Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1950 és 1990 között Szolnok megye, 1990 és 2022 között Jász-Nagykun-Szolnok megye, közigazgatási egység Magyarországon, mely az Észak-Alföldi régióban és Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves vármegye és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, keletről Hajdú-Bihar vármegye, délkeletről Békés vármegye, délről Csongrád-Csanád vármegye, délnyugatról Bács-Kiskun vármegye, nyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye Szolnok.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Szolnok, a megyeháza főhomlokzata
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere Jász-Nagykun-Szolnok vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegyeszékhely	Szolnok
Járások száma	9
Települések száma	78
megyei jogú városok	1
egyéb városok	21
ISO 3166-2	HU-JN
Főispán	Dr. Berkó Attila
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	71,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5581,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Jász-Nagykun-Szolnok vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye témájú médiaállományokat.

Kunhalom tetején magasodó szélmalom Kengyel határában

A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története cikkben található.

Földrajz

A vármegye térképe 1891-ből

A történelmi Jász-Nagykun-Szolnok vármegye teljes területe az Alföld része volt. A vármegye területe mindenhol síkság, északról dél fele lassan mélyült el. A tengerszint fölötti magasság mindenhol 87-120 méter között változott. Fontos folyói a Tisza, a Zagyva, a Tarna, a Körös, a Berettyó voltak. A vármegye éghajlati szempontból igen száraz, forró nyarak is enyhe telek voltak.

Északról Heves vármegye, keletről Hajdú, Bihar és Békés vármegyék, délről Békés és Csongrád vármegyék, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye határolta.

Domborzat

A megye az Alföldön területén terül el, teljes területe síkság.

Éghajlat

A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.

Vízrajz

A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.

Élővilág, természetvédelem

A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Madárvédelmi Területen található jelenleg az ország legsűrűbb költő parlagisas-állománya. 2015-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Jászberényi Állat- és Növénykert egy sasküzpontot hozott létre a területen.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye jellemző földrajzi pontjai

Szélső települések égtájak szerint

• a megye legészakibb települése Jászárokszállás (Jászberényi járás),
• a megye legdélibb települése Szelevény (Kunszentmártoni járás),
• a megye legkeletibb települése Karcag (Karcagi járás),
• a megye legnyugatibb települése Jászfényszaru (Jászberényi járás).

Történelem

Jász-Nagykun-Szolnok megye az Osztrák-Magyar Monarchia közigazgatási egységeként

A Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye (németül: Komitat Jaß-Großkumanien-Sollnock, latinul: Comitatus Jazyga et Cumania Maior et Szolnokiensis) 1876-ban, az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján alakult meg a Hármas kerület két alkotórészének, a Jászságnak és a Nagykunságnak, illetve az addig Heves és Külső-Szolnok vármegye déli felét alkotó egykori Külső-Szolnok vármegyének az összevonásával. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként.

A trianoni békeszerződés nem érintette a vármegye területét.

Az 1950-es megyerendezés során a megye területe kis mértékben módosult: a Tiszától bal partján fekvő, addig Heveshez tartozó Tiszafüred és környéke Szolnok megye része lett és néhány község kölcsönös átcsatolásával kiigazították Békés megyével közös határát.

Címere

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere

A megye az 1876-os közigazgatási reformmal jött létre a korábbi Jászkun kerületből, illetve Heves és Külső-Szolnok és Pest-Pilis-Solt vármegyék bizonyos részeimből. Ezen örökségek meghatározták a címerképének motívumait is.

A vármegye címere álló, halfarkú, (4/5 arányban) vágott barokk pajzs. A felső, ezüsttel és arannyal hasított részén a jobb oldali, ezüstmezőben vörös csőrű és lábú, természetes színű, balra forduló gólya áll; a bal oldali, aranymezőben felegyenesedő, jobbra forduló, kétfarkú, természetes színű, fegyverzett oroszlán lép jobbra, feje előtt fogyó vörös hold, mögötte hatágú, vörös csillag lebeg. Lent kék mezőben három hullámos ezüstszalag alatt vörös süvegű, mundéros és csizmás vitéz ezüstparipán lebegve vágtat jobbra, lótakarója és lobogó köpönyege szintén vörös, jobbjában aranykürtöt emel, baljával kerek ezüstpajzsot tart. A címerpajzsot vörös bélletű, növényi ornamentikájú aranykeret övezi, melyen vörös bélésű, zafírokkal és rubinokkal ékesített kilencágú (öt levél között négy gyöngy), nyitott, arany leveleskorona látható.

Az alán eredetű jászok (philistei) kiváltságolt etnikum lévén a királynak elsősorban katonai szolgálattal tartoztak, ezt jelképezi a vágtázó lovas vitéz, jobbjában az ún. Lehel-kürttel, amely a 16. század vége óta (miután a török által megszállt nagykun, jász és külső-szolnoki territóriumot közigazgatásilag Heves vármegyéhez csatolták, a különállás hangsúlyozása végett) a jászkun kapitányok attribútuma lett, s amelyet aztán tucatnyi jász település felvett címerébe.

Szolnok vármegyét Szent István alapította. A törökök 1552-ben foglalták el Szolnok várát, majd ezt követően a megyét Heves vármegyéhez kapcsolták, így még 1734-ben is annak gólyás címerét használták. Az I. Ferenc József által adományozott új megyecímerben is (1878) megmaradt címeralkotó motívumként a Hevesben is szereplő gólya (csak a heraldika szabályai szerint szembefordítva az oroszlánnal).

Közigazgatási beosztása 1990 előtt

Járások 1950-ig

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a megalakulásától 1923-ig öt, azután hat járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek.

A megye járásai az alábbiak voltak (zárójelben 1886 utáni állandó székhelyeik).

1. Jászsági alsó járás (Jászapáti)
2. Jászsági felső járás (Jászberény)
3. Tiszai alsó járás (Tiszaföldvár)
4. Tiszai felső járás (Kenderes, majd 1895-től Kunhegyes)
5. Tiszai közép járás, (Tiszaroff, majd 1908-tól Törökszentmiklós)
6. Központi járás (1923-tól, székhelye Szolnok)

Meg kell jegyezni, hogy az 1890-es évekig a járások elnevezésének többféle változatával is lehetett találkozni, mint Alsó jászsági járás vagy Alsó-jászsági járás.

Városai 1950-ig

A vármegyében megalakulásakor kilenc rendezett tanácsú város volt. Közülük azonban 1886 és 1895 között három lemondott a többletterhekkel járó rangról, így 1895-től a megyében csak hat város volt. Jász-Nagykun-Szolnok azonban így is egyike volt a legtöbb várossal rendelkező vármegyéknek.

1. Jászberény
2. Karcag
3. Kisújszállás
4. Mezőtúr
5. Szolnok
6. Túrkeve
7. Jászárokszállás (1886-ig)
8. Kunhegyes (1893-ig)
9. Kunszentmárton (1895-ig)

Az egykori Vármegyeháza épülete Szolnokon

Főispánjai 1950-ig

Név	Időszak	Egyéb tisztségek és címek
balásfalvi Kiss Miklós	1876–1879
németújvári gróf Batthyány József	1880–1881	császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
beniczei és micsinyei Beniczky Ferenc	1881–1884	titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, a Szent István-rend és a Ferenc József-rend lovagja
Balogh Imre	1884–1889
újfalusi Újfalussy Sándor	1889–1892	császári és királyi kamarás, a Lipót-rend, a Vaskorona-rend és a porosz Johannita-rend lovagja
zsadányi és törökszentmiklósi Almásy Géza	1892–1898	császári és királyi kamarás
koronghi Lippich Gusztáv	1899–1905
dr. Lenk Gyula	1905–1906
dr. zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Imre	1906–1910	császári és királyi kamarás, a Lipót-rend lovagja
dr. nagybányai vitéz Horthy Szabolcs	1910–1914
szápári, muraszombati és széchyszigeti gróf Szapáry György	1915–1917	császári és királyi kamarás
dr. Kuszka István	1917–1918
Darvas Ferenc	1918–1919	kormánybiztos-főispán
koronghi Lippich István	1919–1920	kormánybiztos-főispán
dr. borostyánkői Egán Imre	1920	kormánybiztos-főispán, Békés vármegye főispánja is
koronghi Lippich István	1920–1922
Almásy Sándor	1922–1932	a Ferenc József-rend lovagja, Bihar vármegye főispánja is
roffi Borbély György	1932–1939	császári és királyi kamarás
monyorói báró Urbán Gáspár	1939–1944
Veres József	1944–1945
Baráth Endre	1945
dr. Kovács Kálmán	1945–1946
Földi István	1946–1949
Juhász Imréné dr. Gonda Zsuzsanna	1949–1950

Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat járás tartozott. A Jászsági alsó járás székhelye Jászapáti volt, a Jászsági felső járásé Jászberény, a Központi járásé Szolnok, a Tiszai alsó járásé Tiszaföldvár, a Tiszai közép járásé Törökszentmiklós, a Tiszai felső járásé pedig Kunhegyes). A megyerendezéskor ezek mindegyike Szolnok megyéhez került, de a Tiszai alsó járás székhelyét áthelyezték Kunszentmártonba, ezenkívül ide csatolták Heves megyétől a Tiszafüredi járást, így az új megyében 1950. február 1-jétől hét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a megyében csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás nevét a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szolnok megye hét járásra oszlott (Jászapáti, Jászberényi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi és Törökszentmiklósi).

Ezt követően 1983-ig a hétből három járás szűnt meg: a Jászapáti 1961-ben, a Kunhegyesi 1965-ben és a Törökszentmiklósi 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Jászberényi, Kunszentmártoni, Szolnoki és Tiszafüredi).

Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat megyei város tartozott, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Túrkeve.

1983-ig egyetlen település szerzett városi rangot a megyében: Törökszentmiklós 1952-ben, így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szolnok, Karcag és Kisújszállás közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Jászberény pedig a Jászberényi járáshoz tartozott közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként. Mezőtúr és Túrkeve 1952-ig a Törökszentmiklósi járáshoz tartozott, azután a megyei tanács alá, Törökszentmiklós pedig 1952-ben történt várossá alakulásától a Törökszentmikósi járáshoz.

1954-től 1971-ig valamennyi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között

Szolnok megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Mezőtúri, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi, mindhárom 1974-ben, a Törökszentmiklósi járás megszüntetésével egyidőben. Mindegyik csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, Szolnok járási székhely maradt 1983 végéig, Mezőtúr viszont korábban sem volt az.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált Túrkeve kivételével, melyet lényegében körülvesznek a szomszédos városok. Ekkor alakult várossá a megyében nyolcadikként Tiszafüred, Kunszentmárton pedig városi jogú nagyközség és így nagyközségkörnyék-központ lett, majd 1986-ban szintén városi rangot kapott, kilencedikként. Végül 1989-ben alakult várossá Jászapáti, Kunhegyes és Martfű, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás

Járások

Jász-Nagykun-Szolnok megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

#.	Járás neve	Székhely	Tele­pülés		Népesség (2013.jan.1.)	Terület (km²)	Nép­sűrűség (fő/km²)
			össz.	város
1.	Jászapáti járás	Jászapáti	9	2	33 160	544,45	61
2.	Jászberényi járás	Jászberény	9	3	50 928	617,01	83
3.	Karcagi járás	Karcag	5	3	43 152	857,26	50
4.	Kunhegyesi járás	Kunhegyes	7	2	20 434	464,58	44
5.	Kunszentmártoni járás	Kunszentmárton	11	2	36 300	576,49	63
6.	Mezőtúri járás	Mezőtúr	5	2	27 798	725,74	38
7.	Szolnoki járás	Szolnok	18	5	118 245	914,48	129
8.	Tiszafüredi járás	Tiszafüred	7	1	19 895	417,05	48
9.	Törökszentmiklósi járás	Törökszentmiklós	7	2	36 742	464,54	79

Kistérségek

Jász-Nagykun-Szolnok megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód	Kistérség neve	Központ	Település	Ebből város	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)	Népsűrűség (fő/km²)
4601	Jászberényi kistérség	Jászberény	18	5	84 088	1 161,46	72
4602	Karcagi kistérség	Karcag	5	3	43 152	857,26	50
4603	Kunszentmártoni kistérség	Kunszentmárton	11	2	36 300	576,49	63
4607	Mezőtúri kistérség	Mezőtúr	5	2	27 798	725,74	38
4604	Szolnoki kistérség	Szolnok	18	5	118 245	914,48	129
4605	Tiszafüredi kistérség	Tiszafüred	13	3	38 234	846,59	45
4606	Törökszentmiklósi kistérség	Törökszentmiklós	8	2	38 837	499,58	78

Népesség

A vármegye lakossága a 19. század vége felé ugrásszerűen kezdett nőni:

• 1870-ben 258 553 lakosa
• 1881-ben 278 443 lakosa
• 1891-ben 318 475 lakosa
• 1896-ban 318 553 lakosa volt

Nemzetiségi szempontból 1896-ban:

• 315 387 (99%) magyar
• 1567 (0,5%) német
• 977 (0,3%) szlovák
• 622 (0,2%) egyéb

2011. január 1-én a megye teljes népessége 386 594 fő, a népsűrűség 71,5 fő/km² volt.

Időszak	Változás
[1870-1880]	+0.76 %/év
[1880-1890]	+1.34 %/év
[1890-1900]	+0.95 %/év
[1900-1910]	+0.62 %/év
[1910-1920]	+0.36 %/év
[1920-1930]	+0.64 %/év
[1930-1941]	+0.25 %/év
[1941-1949]	-0.1 %/év
[1949-1960]	+0.23 %/év
[1960-1970]	-0.52 %/év
[1970-1980]	+0.18 %/év
[1980-1990]	-0.46 %/év
[1990-2001]	-0.21 %/év
[2001-2011]	-0.73 %/év
[2011-2015]	-0.44 %/év
[2015-2018]	-0.76 %/év

Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. (30), 2. Jász-Plasztik Kft. (87), 3. Szatmári Kft. (Jászberény) ( 134).

Szolnok központja légifelvételről

A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.

Ipar

A vármegye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).

Mezőgazdaság

Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a vármegye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.

Közlekedés

A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.

Kultúra

Lásd:

• Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei múzeumok listája
• Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kulturális programok listája

Turizmus

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Túrkeve). A vármegye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még:

• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye turisztikai látnivalóinak listája
• Észak-Alföld turisztikai régió, Tisza-tó turisztikai régió

• 

  Zsinagóga Szolnokon

• 

  Szentháromság-templom Törökszentmiklóson

• 

  szolnoki Tiszavirág híd

• 

  Lehel kürtje Jászberényben

• 

  Szent Móric-kápolna Kunhegyesen

• 

  Szélmalomdomb Kengyelen

• 

  Szent István szobra Martfűn

Települései

Városok

Szolnok

Jászberény

Törökszentmiklós

Karcag

Mezőtúr

Kisújszállás

Tiszaföldvár

Tiszafüred

Túrkeve

Jászapáti

Kunszentmárton

Jászárokszállás

Kunhegyes

Fegyvernek

Martfű

Újszász

Jászkisér

Rákóczifalva

Jászfényszaru

Kenderes

Abádszalók

Besenyszög

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye városai

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:

Szolnok madártávlatból

Jászberény Városháza látképe a főtérről

Sorsz.	Település	Lakónépesség	Kistérség
1.	Szolnok	71 521 fő (2018. jan 1.) +/-	Szolnoki kistérség
2.	Jászberény	26 828 fő (2018. jan 1.) +/-	Jászberényi kistérség
3.	Törökszentmiklós	19 890 fő (2018. jan 1.) +/-	Törökszentmiklósi kistérség
4.	Karcag	19 732 fő (2018. jan 1.) +/-	Karcagi kistérség
5.	Mezőtúr	16 086 fő (2018. jan 1.) +/-	Mezőtúri kistérség
6.	Kisújszállás	10 877 fő (2018. jan 1.) +/-	Karcagi kistérség
7.	Tiszafüred	10 745 fő (2018. jan 1.) +/-	Tiszafüredi kistérség
8.	Tiszaföldvár	10 473 fő (2018. jan 1.) +/-	Kunszentmártoni kistérség
9.	Túrkeve	8373 fő (2018. jan 1.) +/-	Mezőtúri kistérség
10.	Jászapáti	8313 fő (2018. jan 1.) +/-	Jászberényi kistérség
11.	Kunszentmárton	8034 fő (2018. jan 1.) +/-	Kunszentmártoni kistérség
12.	Jászárokszállás	7649 fő (2018. jan 1.) +/-	Jászberényi kistérség
13.	Kunhegyes	7521 fő (2018. jan 1.) +/-	Tiszafüredi kistérség
14.	Fegyvernek	6205 fő (2018. jan 1.) +/-	Törökszentmiklósi kistérség
15.	Martfű	6107 fő (2018. jan 1.) +/-	Szolnoki kistérség
16.	Újszász	5946 fő (2018. jan 1.) +/-	Szolnoki kistérség
17.	Jászfényszaru	5757 fő (2018. jan 1.) +/-	Jászberényi kistérség
18.	Rákóczifalva	5303 fő (2018. jan 1.) +/-	Szolnoki kistérség
19.	Jászkisér	5167 fő (2018. jan 1.) +/-	Jászberényi kistérség
20.	Kenderes	4321 fő (2018. jan 1.) +/-	Karcagi kistérség
21.	Abádszalók	4060 fő (2018. jan 1.) +/-	Tiszafüredi kistérség
22.	Besenyszög	3230 fő (2018. jan 1.) +/-	Szolnoki kistérség

A lakosság nagy része városokban él. A megyének 22 városa van. Érdekesség, hogy a városok közül öthöz is nagyobb kiterjedésű közigazgatási terület tartozik, mint amekkorán a megyeszékhely, Szolnok elterül.

Községek, nagyközségek

Alattyán Berekfürdő Cibakháza Csataszög Cserkeszőlő Csépa Hunyadfalva Jánoshida Jászágó Jászalsószentgyörgy Jászboldogháza Jászdózsa

Jászfelsőszentgyörgy Jászivány Jászjákóhalma Jászladány Jászszentandrás Jásztelek Kengyel Kétpó Kőtelek Kuncsorba Kunmadaras Mesterszállás

Mezőhék Nagyiván Nagykörű Nagyrév Öcsöd Örményes Pusztamonostor Rákócziújfalu Szajol Szászberek Szelevény Tiszabő

Tiszabura Tiszaderzs Tiszagyenda Tiszaigar Tiszainoka Tiszajenő Tiszakürt Tiszaörs Tiszapüspöki Tiszaroff Tiszasas Tiszasüly

Tiszaszentimre Tiszaszőlős Tiszatenyő Tiszavárkony Tomajmonostora Tószeg Vezseny Zagyvarékas

Nemzetközi kapcsolatok, testvérmegyék

• Alt Empordà, Spanyolország, Katalónia
• Asti megye, Olaszország Piemont régió
• Bielsko járás, Lengyelország
• Brzesko járás, Lengyelország
• Brandenburg tartomány, Németország
• Dordogne megye, Franciaország
• Durham megye, Anglia
• Häme megye, Finnország
• Hargita megye, Románia, Székelyföld
• Lääne-Virumaa, Észtország
• Máramaros megye, Románia
• Mielec járás, Lengyelország
• Pas-de-Calais megye, Franciaország
• Somme megye, Franciaország
• Suski járás, Lengyelország
• Tarnówi járás, Lengyelország
• Teltow-Fläming járás, Németország
• Żywiec járás, Lengyelország

Források

• Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánjainak listája Archiválva 2016. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye témájú médiaállományokat.

• Hivatalos oldal
• Útmenti keresztek Jász-Nagykun-Szolnok megyében (blog)
• Jász-Nagykun-Szolnok megyei panteon Jeles elődeink síremlékei, szobrai, emléktáblái