Cinkotai köztemető

budapesti temető

A Cinkotai köztemető Budapest szélén, a cinkotai dombtetőn, a Simongát utca mentén terül el. Korábban a Rózsalevél utcánál, a cinkotai evangélikus templom „kertjében” temetkeztek.

Cinkotai köztemető
Köztemető, temetőkereszt, 2019 Cinkota.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település
Városrész Cinkota - Ilonatelep
Cím 1164 Bp. XVI., Simongát u. 2.
Típus köztemető
Létrejötte 1886. május 1.
Tulajdonos Budapesti Temetkezési Intézet
Földrajzi adatok
Területe8,9 ha m²
Elhelyezkedése
Cinkotai köztemető (Pest megye)
Cinkotai köztemető
Cinkotai köztemető
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 19° 14′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 19° 14′ 06″
Cinkotai köztemető weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cinkotai köztemető témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Cinkotai evangélikus templom 1954-ben (még felújítása előtt), mögötte található a régi cinkotai temető

Cinkotán van egy régi kis temető az evangélikus templom mellett. A Gazdaság út, Rózsalevél és Beniczky Tamás utca határolja. Itt nyugszik Petőfi Sándor nagybátyja, Hrúz Ádám, és nagyapja, Hrúz János, de később sok síremléke a Szabadföld úti köztemetőbe került át. A legrégebbi Giorgo Carolo Molnar lelkész latin feliratos sírja, amelynek dátuma 1825. január 21.. 1887-ben Cinkotán létrejött egy temetkezési egyesület is – a település első társadalmi szervezete –, amelyben a tagoknak 40 forintig tagdíjat kellett fizetni, amit haláluk esetén a család megkapott és a temetésen 15 tag zászlójukkal és jelvényükkel részt vett a ceremónián. Az egyesület 1914-is működött.[1][2]

Mivel a régi templomkert temető (amit cinteremként is emlegetnek[3]) az 1800-as évek végén kezdett betelni, gróf Batthyány Ilona a cinkotai dombtetőn területet ajándékozott a község lakóinak temetkezés céljára. A ravatalozás még sokáig a régi helyen történt, mígnem az új temetőbe 1924-ben néhai Fritsche Imre Magyar Királyi távírdatiszt egy családi kápolnát és temetkezési helyet (egy alsó kriptarész) építtetett, ami a hívők számára is mindig nyitva állt. Az épület mellett hagyományos kripták sorakoztak, mögötte pedig apácasírok számára tartott fenn területet. Ezen a szélnek és az időjárás viszonytagságainak kitett kopár dombtetőn fák nem voltak, kezdetben a még nem temetésre használt részeken kukoricát termeltek.

Az izraelita temetőrész teljesen elkülönítve működött Cinkota belterületén a Georgina utca és a Gazdaság út találkozásánál, itt azonban már nincs egyetlen síremlék sem. Az új cinkotai temetőben egy kis, elkerített zsidó parcellán még vannak gondozott sírkövek.[4]

A második világháború és az azt követő időszak nagy változásokat hozott. A háborúban 250 katonasír került betemetésre. 1950. január 1.-től csatolták Cinkotát Budapesthez használaton kívül helyezték a temetőt. A központi elképzelés szerint néhány nagyobb temetőbe kívánták koncentrálni a temetéseket, így ekkortól a cinkotai polgárok az igen távoli Rákoskeresztúri Új köztemetőt vagy a Pest megyei Csömör temetőjét választhatták maguknak végső nyughelyül.

A helyi tanácsi vezetők, az egyház és a helyi lakosság végül elérte, hogy 1954-ben újra megnyithatták, de már csak a Cinkota – Ilonatelepi temetőt, mely ettől kezdve a Fővárosi Temetkezési Intézet kezelésében működött önálló személyzet nélkül. Ez azt jelentette, hogy a Kerepesi temetőből jártak fel a kegyeleti szolgáltatást végző dolgozók alkalmanként temetni. Az elhunytat ideiglenesen ravatalozóból kísérték utolsó útjára a hozzátartozók. 1965-ben a Fritsche család és a gróf Blankeinstein család külföldön élő rokonai ( gróf Eszterházy Mariann, Fritsche Emil, Fritsche Olga ) segítségével egy hajórésszel és egy kriptarésszel bővült a kripta, amit megkapott az egyházközség és a Szent Vér nevet kapta.

 
A cinkotai ravatalozó

1968-ban elkészült a téglából épült ravatalozó – amit 1995-ben felújítottak és egy fedett terasszal kibővítettek – és a temető önálló személyzetet kapott. 1972-ben 8,5 hektárra bővítették a terület az akkori termelőszövetkezet környező földjeiből. Megindult a közművesítés, a fásítás és az utak kiépítése. Az újonnan létesült fasorok legjellemzőbb fája a törökmogyoró, melyek a kedvezőtlen környezeti adottságok ellenére is szépen fejlődnek.

1993-ban az evangélikus egyházközség és a Fővárosi Temetkezési Intézet közösen állított emlékművet a II. Világháborúban eltűnt cinkotai katonák emlékére.

Területe 2017-ben 8,9 hektár, melyen 41%-nyi (szám|3.5|hektár) zöldfelületet tartanak fenn.[5]

Az ügyintézés keddtől-péntekig 7:30-15:30-ig, míg hétfőn nyújtott nyitvatartással 17:00 óráig történik. Gépkocsi behajtás nem engedélyezett a látogatók részére talajvédelmi okokból.

MegközelítéseSzerkesztés

A temető határai: Szabadföld út - Simongát utca. Megközelíthető a 92-es autóbusszal és a H8-as HÉV-vel (Ilonatelep megállóhely).

A régi temető megközelítése a 45-ös buszjárattal lehetséges, amely körjáratban érinti a Gazdaság utat.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lantos Antal: Cinkota története II. 1860-tól 1920-ig, Kertvárosi helytörténeti füzetek 18. - 2011.
  2. Cinkotai Temetkezési Egyesület, Budapest Főváros Levéltára Budapest egyesületei adatbázis, archives.hungaricana.hu (hozzáférés: 2020. okt. 4.)
  3. Isten, béke, jóakarat, Evangélikus Élet 47. évfolyam 43. szám, library.hungaricana.hu - 1982. október 24.
  4. Goldberger Tamás: Budapest XVI.kerülete területén négy elhagyatott zsidó temető helyéről tudhatunk... bejegyzés a Szilánkok Facebook-oldalon - 2018. február 2.
  5. Budapest környezeti állapotértékelése 2017. (1. táblázat: BTI Zrt. által működtetett köztemetők fontosabb adatai; 27. oldal), budapest.hu - 2017.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés