Főmenü megnyitása

A rekreáció, illetve kikapcsolódás fogalom, melynek jelentéstartalma a köznyelvben dominánsan a szabadidő-eltöltés kultúrája, habár némileg komplexebb, árnyaltabb a szakszerű meghatározása. A rekreáció lélektani és biológiai szempontból megállapított emberi szükségletet elégít ki, valamint a jólét, a jó közérzet és a minőségi élet megteremtését, illetve az önfejlődést szolgálja, miközben a rekreációs tevékenységben részt vevő, a munkában vagy más foglalatosságban kifáradt személy felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményezi, így legvilágosabban regeneráló hatású tevékeny pihenésnek definiálható. Számottevő formája van, amelyek rendszerint igazodnak az egyén érdeklődéséhez, életmódjához, közösségéhez és értékrendjéhez. Magában foglalja a rekreáció minden olyan társas, játékos, kultúr- és sporttevékenységet, melyet a napi fő elfoglaltság által okozott fáradtság, feszültség feloldása, a testi-lelki-szellemi teljesítőképesség helyreállítása, fokozása érdekében tesz szabad felhasználású ideje alatt az ember.[1] Ennek fényében egyes szakértők szerint összességében megállapítható, hogy a rekreáció célja a „mással való foglalkozás”.[1]

Rekreációs formák

A tevékenység jellegének és eszközének megfelelően szellemi és fizikai (mozgásos) csoportokba sorolják a rekreáció eltérő változatait, ámde számos esetben nem egyértelmű a beosztás az egészség szövevényes értelmezése és az emberi tevékenységek összetettsége miatt.

Fizikai rekreációSzerkesztés

A fizikai (mozgásos) rekreációhoz a szabadidőben nem kényszerből végzett fizikai, testi tevékenység tartozik. A testmozgás vagy céllul, vagy célmegvalósításhoz szükséges eszközül szolgál. Példái a tánc, a turisztika (vízi-, gyalog-, kerékpártúra), a mozgásos játékok (lábtenisz, asztalitenisz), a rekreációs sportok (görkorcsolyázás, síelés), illetve a fizikai hobbik (vadászat, kertészkedés). Az összes fizikai mozgásformáról megállapítható, hogy hatással van a szellemi felfrissülésre, az emberi mentális állapot egyensúlyának karbantartására, csakhogy a fizikai tekintet dominál a szellemi rekreáció közé tartozó szabadidő-töltéssekkel ellentétben.[1]

Szellemi rekreációSzerkesztés

A szellemi rekreáció a kultúra, szórakozás és művelődés formáit használja fel a testi-lelki jólét, a pihenés eszközéül. Ez rendszerint intellektuális, az emberi értelemhez kapcsolódó kikapcsolódást jelenti.

Pozitív hatásaiSzerkesztés

A rekreáció üdvözlendő hatásai az ember egészségének megszilárdítása, illetve szükség szerinti megújítása, a harmonikus életvitel kialakítása. A jól megélt hosszú élet, alkotókedv, a pszichomotoros megújulási készség mind lehetséges folyományai a minőségi rekreációnak az egészséges életmód keretében.

Üdülési turizmusSzerkesztés

Az üdülési turizmus az idegenforgalmi és vendéglátó szektorban alkalmazott fogalom, mely azt a jelenséget jelöli, amikor az utazó a kikapcsolódás és élményszerzés céljából indul útnak, azaz a rekreációra való igénye teljesítése érdekében.[2]

A hit megújulásaSzerkesztés

A kinyilatkoztatás és a kegyelem Isten elfogadásával felfogható, értelmezhető. A tárgyi világ (tomista)[3] fogalma a közös (személyes) világ fogalmával felülmúlható. A Metafizika arisztotelészi felfogása szerint a LÉT ember által felfogható szükségképpen. A katolikus okfejtés állítja, hogy a hívő hallhatja az IGE megnyilatkozását, a felfogást értelmezheti, elemezheti, következtethet belőle. A túlvilági (transzcendentális) kilép az elvontságból és konkrét (adatolható) történelemre utal. Tételezi, hogy a hívő keresi történelmében a megnyilatkozást, az igét.[4]

A lélek megújulásaSzerkesztés

A tökéletes élmény pszichológiája - egy áramlásról értekezik közérthetően.[5] A szerző az öröm, az alkotás alkotókészség; a "teljes élet" fölvállalását áramlatnak nevezi. Könyve példákon szemlélteti az unalom Alberto Moravia, értelmetlenség nihilizmus; blődli száműzését az életből. Arisztotelész szerint az ember boldogságra vágyik. Minden más célja (közvetve, közvetlenül) a boldogság elérését feltételezi.[6] A boldogság ~ áramlat. A tökéletes élményben magunk irányítjuk tetteinket. Amikor saját sorsunk irányítjuk, ez lelkünk minta-élménye. Ehhez hasonló örömöt törekszünk átélni mindig.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Fritz Péter (2011): Rekreáció mindenkinek I. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged, 2011.
  2. Idegenforgalom, vendéglátás. (Hozzáférés: 2019. október 25.)[halott link]
  3. Aquinói Szent Tamás vallásfilozófiai rendszere
  4. Karl Rahner: Az IGE hallgatója
  5. Csíkszentmihályi Mihály: Flow Az áramlat.
  6. Csíkszentmihályi Mihály: Flow Az áramlat. 19. o.

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Fritz Péter (2011): Rekreáció mindenkinek I. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged, 2011.
  • dr. Csizmadia László: Az idegenforgalom elmélete jegyzetek (1993) kézirat
  • Karl Rahner: Az IGE hallgatója, 1985. Ford.: Gáspár Csaba László, 1991. ISBN 963 282 615 9 J.B. Metz értelmezésében (1963.)
  • Csíkszentmihályi Mihály: Flow Az áramlat, 1991. Ford.: Legéndyné Szabó Edit, 1997; 2001. ISBN 963 05 7770 4 Akadémiai Kiadó. A tökéletes élmény pszichológiája.

További információkSzerkesztés

  • Fritz Péter (2011): Rekreáció mindenkinek I. Mozgásos rekreáció. Bába Kiadó, Szeged, 2011. ISBN 9789639717039
  • DR. Kenneth H. Cooper (1982): A tökéletes közérzet programja Fordította: Dr. Hámori Jenő, 1987. Sport Budapest ISBN 963 253 478 6
  • VO2 max