Szerb Antal Gimnázium
A Szerb Antal Gimnázium az Észak-Pesti Tankerületi Központ által fenntartott középiskola Budapest XVI. kerületében, Cinkotán. Szerb Antal nevét a kerület 118/1969. számú határozata alapján vette fel, ami 1970 februárjában[1] lépett hatályba. Az épület a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete számára épült, később állami bérletben a Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző működött benne. Az államosítást (1947) követően egy időben (2016-ig) a kerületi Önkormányzat működtette.
Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium (Szerb Antal Gimnázium) | |
Alapítva | 1906/1866 (Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete) 1919/1871 (Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző) |
Alapító | Batthyány Ilona |
Névadó | Szerb Antal |
Hely | Magyarország, |
Típus | gimnázium |
Igazgató | Dr. Szepesi Gábor Miklós |
OM-azonosító | 035249 |
Elérhetőség | |
Cím | 1164 Budapest Batthyány Ilona utca 12. |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 13′ 50″47.519579°N 19.230427°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 10″, k. h. 19° 13′ 50″47.519579°N 19.230427°E | |
A Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium témájú médiaállományokat. |
Megközelíthetősége
szerkesztésA XVI. kerületi Batthyány Ilona utca 12. szám alatt található.
Gépkocsival a centrum felől a Veres Péter úton Cinkotáig, majd jobbra a Vidámvásár utcáról. Gödöllő, Kerepes, Kistarcsa (3-as főút) felől a városhatár utáni első közlekedési lámpánál balra a Gazdaság úton. Az M0-s autópálya felől a Cinkota/Nagytarcsai lejárótól a centrum felé a Nagytarcsai útról.
Tömegközlekedéssel az Örs vezér teréről a 45-ös autóbusszal (Batthyány Ilona utcai megálló), vagy a H8-as és H9-es HÉV-ekkel Ilonatelep megállóhelyig (kb. 900 m), majd gyalog a Gazdaság úton; esetleg a kerület belső része felől a 92-es busszal (Batthyány Ilona utcai megálló).
Története
szerkesztésElőzmények
szerkesztésAz iskola nem helyi kezdeményezés eredménye, de nem is állami megbízás alapján épült. Az 1860–61-es években a nemesség és a nagypolgárság hölgyei megalapították a Magyar Gazdaasszonyok Országos Egyesületét. A mindinkább kikristályosodó fő törekvése az volt, hogy "hazánk bármely osztályának szegény sorsra jutott leányai tiszta erkölcsű, gondos, ügyes háziasszonyokká képeztessenek ki". 1866 nyarán megnyitottak Budapesten a Damjanich (akkor Háromdob) utcában egy árvaleányházat, ami árvaház és elemi iskola is volt egyben. Egy-két évtized alatt azonban az intézmény túl szűkösnek és korszerűtlennek bizonyult. 1876-ban még bővítették az épuletet, ezt követően már azonban a század végére a főváros területén nem volt sem anyagi erejük felépíttetni egy megfelelő új iskolát, sem pedig a kellő terület nem állt rendelkezésükre. Így először a budai hegyvidéken akartak építkezni.
Özvegy Beniczky Gáborné Batthyány Ilona (1842–1929) javaslatára azonban Cinkotán kezdődhetett meg az építkezés, közvetlenül a Beniczky-Batthyány-kúria és park melletti olcsó telken, mivel időközben elhalt férje, Beniczky Gábor (1852–1894) végakaratának (1892) értelmében – miszerint felesége életében még használhatta, majd halála után az általa meghatározott jótékony célnak adandó át korán elhunyt kisleányuk, Lea emlékének és sírjának fenntartása céljából – a község belterületén fekvő ősi Beniczky kúria és park (melyben a grófnő haláláig lakott), továbbá a „belsőségen levő egyéb épületek” tulajdonára öröklési szerződést (1901) kötött az egyesülettel. Erre az egyesület egyik nagy alapítójának, édesanyjának, Zichy Antóniának (1816–1888) emléke is ösztönözte.
A cinkotai iskola
szerkesztés1906 augusztusában költözött be az árvaház és nevelőintézet a cinkotai új épületbe. A fővárosból kiköltözéssel azonban fizetéses, félfizetéses bentlakók nagy részét elvesztette, sőt még alapítványi helyeken levő növendékei közül is néhányan kiléptek. A jótékonysági egyesület szempontjából túlméretezett, központi fűtéssel, vízvezetékkel ellátott 150 növendékre számított szépen berendezett új árvaház a kezdeti időkben félig üresen állott, ami a kimerített pénztár miatt is nagy problémát jelentett. Özv. gróf Batthyány Gézáné ötletére az 1908/909. iskolaév elejétől kezdve gróf Andrássy Gyula belügyminiszter igen kedvezményes áron 75 helyet létesített a cinkotai intézetben jegyzők leánygyermekei számára. Noha anyagilag ez tovább rontotta a helyzetet, az egyesület vezetőségét és tagjait megnyugtatta az a tény, hogy az épületet teljes erkölcsi haszonnal üzemeltették. 1910-ben így 155 bentlakásos és 25 bejáró növendéke volt az intézménynek,[2] ahol a növendékek hatosztályos elemi, négyosztályos polgári iskolai és két szakra osztott továbbképző ipari kiképzés folyt. Tanrendjében volt női kézimunka-, ruha- és fehérneművarró-, háztartás és háziipari tanfolyam, főzés, kenyérsütés, szabás, varrás, fonás, szövés, gépvarrás, csipkeverés, de zongora, angol és francia nyelv, tánc és illemtan oktatás is. A tanítónők és nevelőnők mind bentlakók voltak, így a tanórákon kívül is állandóan foglalkoztak a növendékekkel. 1912-ben nagyobb sajtóvisszhangot keltett, hogy Zichy Sarolta grófnő és Wehner József egyesületi titkár átszervezte a tanfolyamokat és a tantestületet, minden addigi tanerőnek felmondva – a hét tanítónő és az igazgatónő a felmondólevelükben foglaltak miatt becsületsértés címén bűnvádi feljelentést is tettek a gödöllői járásbíróságon.[3][4][5]
Az első világháború kitörésével az egyesület bővítette tevékenységi körét és a tagok egy lelkes csoportja hadi jótékonysági munkát végzett, ami miatt kevesebb jutott az iskolának is. A nevelőintézet 1919-ig eredeti formájában, mint elemi és polgári, illetve továbbképző iskola működött. Anyagi forrásai azonban kiapadóban voltak, a túlméretezett intézmény és az 1918-as, 1919-es évek eseményei csaknem az összeomlás szélére sodorták az egyesületet.
1919-ben Zichy Sarolta grófnő megkereste Tabódy Idát, a pozsonyi tanítónőképző-intézet igazgatóját, aki az egyesület tanügyi bizottsági és választmányi tagjaként, már 1913 óta végzett ellenőrző látogatásokat az intézet internátusi és pedagógiai rendjének irányítása céljából az intézetében. Javaslatára a Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete a cinkotai nevelőintézet épületét bérbe adta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium pozsonyi tanítónőképző-intézet elhelyezésére, amelyet az akkor ellenséges hatalom Pozsonyból távozásra kényszerített. Így az egyesület vagyona is megmaradt és a régi tradíciók alapján új formában folytathatta működését. Húsz pártfogoltját is tovább neveltethette, ezenkívül lehetősége nyílt arra, hogy más intézetekben is képeztethette a nehéz gondokkal küzdő érdemes magyar családok leányait. Még jó ideig a Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző gyakorlóiskolája volt a neve, majd az 1920-as években lassan áttértek a Cinkotai Állami Tanítónőképző névre. Tabódy igazgatónő nagy hangsúlyt fektetett az előkelő társadalmi személyiségekkel való kapcsolattartásra, építésre. Így például Bartók Béla, akinek édesanyja a pozsonyi képző gyakorló iskolájának tanára volt 1914-es[6] nyugdíjazásáig, 1934-ben először Pozsonyban, majd itt adott hangversenyt. De az 1920–1930-as években megfordult a kor szinte jeles személyisége az épületben. 1929-ben, Batthyány Ilona grófnő halálakor, ahogy azt korábban kikötötték, az iskola megkapta a parkot, amit addig az állam bérelt.
A második világháború mély nyomokat hagyott maga után. 1941 után, hogy a diákokat megvédjék, mivel sem az államnak, sem az intézménynek nem volt pénze a parkban egy szabályos légópince kialakítására, az alagsort alakították óvóhellyé. 1944-ben a park – eredetileg Batthyány Ilona grófnő – kastélya leégett, az iskolaépületet pedig katonai célokra foglalták le, növendékeit, tanárait különböző intézményeknél helyezték el – de az iskola fennállása óta, még a nevelő és később a tanítóképző intézetben is fontos szerepet játszó énekkara 1948-ban e körülmények között is első helyezést[7] tudott elérni a budapesti nemzetközi munkás-dalosverseny keretében a női kórusok versenyében. 1946–1949 között az intézményalapító Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete közgyűlése feloszlott, majd az egyesület is megszűnt.[8] 1947 nyarán – miután államosították[9] – kezdődött meg az épület helyreállítása, hogy újra oktatási célokra használhassák – amire az úgynevezett hároméves tervben 128 000 forintot fordítottak.[10] Az iskola (ekkor Cinkotai áll. Tanítónőképző Intézet) és a kollégium szétválasztása is ekkor kezdődött. Utóbbi Kossuth Zsuzsa áll. közgazdasági Leánydiákotthon néven önálló intézmény lett.[11] Ezután az iskola egy kisiskolával bővült (Batthyány Ilona u. 40., amit 1992-ben az eredeti tulajdonos, az evangélikus egyház visszakapott – 1997 óta az Evangélikus Missziói Központ[12] működik benne).
1952-től a Teleki Blanka Tanítóképző nevet vette fel az intézmény. Ezután nem sokkal Mohayné Katanics Mária – aki működésének 7 éve alatt zenepedagógiai téren országos fogalommá vált az intézmény – megalakította a 24 tagú úgynevezett „Bicinia-kórust”, akikkel rádiófelvétel is készült és akiket Lajtha László is felkért közös munkára.[13][14] 1955-től 12 évfolyamos iskolává alakult át, miközben még párhuzamosan működött benne a középfokú tanítóképző is, ami az 1950-es években fokozatosan megszűnt, és az utolsó évfolyam 1959-ben végzett, majd Általános Leánygimnáziumként, 1961-től pedig cinkotai 12 évfolyamos iskolaként[15][16] működött. 1960–1961-ben a park öt és fél holdas területéből 1900 négyszögölön a Cinkotai Általános Iskola 11 hónap alatt felépült, és fokozatosan átvette a 12 évfolyam alsóbb 8 évfolyamának képzését. 1965-ben már Cinkotai Általános iskola, Gimnázium és Batthyány Ilona[17] Leánykollégium az intézmény neve. Eközben a gimnáziumban tagozatos osztályokat alakítottak ki (kezdetben politechnikai képzést kaptak a diákok, majd – a budapesti gimnáziumok között egyik elsőként – kémia-biológia, később nyelvi tagozat is alakult). 1969-ben a XVI. kerületi iskola az MTS (Magyar Testnevelési és Sportszövetség) által alapított, „A testnevelés és sport fejlesztéséért” elnevezésű elismerő jelvényt kapott, mivel 300 ezer forint értékű atlétikai, röp- és kézilabdapályát építettek, amiket maguk is gondoztak.[18]
A Cinkotai Gimnázium és Batthyány Ilona Leánykollégium a XVI. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának 118/1969. számú határozata alapján vette fel Szerb Antal nevét.[1] A Kulturális Minisztérium 1977 szeptemberében adományozta Vilt Tibor szobrászművész Szerb Antalról készített mellszobrát az intézménynek, melyet a parkban állítottak fel. A kollégiumot 1985-ben szüntették meg, mivel arra, az iskolák körzetesítése miatt már nem volt szükség. 1994-től minden évben egyhetes balatoni gólyatábort szerveznek, 1996 óta pedig évente megrendezett „Tehetségkutató Gálán” mutathatják meg a diákok kiemelkedő képességeiket a művészetek különböző területein.
1992 óta működik az Primavera Kamarakórus, mely már önálló CD lemezzel büszkélkedhet. A gimnázium pedagógusai és a baráti köre által alapított Cinkotai Főnix-Együtt a Tudásért Alapítvány 1992-ben rendezték meg az első Szerb Antal Nosztalgia Délutánt (vagy SZAN-dayt),[19] amit azóta minden év szeptember harmadik szombatján megismételnek. 1997-ben Világhy Árpád készített és adományozott egy Szerb Antal bronz mellszobrot volt iskolájának, amit az épület első emeletén helyeztek el.
1994 óta a négy éves képzés mellett hatévfolyamos, 2004 óta pedig ötévfolyamos angol nyelvi előkészítős képzést is indítottak. A gimnáziumban csoportbontásban tanítják a magyart, a matematikát és az idegen nyelveket.
Az intézmény 2013-ban felvette a Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium nevet. 2016. november 30-án alakult meg az Észak-Pesti Tankerületi Központ, így az addig önálló tankerületnek számított kerületi irányítás helyett, ekkortól több kerülettel közös tankerület alá került (az észak-pesti régióba a XV. és a XVI. kerületet vonták össze).[20]
Az iskola díszteremében és parkjában – adottságait kihasználva – kerületi rendezvényeket is tartanak, mint a pedagógusnap, a pedagógiai hét programjai, vagy tanulmányi versenyek.
Épülete
szerkesztésAz egyesület elnöksége megegyezett Cinkota község elöljáróságával abban, hogy megvesz és lerombol két szalagszerű parasztházat, míg a régi utat az egyik háztelekkel együtt építőtelekül foglalja el és a másik telket, illetőleg a megfelelő területet pedig új út céljaira cserébe adja, mivel így kerülhetett az új árvaház egész hosszában közvetlenül a park mellé. Az épület terveit és kivitelezését Pártos Gyula építészre bízták. A tervezés elhúzódott, az épületet csak 1905-ben kezdték el építeni. A szabadon álló, nagy nyomtatott E alaprajzú kétemeletes, négy szintes (alagsor, magasföldszint, első és második emelet), majdnem 100 méter hosszú épülettömböt 1906 augusztusában adták át. A patinás iskola 150 fő (100–120 növendék) elhelyezésére és ellátására volt alkalmas. Az intézet telkén a hátsó konyhakertben az egyesület Dittler-féle szennyvíztisztító telepet rendeztetett be a szenny- és pöcevizek derítésére és fertőtlenítésére, melyek ezeken a folyamatok után jutottak az emésztő aknába. Az építés és felszerelés 450 000 koronába került. Az építőmunkák fővállalkozója Koch Károly építőmester volt, a vízvezetéket, csatornázást és központi fűtést Szepessy Sándor cége, a központi világítást, a világító testeket Heuffel Sándor mérnök rendezte be, a telefont, villámhárítót és villamos jelzőt Orosz és Kállay cég, a szennyvíztisztító telepet pedig a Szennyvíz-tisztító vállalat Részvénytársaság rendezte be. A bútorozást, az ágy- és fehérneműket Palágyi Gyula; a takaréktűzhelyt Lakos Lajos, míg a kerti munkákat Szabó Mihály mátyásföldi egyesületi kertész készítette.
Főbejárata a keleti homlokzatán helyezkedik el, ami a Tabódy Ida térről (2011-ig Bajcsy-Zsilinszky[21]) közelíthető meg. A túloldali kijáraton játszó tér, illetőleg a gazdasági udvar és konyhakert kapott eredetileg helyet. A homlokzatokat teljes egészében vörös téglaburkolat fedi. Az alaprajzi elrendezés kéttraktusos. Középen az iskolaudvarról indul a központi lépcsőház – mely bejáratát szánta a tervező főbejáratul, ha a kertet megkapja az iskola. E csarnok födémjét terasz szerűen képezte ki az első emeleten. Ezen, a park felőli oldalon helyezkednek el az osztálytermek, amelyekbe a hosszú, déli homlokzaton végignyúló közlekedő folyosókról lehet bejutni. Ezen, a központi lépcsőházzal szembeni homlokzaton erőteljesen kiülő középrizalitban különböző nagyméretű termek nyílnak. Ez a homlokzatszakasz még két-két helyen törik meg: a belső kiugró részek a mosdóhelyiségeket, a sarokrizalitok pedig az oldalsó lépcsőket rejtik magukban. A sarokrizalitokkal metsződő tömbök (a keleti és nyugati) is kéttraktusos elrendezésűek, ahol a déli oldali közlekedő folyosókra merőleges folyosóról nyílnak a termek, illetve az első emeleten a főbejárat fölött a tanári, az igazgatóság, és a titkárság szobái, a túloldalon pedig a könyvtár.
A második világháború alatt az épület alagsorát – ahol azelőtt nagy-és kis ebédlő, konyha, mosogató, kamra, vasaló, mosókonyha, ruhaszárító, szénkamra voltak – óvóhellyé alakították, a falakat boltívekkel erősítették meg. 1944-től 1947 nyaráig katonai célokra használták. Ezután kezdődött meg az épület helyreállítása. Az alagsorban ekkortól tantermeket, valamint az iskola kiszolgáló helyiségeit (például takar tó, gázkazán) alakítottak ki. 1962–1963-ban a 3. sz. Építőipari Vállalat ötmillió forintos tatarozás, felújítási munkálatokat[22] végezett az épületen.
A második emeleten 1985-ig végig a hálótermek helyezkedtek el, melyek mindegyikéhez tartozott egy mosdó, és egy bentlakó felügyelő tanítónő szobája. Ezeket is mind tantermekké alakították. 1986–87-ben egy sportcsarnokot toldottak az épület nyugati tömbjéhez, amit az alagsorban elhelyezett zuhanyozó- és öltözőblokkokkal egészítettek ki.
Az épület helyi egyedi védelem alatt áll.[23]
Az iskola igazgatói
szerkesztésMagyar Gazdaasszonyok Országos Egyesülete fenntartású nevelési intézmény (Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete Leányárvaháza és Nevelő intézete alapítva: 1866, cinkotai beköltözés: 1906) – 1919-ig Cinkotai Leányárvaház és Nevelőintézet
• állami bérlemény (Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző alapítva: 1871,[27] cinkotai beköltözés: 1919) – 1944-ig (utána külsős intézményekben) Pozsonyi Magyar Királyi Állami Tanítónőképző Cinkota / Cinkotai Állami Tanítónőképző
Állami (egy ideig önkormányzati) fenntartású oktatási intézmény (iskolák államosítása: 1949) – 1952-ig Cinkotai áll. Tanítónőképző Intézet és 1965-ig Kossuth Zsuzsa áll. közgazdasági Leánydiákotthon, 1952–1955 Teleki Blanka Tanítóképző, 1955–1965 Általános Leánygimnázium 1965–1969 Cinkotai Általános iskola, Gimnázium és 1989-ig Cinkotai Leánykollégium, 1969–2013 Szerb Antal Gimnázium, 2013-tól Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium
Híres diákjai
szerkesztésAz iskola diákja voltak:[29]
- Rizmajer György (Európa-bajnok birkózó), A gimnázium tanulója volt 2005-től 2009-ig
- Ruszina Szabolcs (színművész), a gimnázium tanulója volt 1986–1990 között
- Varga Balázs (színész), a gimnázium tanulója volt 1998–2002 között
- Maráczi Tamás (szerkesztő, műsorvezető), a gimnázium tanulója volt 1987–1991 között
- Szenthe Gergely (régész, muzeológus), a gimnázium tanulója volt 1995–1999 között
- Szabóné dr. Beke Andrea (bíró), a gimnázium tanulója volt 1991–1995 között
- Tompos Kátya (színésznő), 1995–2001 között a gimnázium hat évfolyamos osztályában tanult
- Kovács Róbert (színész), a gimnázium tanulója volt 1991–1995 között
- Ézsiás Péter (rockzenész, énekes) a gimnázium tanulója volt 1984–1988 között
- Túri Zsuzsa[30] (költő, író, műfordító, szerkesztő, tanár) a gimnázium tanulója volt 1985–1989 között
Rangsor
szerkesztés2020[31] | 2021[32] | 2022[33] | 2023[34] | 2024 | |
---|---|---|---|---|---|
Rang: | 49[35] | 40[35] | 41[35] | 41 | 28[36] |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Művelődésügyi Közlöny 14. évfolyam 5. szám, 1970. február 28. (adt.arcanum.com)
- ↑ Kún Béla, Marschalkó János, Rottenbiller Fülöp: A fiatalkorúak támogatására hivatott jótékonycélú intézmények Magyarországon Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben a Magyar királyi Igazságügy minisztériumtól és a patronázs egyesületektől nyert adatok alapján, mtdaportal.extra.hu - 1911.
- ↑ Tanügyi botrány, Pesti Hírlap 34. évfolyam 160. szám - 1912. július 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Tanítónők Zichy Sarolta grófnő ellen, Pesti Napló 63. évfolyam 176. szám - 1912. július 27. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A cinkotai tanítónők, Pesti Napló 63. évfolyam 294. szám - 1912. december 13. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Szemelvények a múltból - kiegészítés, Népsport 40. évfolyam 54. szám - 1984. március 4. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ A nemzetközi munkás—dalosverseny eredményei , MTI belföldi hírek, library.hungaricana.hu - 1948. augusztus 21.
- ↑ Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesülete, Budapest Főváros Levéltára, archives.hungaricana.hu (hozzáférés: 2020. január 26.)
- ↑ Az iskolák államosítása, Dr. Gőzsy Zoltán, Dévényi Anna: A történelem tanításának tartalmi és módszertani változásai egyetemi jegyzet a Történetírói irányzatok és hatásuk a történelemtanításra című kurzushoz, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történettudományi Intézet - 2011
- ↑ A hároméves terv a nevelőképzésért, Szabad Szó 51. évfolyam 103. szám - 1949. május 5. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapesti Távbeszélőnévsor, library.hungaricana.hu - 1950. december
- ↑ Kőháti Dorottya: Bemutatkozik az Evangélikus Missziói Központ, Theologiai Szemle 42. új évfolyam 5. szám, 1999. (arcanum)
- ↑ Malina János: Egy énekkar negyedszázada Archiválva 2020. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben interjú, Budapest folyóirat 23. évfolyam 5. szám - 1985. április (adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Anker Antal: Csillagszóró: néhány emlékmorzsa Mohayné Katanics Mária elhunyta alkalmából (53-57. old.), A Magyar Kodály Társaság hírei 38. évf. 2. sz. - 2017. június
- ↑ A jövő évi iskolafelújítás, Esti Hírlap 6. évfolyam 211. szám - 1961. szeptember 7. (onlien: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Beszélgetés Uzsoki Istvánnal, a XVI. kerületi pártbizottság első titkárával, Ikarus 11. évfolyam 22. szám - 1967. november 1. (online:[1] adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Morvay István: Ó épület - modern iskola, Pedagógusok Lapja 19. évfolyam 21. szám, 1963. november 5. adt.arcanum.hu)
- ↑ Cinkotai gimnazisták, Magyar Ifjúság 13. évfolyam 21. szám, 1969. május 23. (adt.arcanum.com)
- ↑ (Tóth): SZAN-DAY Cinkotán (4. old.), HelyiHírek 4. évfolyam, 9. szám, helyihirek.hu - 1992. szeptember 19.
- ↑ Bemutatkozott a megújult tankerületi központot!, helyihirek.hu - 2017. december 14.
- ↑ Mészáros Tibor: Térkeresztelő Cinkotán, XVI. kerületi újság XX. évfolyam 18. szám - 2011. szeptember 24.
- ↑ Hétfőn tanévnyitás, Hétfői Hírek 7. évfolyam 36. szám - 1963. szeptember 2. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete (HELYI EGYEDI VÉDELEM), bp16.hu - Frissítve: 2020. január 13.
- ↑ Egy igazgatónő kinevezése, Budapesti Hírlap 33. évfolyam 171. szám - 1913. július 20. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ II. Gyakorló Felsőbb Leányiskolai Nevelőintézet, Magy. kir. állami Erzsébet nőiskola, library.hungaricana.hu - 1913., 1915., 1916., 1917.
- ↑ Iskolai értesítők, Cinkota - Állami tanítónő képző 1919 - 1920. (online: adtplus.arcanum.hu)
- ↑ Novák Veronika: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1945 között 1. - A Kárpát-medence levéltári forrásai 1. Fond- és állagjegyzékek 1.; Iratok, Pozsonyi Fővárosi Levéltár, library.hungaricana.hu - 2004.
- ↑ Tájékoztatás az igazgatói pályázat eredményéről, szag.hu, facebook.com - 2024. augusztus 12.
- ↑ Iskolánk híres diákjai. Szerb Antal Gimnázium. [2013. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 20.)
- ↑ A Szerb Antal Gimnázium híres diákjai. szag.hu. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a HVG 2020-as középiskolai rangsora, újra a Fazekas vezeti (magyar nyelven). hvg.hu, 2019. október 8. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ István, Bereznay: Itt a legjobb magyar középiskolák 2021-es rangsora (magyar nyelven). index.hu, 2021. október 18. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Ez Magyarország száz legjobb középiskolája 2022-ben: itt a teljes lista (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. április 20. (Hozzáférés: 2023. április 8.)
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Itt a friss HVG-rangsor: ez az ország tíz legjobb gimnáziuma (magyar nyelven). eduline.hu, 2022. október 20. (Hozzáférés: 2023. április 15.)
- ↑ a b c Középiskolai rangsor. szag.hu. [2023. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: HVG Top 100 Középiskola, 2024 (magyar nyelven). scribd.com added by HVG.hu. (Hozzáférés: 2024. január 8.)
Források
szerkesztés- Budapest Lexikon 2. kötet 457. old.
- Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium, oktatas.hu (2020. január 26.)
- Hutter Katalin Cecília: A Szerb Antal Gimnázium épülete (egyetemi szemináriumi munka), szag.hu (hozzáférés: 2020. január 26.)
- A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének rövid története (1861–1932) és Alapszabályai, a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK) a magyar nyelvű keresztény irodalom tárháza állományában, ppek.hu – 1932.
- A Szerb Antal Gimnázium épületének 100 éve, Múzeum, Igazgatók, Iskolánk híres diákjai, szag.hu (2020. január 26.)
- Budapest XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium, bp16.hu - 2018. április 23.
- Pártos Gyula: A Magyar Gazdasszonyok Országos Egyesületének cinkotai új árvaháza, Építő Ipar 31. évfolyam 27. (1591.) szám - 1907 július 7. (online: adtplus.arcanum.hu)
- Inotai István (a Budapest XVI. Kerületi Szerb Antal Gimnázium igazgatója): A Szerb Antal Gimnázium pedagógiai programja, (OM: 035249) a 2011.évi köznevelési törvény szerint - Hatályos: 2013. március 31-től
További információk
szerkesztés- Az intézmény honlapja
- Szerb Antal Gimnázium a facebookon
- Iskolai értesítők, Cinkota - Állami tanítónő képző 1919-1938 (online: adtplus.arcanum.hu)