Kavicskő

A kavicskő vagy konglomerátum az üledékes kőzetek csoportjába tartozó kőzetféle. Általában a kiinduló kőzet feldarabolódása után a szállítódás során lekerített szemcsékből álló, cementálódott extrabazinális üledék. Szemcsemérete 20 centiméter és 2 milliméter közti. A konglomerátum szó jelentése is erre utal, mivel a fogalmat a különböző eredetű elemek halmazára használjuk általában.

Kavicskő
konglomerátumsziklák
Adatok
Más név	konglomerátum
Képződés típusa	üledékes
Képződés helye	exotikus vagy endotikus
Szerkezet	szemcsés, mátrixban
Szövet	kötött laza, összeálló
Ásványos összetétel	változó
Előfordulás	self
A Wikimédia Commons tartalmaz Kavicskő témájú médiaállományokat.

Jellemzői

Ahhoz, hogy kavicskőnek tekintsünk egy kőzetet, három jellemző tulajdonságot kell mutatnia.

1. Alkotórészeinek legalább 50%-a a kavics mérettartományba kell essen.
2. Szemcséinek alakja kerekített.
3. Cementáló anyaggal összefogottnak, azaz összeállónak kell lennie.

Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, a kőzetnek más a neve. Kisebb szemcseméret esetén homokkő, nagyobbnál görgeteg a neve. Ha nem éri el az 50%-ot a kavics aránya, akkor a többségben lévő alkotórész alapján megnevezett kavicsos kőzet. Ha nincs cementálódva, akkor kavics, és ha nem lekerekített a törmelék, akkor törmelékkő.

Típusai

A kavicsköveket a szemcseméretbeli osztályozottság, a kavicsfrakció aránya, a keletkezési körülmények és a cementáló anyag típusa alapján lehet csoportosítani. Ha a kavicsfrakción kívüli alkotók nem haladják meg a 15%-ot (vagy 20%), akkor parakonglomerátum, 15(20) és 50% között orthokonglomerátum a neve. Az orthokonglomerátumok esetében a kőzet nevének tartalmaznia kell a kötőanyag jellegére utaló jelzőt (például agyagos konglomerátum). A kötőanyag neve mátrix. Az orthokonglomerátumok mátrixvázúak, vagyis a kavicsfrakció szemcséi nem, vagy csak ritkán érintkeznek egymással.

Az extrabazinális kavicskő extraformációs (vagy exotikus), az intrabazinális pedig intraformációs (vagy endotikus). Az extraformációs kavicskövekben a kavicsok mindig vegyes származásúak, az intraformációsban azonban egyetlen kőzettestben előforduló kőzetanyagok jellemzőek.

Keletkezése

Az üledékes kőzetek régi rendszerezése alapján a törmelékes üledékek közé tartozik, az újabb osztályozás szerint legtöbbször extrabazinális eredetű. A két név együtt utal a keletkezési körülményekre: az eredeti kőzet felaprózódása és szállítódása után egy üledékgyűjtő medencében felhalmozódik, majd valamilyen cementáló anyaggal átitatódva kőzetté válik. Intrabazinális (azaz helyben képződő, reziduális) csak a tengerpartok hullámverési övében lehet. A szállítást a három lehetséges közreműködő erő közül a víz végzi. A szél már kevéssé szállítja a kavics méretű törmeléket, a jég pedig nem kerekíti le. Előfordulnak szélformált maradványkavicsos kőzetek is, ezek mindig felismerhetők arról, hogy csak egy oldaluk kimunkált. Ez az oldal általában lapos (dreikanter). Maradványkavics emellett például a mészkövek lepusztulása vagy visszaoldódása során hátramaradó tűzkőgumós kavics.

A kavicskő gyakori kőzete a hordalékkúpoknak.

Források

• Kovács József – Ravasz Csaba. Földtan II – Ásványok és kőzetek alapfogalmai. Műszaki Kiadó (1981). ISBN 963-10-4249-9 

További információk

• Kőzetek
• Bsc kőzettani jegyzet Archiválva 2009. április 19-i dátummal a Wayback Machine-ben