Semsey Andor

(1833-1923) mineralógus, az MTA tagja, természetbúvár, mecénás

Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22.Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.

Semsey Andor
Semsey Andor, Vasárnapi Ujság, 1889.jpg
Született 1833. december 22.[1]
Kassa
Elhunyt 1923. augusztus 14. (89 évesen)[1]
Budapest
Foglalkozása mineralógus
Iskolái SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar
Sírhelye Farkasréti temető (10/1-1-60/61)
A Wikimédia Commons tartalmaz Semsey Andor témájú médiaállományokat.
Semsey Andor szobra Balmazújvárosban. Freund Éva alkotása (2010)

ÉletpályájaSzerkesztés

 
Semsey Andor sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben.

A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk” – írta és erre példát is mutatott.

ElismeréseiSzerkesztés

EmlékezeteSzerkesztés

MűveiSzerkesztés

  • Szilágysomlyó harmadrendű kövületei. 1877.
  • A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. 1886.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13735.htm, Semsey Andor, 2017. október 9.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés