Caprera

sziget a Földközi-tengeren Szardínia mellett, Olaszország része

Caprera egy sziget Olaszországban, Szardínia régióban, a La Maddalena-szigetcsoport tagja,[1] közigazgatásilag La Maddalena községhez tartozik. A 15,7 km² területű sziget legmagasabb pontja a 212 m magas Teialone-hegy. A gyéren lakott szigetet a La Maddalena-szigettel egy töltésút köti össze. A lakosság főleg Stagnali faluban él.

Caprera
Közigazgatás
OrszágOlaszország Olaszország
RégióSzardínia
MegyeSassari megye
KözségLa Maddalena
Népesség
Teljes népesség78 fő
Földrajzi adatok
FekvéseTirrén-tenger
SzigetcsoportLa Maddalena-szigetcsoport
Terület15,7 km²
Legmagasabb pont212
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Caprera (Szardínia (sziget))
Caprera
Caprera
Pozíció Szardínia (sziget) térképén
é. sz. 41° 12′ 24″, k. h. 9° 27′ 42″Koordináták: é. sz. 41° 12′ 24″, k. h. 9° 27′ 42″
A Wikimédia Commons tartalmaz Caprera témájú médiaállományokat.

A sziget teljes egészében része a La Maddalena-szigetcsoport Nemzeti Parknak (Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena), amely egy országos jelentőségű tengeri és szárazföldi természetvédelmi terület.

Caprera ad otthont az ország egyik legrégebbi és a Földközi-tenger egyik legnagyobb vitorlázó központjának, a Caprerai Vitorlás Központnak is (Centro Velico Caprera).

A sziget nemzetközi hírét Giuseppe Garibaldi olasz hazafi és tábornok alapozta meg, ugyanis ide vonult vissza, és halála után itt temették el.

Földrajza szerkesztés

A szigetet riákkal tarkított gránitsziklás és homokos partok szegélyezik, a belső részeken pedig főleg tűlevelűekből álló erdős területek találhatóak. A Punta Rossa területtől délre eső részek a sziget legvédettebbjei közé tartoznak, itt találhatóak az Andreani-öböl és a Relitto-strand. A keleti partvidék, a Punta Coticcio-i marina és a Coticcio-öböl is fokozott védelmet élvez. A szigeten számos endemikus faj is él.[2]

Története szerkesztés

 
Giuseppe Garibaldi síremléke

Caprera partjainál számos római hajóroncs található, a szigeten azonban csak századokkal később telepedtek meg, főleg pásztorok. A La Maddalena-szigetcsoport a 18. században katonai jelentőségre tett szert, amikor 1767-ben a Szárd–Piemonti Királyság elfoglalta és támaszpontot létesített a királyi hadiflotta számára. Így biztosították Észak-Szardínia partjait a csempészekkel, a kalózokkal és a franciákkal szemben. A kiépített erődrendszer maradványai ma is láthatóak a szigeteken, így Caprerán is. A 19. században újabb katonai épületekkel népesítették be a területet, melyek stratégiai fontossággal bírtak az olasz hadsereg számára.[3]

A sziget mindenekelőtt Giuseppe Garibaldi itt töltött éveiről vált ismertté. Az olasz nemzeti hős 1854-ben visszatért Olaszországba, és a testvére halála után kapott örökségéből megvásárolta a sziget északi felét. Előbb egy kunyhóban lakott, majd felépíttette a híres „fehér házát”, mely ma múzeumként működik.[4] Később gyermekei és támogatói segítségével megvásárolhatta a sziget másik felét is, mely addig egy angol házaspár, Richard és Emma Collins tulajdona volt.

Kiterjedt birtokán fákat ültetett és gazdálkodni kezdett. A földek művelése mellett tyúkokat, juhokat, lovakat (köztük híres fehér lovát, Marsalát is, aki a ház közelében lett eltemetve) és szamarakat tartott. Utóbbiaknak ellenségei nevét adta, a legmakacsabb például IX. Piusz pápa lett. A házában vele élt családja egy része is.

1859-ben, a szabadságharc hírére elhagyta a szigetet. Végül utolsó éveire visszatért, és itt érte a halál. Garibaldi szobájában az óra és a naptárak mai napig a tábornok halálának időpontját jelzik: 1882. június 2., 18 óra 22 perc. Utolsó kívánsága ellenére holttestét bebalzsamozták, és a ház mögött temették el. Sírköve gránitból készült.

Hajói és tárgyai a házában kialakított népszerű múzeum relikviái lettek. A tábornok szigeten töltött éveiről lánya, Clelia írt könyvet Apám (olaszul: Mio padre) címmel.

Stagnali faluban egy földrajzi és ásványtani,[5] illetve egy tengeri múzeum[6] is működik.

Érdekesség szerkesztés

2007. május 12-én a szigetről indult a 90. Giro d’Italia kerékpáros körverseny, így emlékezve a sziget híres halottjára, Garibaldi születésnapjának 200. évfordulójára.

A szigetről Luigi Carnera csillagász kisbolygót nevezett el: 479 Caprera.

Egyik hajdani alkalmazottja visszaemlékezése szerint[7] Batthyány Ilona Garibaldi iránti tiszteletből a szigetről nevezte el a még a férje által épített[8] fürdőt, amiről később az azt tápláló forrás és a Caprera-patak, majd egy tér[9] és egy utca[10] is a nevét kapta Cinkotán.

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Caprera szigete. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
  2. Természet. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
  3. Erődítmények. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
  4. Garibaldi Múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
  5. Földrajzi és ásványtani múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
  6. Tengeri múzeum. Parco Nazionale dell'Arcipelago di La Maddalena. [2017. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 24.) (olaszul)
  7. Eöri Dénes: A grófnő Cinkotán is gyűlölte a Habsburgokat, beszélgetés a 75 éves, TSZ. nyugdíjas Ganyecz István bácsival, Helyi Hírek 2. évfolyam 7. szám, helyihirek.hu - 1990. július 15.
  8. Schmidt Sándor Czinkota geologiai viszonyairól239-342, Földtani közlöny 23. köt. 11-12. füz. - 1893. november-december
  9. A XVI. kor. Tanács Végrehajtó Bizottsága javasolja, hogy az eddig el nem nevezett utcák közül, Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1974. június 26.
  10. Caprera utca, Utcaelnevezési javaslatok Budapest XIII., XVI., XVII., XVIII., XX. kerületében; Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu - 1983. október 12.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  Az angol Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Caprera az Encyclopædia Britannica-ban témában.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés