Schmidt Sándor (mineralógus)

Schmidt Sándor (Szeged, 1855. január 29. – Budapest, 1904. május 16.) mineralógus, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1891).

Schmidt Sándor
Született	1855. január 29. Szeged
Elhunyt	1904. május 16. (49 évesen) Budapest
Foglalkozása	mineralógus

Élete

Középiskoláit Szegeden, egyetemi tanulmányait a budapesti műegyetemen és Strassburgban végezte, utóbbi helyen a természettudományokból doktori diplomát szerzett, melyet honosíttatott. 1876. október 5-én a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtári osztályához segéddé, 1882. május 18-án segédőrré, 1893. június 17-én őrré, 1894. december 25-én a budapesti műegyetemen az ásvány- és földtani tanszék rendes tanárává nevezték ki. Időközben 1885-ben magántanár és 1890-ben rendkívüli tanár lett a budapesti egyetemen. Kutatóként elsősorban a kristálytannal foglalkozott. 1891. május 8-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A hazai földtani társulat választmányi tagja, a Dugonics Társulat tiszteleti tagja volt. Budapesten halt meg, ravatalánál Rados Gusztáv tartott gyászbeszédet.

Cikkei a Műegyetemi Lapok, Természetrajzi Füzetek, Földtani Közlöny, Ellenőr, Orvos-természettudományi Értesítő, Mathematikai és Természettudományi Értesítő és a Budapesti Szemle című lapokban jelentek meg. Ezek többsége németül a Zeitschrift für Krystallographieban is megjelent.

Szerkesztette a Földtani Közlönyt 1877-től 1881-ig Inkey Béla titkártársával együtt; a Földtani Értesítőt 1880-ban Inkey Bélával együtt; a Természetrajzi Füzeteket 1885-től 1894-ig (kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum).

Munkái

• A Pseudobrookit kristálytani elemei. Budapest, 1878 (Különnyomat a Földtani Közlönyből.)
• A Kraszna-Horka-Váraljai Wolynok. U. ott, 1879. (Különnyomat a Természetrajzi Füzetekből.)
• Axinit Veszveresről. (Poloma) és Medelsről. U. ott, 1879. (Különnyomat a Természetrajzi Füzetekből.)
• A muzsaji Wolnyn. U. ott, 1879. (Különnyomat a Természettudományi Füzetekből)
• A perticarai Cölestin és Cölestin szögértékei. U. ott, 1880. (Különnyomat a Természettudományi Füzetekből)
• A Pseudobrookitról. U. ott, 1880. (Különnyomat a Természettudományi Füzetekből)
• A kristályokról. U. ott, 1884. (Népszerű természettudom. előadások 43.)
• Baryt és Cerussit Telekesről Borsodmegyében. U. ott, 1882. (Értekezések a term.-tud. kör XII. 1.)
• William Hallowes Miller Emlékezete. U. ott, 1881. (Különnyomat a Földtani Értesítőből.)
• A drágakövek. U. ott, 1890. Két kötet. (Természettudományi Könyvkiadó Vállalat VI. 1. 2.) Első kötet Második kötet
• Vezeték a Természetrajzi Füzetek első tíz évi folyamának foglalatjához 1877-1886. U. ott, 1887.
• Adatok a Pyroxen-csoport egyes ásványainak pontosabb ismeretéhez. Székfoglaló értekezés. U. ott, 1891. (Értekezések a természettudomány köréből XXI. 4.)
• A Széchenyi Béla gróf gyűjtötte ásványok leírása. U. ott, 1897. (Gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai útjának tudományos eredményei III. köt. VI. szakasz.)
• Dana D. Jakab emlékezete. Előadta az MTA 1898. február 21-iki ülésén. U. ott, 1898. (Különnyomat az Akadémiai Értesítőből.)
• A gömbnek gyakorlati használata a kristályszámolásban. U. ott, 1899. (Különnyomat a Földtani Közlönyből.)
• A kristálytan története (sajtó alá rendezte Mauritz Béla, U. ott, 1911).

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13583.htm, Schmidt Sándor, 2017. október 9.