Semsey Andor
Semsey Andor (Kassa, 1833. december 22. – Budapest, 1923. augusztus 14.) nagybirtokos, az MTA tagja, természetbúvár, a magyar tudomány mecénása.
Semsey Andor | |
![]() | |
Született |
1833. december 22. Kassa |
Elhunyt |
1923. augusztus 14. (89 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | nagybirtokos, természetbúvár, mecénás |
Sírhely | Farkasréti temető (10/1-1-60/61) |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Semsey Andor témájú médiaállományokat. |
ÉletpályájaSzerkesztés
A Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet elvégzése után német, holland és skót főiskolákon folytatott gazdasági tanulmányokat. Mintegy negyvenezer holdnyi földbirtoka volt, de a gazdálkodásban nem lelte örömét, ezért 1866-ban bérbe adta összes birtokát, és Pestre költözött. Érdeklődése a természettudományokra, elsősorban az ásványtanra és a földtanra irányult. Felkereste Európa legfontosabb földtani intézeteit és múzeumait, s számos ásvány- és kőzetgyűjteményt vásárolt meg múzeumaink számára. Marseille-ben 1882-ben megvette az elhunyt Henri Coquand professzor huszonnyolcezer darabból álló ásványgyűjteményét, és a Földtani Intézetnek adományozta. Az ő jóvoltából került a Magyar Nemzeti Múzeumba a világ akkori leghíresebb gyűjteményei közül a Spindler-, a Béranger- és az Esterházy-féle kövületkollekció. A neves gyűjtők anyagának megvásárlásával világhírűvé fejlesztette a Nemzeti Múzeum meteoritgyűjteményét. Ezt a kollekciót ő maga rendszerezte, megadva a lehullás helyét, idejét és az egyes darabok jellemző adatait, mindezt A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye címmel közleményben adta ki. Gyakorlatilag teljes vagyonát, több mint kétmillió aranykoronát a hazai tudományos élet támogatására áldozta. Támogatta Herman Ottó kutatásait, Eötvös Loránd gravitációs kísérleteit, a geológusok és geográfusok kutatásait és külföldi útjait. Az ő támogatása tette lehetővé a Balaton-monográfia kiadását is. 1890-ben százezer forintos alapítványt hozott létre a Magyar Tudományos Akadémia szakkönyvkiadásának javára, és nagy összeggel járult hozzá az 1895-ben életre hívott Eötvös Kollégium alaptőkéjéhez. „Mindnyájunk kötelessége, hogy hazánk előrehaladásán közremunkálkodjunk” – írta és erre példát is mutatott.
ElismeréseiSzerkesztés
- Díszdoktorává avatta a budapesti Tudományegyetem, tiszteleti taggá választotta számos tudományos társulat.
- a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja (1882).
EmlékezeteSzerkesztés
- Semsey Andor emlékkötet (2008)
- Sírja Budapesten a Farkasréti temetőben (10/1-1-60/61.) található.
- Szobra Balmazújvároson (2010).
- Róla elnevezett utca Budapest XIV. kerületében.
- Nevét több ásvány őrzi (semseyt, andorit).
- A Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor Emlékéve 2008. november 18-án fejeződött be.
MűveiSzerkesztés
- Szilágysomlyó harmadrendű kövületei. 1877.
- A Magyar Nemzeti Múzeum meteorit gyűjteménye. 1886.
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Ilosvay Lajos: Dr. Semsey Andor t. tag emlékezete. Bp.: MTA, 1925. (Akadémiai emlékbeszédek, 19/2.)
- Ilosvay Lajos: Semsey Andor. Természettudományi Közlöny, 1925. ápr.
- Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 721–722. o. ISBN 963-85433-5-3
- Pozsonyi József: A semsei Semsey család története. Debrecen: Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2002. 127 p.
További információkSzerkesztés
- Semsey Andor portréja[halott link]
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar Tudomány- és Technikatörténeti Műhely Krónika rovata. Élet és Tudomány, 1998. 33. sz.
- Pozsonyi József: Mecénások mecénása: Semsey Andor. Természet Világa, 2002. különszám, A természet múzeuma
- Semsey Andor sírja a Farkasréti temetőben
- Semsey Emlékév 2008
- Semsey Andor, a magyar tudomány mecénása