Schmidt Sándor (mineralógus)
Schmidt Sándor (Szeged, 1855. január 29. – Budapest, 1904. május 16.) mineralógus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1891).
Schmidt Sándor | |
Született |
1855. január 29.[1] Szeged |
Elhunyt |
1904. május 16. (49 évesen)[1] Budapest |
Foglalkozása | mineralógus |
ÉleteSzerkesztés
Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen és Strassburgban végezte, utóbbi helyen a természettudományokból doktori diplomát szerzett, melyet honosíttatott. 1876. október 5-én a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtári osztályához segéddé, 1882. május 18-án segédőrré, 1893. június 17-én őrré, 1894. december 25-én a budapesti műegyetemen az ásvány- és földtani tanszék rendes tanárává nevezték ki. Időközben 1885-ben magántanár és 1890-ben rendkívüli tanár lett a budapesti egyetemen. Kutatóként elsősorban a kristálytannal foglalkozott. 1891. május 8-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A hazai földtani társulat választmányi tagja, a Dugonics Társulat tiszteleti tagja volt. Budapesten halt meg, ravatalánál Rados Gusztáv tartott gyászbeszédet.
Cikkei a Műegyetemi Lapok, Természetrajzi Füzetek, Földtani Közlöny, Ellenőr, Orvos-természettudományi Értesítő, Mathematikai és Természettudományi Értesítő és a Budapesti Szemle című lapokban jelentek meg. Ezek többsége németül a Zeitschrift für Krystallographieban is megjelent.
Szerkesztette a Földtani Közlönyt 1877-től 1881-ig Inkey Béla titkártársával együtt; a Földtani Értesítőt 1880-ban Inkey Bélával együtt; a Természetrajzi Füzeteket 1885-től 1894-ig (kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum).
MunkáiSzerkesztés
- A Pseudobrookit kristálytani elemei. Budapest, 1878 (Különnyomat a Földtani Közlönyből.)
- A Kraszna-Horka-Váraljai Wolynok. U. ott, 1879. (Különnyomat a Természetrajzi Füzetekből.)
- Axinit Veszveresről. (Poloma) és Medelsről. U. ott, 1879. (Különnyomat a Természetrajzi Füzetekből.)
- A muzsaji Wolnyn. U. ott, 1879. (Különnyomat a Természettudományi Füzetekből)
- A perticarai Cölestin és Cölestin szögértékei. U. ott, 1880. (Különnyomat a Természettudományi Füzetekből)
- A Pseudobrookitról. U. ott, 1880. (Különnyomat a Természettudományi Füzetekből)
- A kristályokról. U. ott, 1884. (Népszerű természettudom. előadások 43.)
- Baryt és Cerussit Telekesről Borsodmegyében. U. ott, 1882. (Értekezések a term.-tud. kör XII. 1.)
- William Hallowes Miller Emlékezete. U. ott, 1881. (Különnyomat a Földtani Értesítőből.)
- A drágakövek. U. ott, 1890. Két kötet. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat VI. 1. 2.) Első kötet Második kötet
- Vezeték a Természetrajzi Füzetek első tíz évi folyamának foglalatjához 1877-1886. U. ott, 1887.
- Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez. Székfoglaló értekezés. U. ott, 1891. (Értekezések a természettudomány köréből XXI. 4.)
- A Széchenyi Béla gróf gyűjtötte ásványok leírása. U. ott, 1897. (Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjának tudományos eredményei III. köt. VI. szakasz.)
- Dana D. Jakab emlékezete. Előadta az MTA 1898. február 21-iki ülésén. U. ott, 1898. (Különnyomat az Akadémiai Értesítőből.)
- A gömbnek gyakorlati használata a kristályszámolásban. U. ott, 1899. (Különnyomat a Földtani Közlönyből.)
- A kristálytan története (sajtó alá rendezte Mauritz Béla, U. ott, 1911).
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.