Semsey Andor
Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.
| Semsey Andor | |
 | |
| Született |
1833. december 22.[1] Kassa |
| Elhunyt |
1923. augusztus 14. (89 évesen)[1] Budapest |
| Foglalkozása | mineralógus |
| Iskolái | SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar |
| Sírhelye | Farkasréti temető (10/1-1-60/61) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Semsey Andor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉletpályájaSzerkesztés
A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk” – írta és erre példát is mutatott.
ElismeréseiSzerkesztés
- Díszdoktorává avatta a budapesti Tudományegyetem, tiszteleti taggá választotta számos tudományos társulat.
- a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1882).
EmlékezeteSzerkesztés
- Semsey Andor emlékkötet (2008)
- Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben (10/1-1-60/61.) található.
- Szobra Balmazújvároson (2010).
- Róla elnevezett utca Budapest XIV. kerületében.
- Nevét több ásvány őrzi (semseyt, andorit).
- A Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Emlékéve 2008. november 18-án fejeződött be.
MűveiSzerkesztés
- Szilágysomlyó harmadrendű kövületei. 1877.
- A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. 1886.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13735.htm, Semsey Andor, 2017. október 9.
ForrásokSzerkesztés
- Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete. Bp.: MTA, 1925. (Akadémiai emlékbeszédek, 19/2.)
- Ilosvay Lajos: Semsey Andor. Természettudományi Közlöny, 1925. ápr.
- Pozsonyi József: Mecénások mecénása: Semsey Andor. Természet Világa, 2002. II. különszám, 48–50. oldal [1]
- Pozsonyi József: A Semsey-féle ösztöndíj. Természet Világa, 2008. április 1. (139. évfolyam), 4. szám, 157–159. oldal
- Kordos László: Semsey Andor emlékezete. (Elhangzott a balmazújvárosi Semsey Andor Múzeum névadásakor, 1998. május 18-án). Természet Világa, 2008. április 1. (139. évfolyam), 4. szám, 160, 192. oldal
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 721–722. o. ISBN 963-85433-5-3
- Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 127 p.
