Csepel (történelmi település)

történelmi település Magyarországon

Csepel egyike az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, ma Budapest egyetlen kerülete, amely a Csepel-szigeten fekszik XXI. kerület néven.

Csepel
Csepel, XXI. kerület
Légifotó a csepeli szabadkikötőről 1939-ben
Légifotó a csepeli szabadkikötőről 1939-ben
Megszűnés1950
Oka Nagy-Budapesthez csatolva
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Csepel (Budapest)
Csepel
Csepel
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 19° 04′ 60″

Fekvése szerkesztés

A kerület a Csepel-sziget északi részén fekszik. Nyugatról a Duna folyam, keletről pedig a Ráckevei-Duna alkotja a természetes határt. Délről Szigetszentmiklós és a Szigetszentmiklóshoz tartozó Lakihegy határolja.

 
A Szent Imre téri pavilonok, légi fotó
 
Pavilonok a Szent Imre téren, légi felvétel
 
Weiss Berthold & Manfred konzerv gyár

Története szerkesztés

A 19. század második felében jelentős iparosítás zajlott a területen, amelynek hatására a főváros környékének nehézipari bázisa lett. A településen számos lakótelep és kertváros jellegű körzet jött létre.
Az első világháború után a jelentős területei elvesztése mellett a tengerpart nélkül maradt ország vízi kereskedelmének feltámasztása érdelében 1912-1927 között felépült a Szabadkikötő.[1] Onnan az 1930-as években tengerjáró hajókon szállították tovább az árukat.

1949-ben megyei város.

Önálló település 1950. január 1-jéig, amikor – számos más, főváros-környéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Gazdaság szerkesztés

Csepel ipari település volt. (Vas- és fémművek, papírgyár[2] stb.)

A 20. század első felében a terület gazdaságát a Weiss Manfréd nevével fémjelzett Vas- és Fémmű határozta meg, melynek termékskálája a legszélesebb volt az egész kelet-európai régióban.

A második világháborút követően a gyár állami kézben működött tovább (kisebb-nagyobb sikereket elérve).

Labdarúgás szerkesztés

A Csepel SC labdarúgó-szakosztálya főleg a 20. század 40-es70-es éveiben volt jelentős; többször nyert bajnoki címet. Aztán csődbe ment a 90-es évek végén. A 2006-ban újjáalakult csapat azonnal megnyerte a Budapest Bajnokság I. osztályát és felkerült az NB III-ba.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Képgaléria szerkesztés

Források szerkesztés

  • Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)

További információk szerkesztés