Ferdinandy Ilona (1901-1987),[6] Dr. Cseke György (1902-1975),[7] ügyész neje (Batiz András anyai nagyanyja).
  • Hidasnémeti Ferdinandy Klára (1902-?), Benedicty Béla (1900-1963), tápiószelei evangélikus egyház felügyelője, földbirtokos neje.[8]

ÍrásaiSzerkesztés

  • Abauj-Torna vármegye 1905-906. évi alkotmányos ellenállásának története; előszó Szalay László; Vitéz, Kassa, 1908
  • Vármegyék reformja (1910)
  • A hadügyi közigazgatás reformja (1910)
  • Az önkormányzati alkalmazottak fegyelmi felelőssége; bev. Benkő Albert; s.n., Bp., 1912 – pályadíjat kapott érte
  • Hadügyi közigazgatás; Ranschburg Biz., Bp., 1913
  • Törvényhatósági jog; Ranschburg, Bp., 1913
  • A község szociális feladatai (1916)
  • A falu szociális szervezeti kérdései. Közigazgatási jogi tanulmány; s.n., Bp., 1917
  • Közjogi problémák. Felségjogok, 1-2.; Uránia, Bp., 1937
  • Közigazgatási reform; Magyar Távirati Iroda Ny., Bp., 1941
  • Ferdinándy Gyula elnöki megnyitója a Magyar Nemzeti Szövetség Kasai Körének díszközgyűlésén; Szent Erzsébet Ny., Kassa, 1944

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés