Cinkotai köztemető

A Cinkotai köztemető Budapest szélén, a cinkotai dombtetőn, a Simongát utca mentén terül el. Korábban a Rózsalevél utcánál, a cinkotai evangélikus templom „kertjében” temetkeztek.

Cinkotai köztemető
Köztemető, temetőkereszt, 2019 Cinkota.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település
Városrész Cinkota - Ilonatelep
Cím1164 Bp. XVI., Simongát u. 2.
Típus köztemető
Létrejötte 1886. május 1.
Tulajdonos Budapesti Temetkezési Intézet
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Cinkotai köztemető (Pest megye)
Cinkotai köztemető
Cinkotai köztemető
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 19° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 19° 14′ 06″
Cinkotai köztemető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cinkotai köztemető témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Cinkotai evangélikus templom 1954-ben (még felújítása előtt), mögötte található a régi cinkotai temető

Cinkotán van egy régi kis temető az evangélikus templom mellett. A Gazdaság út, Rózsalevél és Beniczky Tamás utca határolja. Itt nyugszik Petőfi Sándor nagybátyja, Hrúz Ádám, és nagyapja, Hrúz János, de később sok síremléke a Szabadföld úti köztemetőbe került át. A legrégebbi Giorgo Carolo Molnar lelkész latin feliratos sírja, amelynek dátuma 1825. január 21.. 1887-ben Cinkotán létrejött egy temetkezési egyesület is – a település első társadalmi szervezete –, amelyben a tagoknak 40 forintig tagdíjat kellett fizetni, amit haláluk esetén a család megkapott és a temetésen 15 tag zászlójukkal és jelvényükkel részt vett a ceremónián. Az egyesület 1914-is működött.[1][2]

Mivel a régi templomkert temető (amit cinteremként is emlegetnek[3]) az 1800-as évek végén kezdett betelni, gróf Batthyány Ilona a cinkotai dombtetőn területet ajándékozott a község lakóinak temetkezés céljára. A ravatalozás még sokáig a régi helyen történt, mígnem az új temetőbe 1924-ben néhai Fritsche Imre Magyar Királyi távírdatiszt egy családi kápolnát és temetkezési helyet (egy alsó kriptarész) építtetett, ami a hívők számára is mindig nyitva állt. Az épület mellett hagyományos kripták sorakoztak, mögötte pedig apácasírok számára tartott fenn területet. Ezen a szélnek és az időjárás viszonytagságainak kitett kopár dombtetőn fák nem voltak, kezdetben a még nem temetésre használt részeken kukoricát termeltek.

Az izraelita temetőrész teljesen elkülönítve működött Cinkota belterületén a Georgina utca és a Gazdaság út találkozásánál, itt azonban már nincs egyetlen síremlék sem. Az új cinkotai temetőben egy kis, elkerített zsidó parcellán még vannak gondozott sírkövek.[4]

A második világháború és az azt követő időszak nagy változásokat hozott. A háborúban 250 katonasír került betemetésre. 1950. január 1.-től csatolták Cinkotát Budapesthez használaton kívül helyezték a temetőt. A központi elképzelés szerint néhány nagyobb temetőbe kívánták koncentrálni a temetéseket, így ekkortól a cinkotai polgárok az igen távoli Rákoskeresztúri Új köztemetőt vagy a Pest megyei Csömör temetőjét választhatták maguknak végső nyughelyül.

A helyi tanácsi vezetők, az egyház és a helyi lakosság végül elérte, hogy 1954-ben újra megnyithatták, de már csak a Cinkota – Ilonatelepi temetőt, mely ettől kezdve a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésében működött önálló személyzet nélkül. Ez azt jelentette, hogy a Kerepesi temetőből jártak fel a kegyeleti szolgáltatást végző dolgozók alkalmanként temetni. Az elhunytat ideiglenesen ravatalozóból kísérték utolsó útjára a hozzátartozók. 1965-ben a Fritsche család és a gróf Blankeinstein család külföldön élő rokonai ( gróf Eszterházy Mariann, Fritsche Emil, Fritsche Olga ) segítségével egy hajórésszel és egy kriptarésszel bővült a kripta, amit megkapott az egyházközség és a Szent Vér nevet kapta.

 
A cinkotai ravatalozó

1968-ban elkészült a téglából épült ravatalozó – amit 1995-ben felújítottak és egy fedett terasszal kibővítettek – és a temető önálló személyzetet kapott. 1972-ben 8,5 hektárra bővítették a terület az akkori termelőszövetkezet környező földjeiből. Megindult a közművesítés, a fásítás és az utak kiépítése. Az újonnan létesült fasorok legjellemzőbb fája a törökmogyoró, melyek a kedvezőtlen környezeti adottságok ellenére is szépen fejlődnek.

1993-ban az evangélikus egyházközség és a Fővárosi Temetkezési Intézet közösen állított emlékművet a II. Világháborúban eltűnt cinkotai katonák emlékére.

Az ügyintézés keddtől-péntekig 7:30-15:30-ig, míg hétfőn nyújtott nyitvatartással 17:00 óráig történik. Gépkocsi behajtás nem engedélyezett a látogatók részére talajvédelmi okokból.

MegközelítéseSzerkesztés

A temető határai: Szabadföld út - Simongát utca. Megközelíthető a 92-es autóbusszal és a H8-as HÉV-vel (Ilonatelep megállóhely).

A régi temető megközelítése a 45-ös buszjárattal lehetséges, amely körjáratban érinti a Gazdaság utat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lantos Antal: Cinkota története II. 1860-tól 1920-ig, Kertvárosi helytörténeti füzetek 18. - 2011.
  2. Cinkotai Temetkezési Egyesület, Budapest Főváros Levéltára Budapest egyesületei adatbázis, archives.hungaricana.hu (hozzáférés: 2020. okt. 4.)
  3. Isten, béke, jóakarat, Evangélikus Élet 47. évfolyam 43. szám, library.hungaricana.hu - 1982. október 24.
  4. Goldberger Tamás: Budapest XVI.kerülete területén négy elhagyatott zsidó temető helyéről tudhatunk... bejegyzés a Szilánkok Facebook-oldalon - 2018. február 2.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés