Semsey Andor

Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.

Semsey Andor
Született	1833. december 22. Kassa
Elhunyt	1923. augusztus 14. (89 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	nagybirtokos, természetbúvár, mecénás
Sírhely	Farkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Semsey Andor témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Életpályája

Semsey Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben.

A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk” – írta és erre példát is mutatott.

Elismerései

• Díszdoktorává avatta a budapesti Tudományegyetem, tiszteleti taggá választotta számos tudományos társulat.
• a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1882).

Emlékezete

• Semsey Andor emlékkötet (2008)
• Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben (10/1-1-60/61.) található.
• Szobra Balmazújvároson (2010).
• Róla elnevezett utca Budapest XIV. kerületében.
• Nevét több ásvány őrzi (semseyt, andorit).
• A Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Emlékéve 2008. november 18-án fejeződött be.

Művei

• Szilágysomlyó harmadrendű kövületei. 1877.
• A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. 1886.

Források

• Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete. Bp.: MTA, 1925. (Akadémiai emlékbeszédek, 19/2.)
• Ilosvay Lajos: Semsey Andor. Természettudományi Közlöny, 1925. ápr.
• Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 721–722. o. ISBN 963-85433-5-3
• Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 127 p.

További információk

• Semsey Andor portréja
• A Pallas nagy lexikona
• Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 33. sz.
• Pozsonyi József: Mecénások mecénása: Semsey Andor. Természet Világa, 2002. különszám, A természet múzeuma
• Semsey Andor sírja a Farkasréti temetőben
• Semsey Emlékév 2008
• Semsey Andor, a magyar tudomány mecénása

Kapcsolódó szócikkek

• Semsey család
• Magyar akadémikusok listája