Jász-Nagykun-Szolnok megye

magyarországi megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye (németül: Jaß-Großkumanien-Sollnock, horvátul: Jaziško-velikokumansko-szolnočka županija) közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföldi régióban. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves megye és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye, keletről Hajdú-Bihar megye, délkeletről Békés megye, délről Csongrád-Csanád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról pedig Pest megye. Székhelye Szolnok.

Jász-Nagykun-Szolnok megye
Tiszafüred - Jász-Nagykun-Szolnok.png
Jász-Nagykun-Szolnok megye címere
Jász-Nagykun-Szolnok megye címere
Jász-Nagykun-Szolnok megye zászlaja
Jász-Nagykun-Szolnok megye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
Megyeszékhely Szolnok
Járások száma 9
Települések száma 78
megyei jogú városok 1
egyéb városok 21
ISO 3166-2HU-JN
Népesség
Teljes népesség386 752 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség71,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5581,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Jász-Nagykun-Szolnok megye elhelyezkedése Magyarországon
Jász-Nagykun-Szolnok megye elhelyezkedése Magyarországon
Jász-Nagykun-Szolnok megye weboldala

FöldrajzSzerkesztés

DomborzatSzerkesztés

A megye az Alföldön területén terül el, teljes területe síkság.

ÉghajlatSzerkesztés

A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.

VízrajzSzerkesztés

A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Hármas-Körös, a Zagyva, a Tarna, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Jászsági Madárvédelmi Területen található jelenleg az ország legsűrűbb költő parlagisas-állománya. 2015-ben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Jászberényi Állat- és Növénykert egy sasküzpontot hozott létre a területen.[2]

Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző földrajzi pontjaiSzerkesztés

Szélső települések égtájak szerint

TörténelemSzerkesztés

 
Jász-Nagykun-Szolnok megye az Osztrák-Magyar Monarchia közigazgatási egységeként

A megye közvetlen elődje Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt, amely ezen a néven az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján jött létre a korábbi Jászság és Nagykunság területéből, valamint Külső-Szolnok vármegyéből. Korábban a Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként. 1950-ben a korábbi Heves vármegye Tiszától keletre fekvő területe (Tiszafüred és környéke) is Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett.

CímereSzerkesztés

 
Jász-Nagykun-Szolnok megye címere

A megye az 1876-os közigazgatási reformmal jött létre a korábbi Jászkun kerületből, illetve Heves és Külső-Szolnok és Pest-Pilis-Solt vármegyék bizonyos részeimből. Ezen örökségek meghatározták a címerképének motívumait is.

 
Jász-Nagykun-Szolnok megye pajzsos címere

A megye címere álló, halfarkú, (4/5 arányban) vágott barokk pajzs. A felső, ezüsttel és arannyal hasított részén a jobb oldali, ezüstmezőben vörös csőrű és lábú, természetes színű, balra forduló gólya áll; a bal oldali, aranymezőben felegyenesedő, jobbra forduló, kétfarkú, természetes színű, fegyverzett oroszlán lép jobbra, feje előtt fogyó vörös hold, mögötte hatágú, vörös csillag lebeg. Lent kék mezőben három hullámos ezüstszalag alatt vörös süvegű, mundéros és csizmás vitéz ezüstparipán lebegve vágtat jobbra, lótakarója és lobogó köpönyege szintén vörös, jobbjában aranykürtöt emel, baljával kerek ezüstpajzsot tart. A címerpajzsot vörös bélletű, növényi ornamentikájú aranykeret övezi, melyen vörös bélésű, zafírokkal és rubinokkal ékesített kilencágú (öt levél között négy gyöngy), nyitott, arany leveleskorona látható.

Az alán eredetű jászok (philistei) kiváltságolt etnikum lévén a királynak elsősorban katonai szolgálattal tartoztak, ezt jelképezi a vágtázó lovas vitéz, jobbjában az ún. Lehel-kürttel, amely a 16. század vége óta (miután a török által megszállt nagykun, jász és külső-szolnoki territóriumot közigazgatásilag Heves vármegyéhez csatolták, a különállás hangsúlyozása végett) a jászkun kapitányok attribútuma lett, s amelyet aztán tucatnyi jász település felvett címerébe.

Szolnok vármegyét Szent István alapította. A törökök 1552-ben foglalták el Szolnok várát, majd ezt követően a megyét Heves vármegyéhez kapcsolták, így még 1734-ben is annak gólyás címerét használták. Az I. Ferenc József által adományozott új megyecímerben is (1878) megmaradt címeralkotó motívumként a Hevesben is szereplő gólya (csak a heraldika szabályai szerint szembefordítva az oroszlánnal).[3]

Szolnok megye közigazgatási beosztása 1950–1990 közöttSzerkesztés

Járások 1950–1983 közöttSzerkesztés

Az 1950-es megyerendezés előtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat járás tartozott. A Jászsági alsó járás székhelye Jászapáti volt, a Jászsági felső járásé Jászberény, a Központi járásé Szolnok, a Tiszai alsó járásé Tiszaföldvár, a Tiszai közép járásé Törökszentmiklós, a Tiszai felső járásé pedig Kunhegyes). A megyerendezéskor ezek mindegyike Szolnok megyéhez került, de a Tiszai alsó járás székhelyét áthelyezték Kunszentmártonba, ezenkívül ide csatolták Heves megyétől a Tiszafüredi járást, így az új megyében 1950. február 1-jétől hét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a megyében csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás nevét a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szolnok megye hét járásra oszlott (Jászapáti, Jászberényi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi és Törökszentmiklósi).

Ezt követően 1983-ig a hétből három járás szűnt meg: a Jászapáti 1961-ben, a Kunhegyesi 1965-ben és a Törökszentmiklósi 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Jászberényi, Kunszentmártoni, Szolnoki és Tiszafüredi).

Városok 1950–1983 közöttSzerkesztés

Az 1950-es megyerendezéskor Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat megyei város tartozott, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Túrkeve.

1983-ig egyetlen település szerzett városi rangot a megyében: Törökszentmiklós 1952-ben, így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szolnok, Karcag és Kisújszállás közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Jászberény pedig a Jászberényi járáshoz tartozott közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként. Mezőtúr és Túrkeve 1952-ig a Törökszentmiklósi járáshoz tartozott, azután a megyei tanács alá, Törökszentmiklós pedig 1952-ben történt várossá alakulásától a Törökszentmikósi járáshoz.

1954-től 1971-ig valamennyi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 közöttSzerkesztés

Szolnok megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Mezőtúri, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi, mindhárom 1974-ben, a Törökszentmiklósi járás megszüntetésével egyidőben. Mindegyik csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, Szolnok járási székhely maradt 1983 végéig, Mezőtúr viszont korábban sem volt az.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 közöttSzerkesztés

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált Túrkeve kivételével, melyet lényegében körülvesznek a szomszédos városok. Ekkor alakult várossá a megyében nyolcadikként Tiszafüred, Kunszentmárton pedig városi jogú nagyközség és így nagyközségkörnyék-központ lett, majd 1986-ban szintén városi rangot kapott, kilencedikként. Végül 1989-ben alakult várossá Jászapáti, Kunhegyes és Martfű, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés

JárásokSzerkesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

#. Járás neve Székhely Tele­pülés Népesség
(2013.jan.1.)
Terület
(km²)
Nép­sűrűség
(fő/km²)
össz. város
1. Jászapáti járás Jászapáti
9
2
33 160
544,45
61
2. Jászberényi járás Jászberény
9
3
50 928
617,01
83
3. Karcagi járás Karcag
5
3
43 152
857,26
50
4. Kunhegyesi járás Kunhegyes
7
2
20 434
464,58
44
5. Kunszentmártoni járás Kunszentmárton
11
2
36 300
576,49
63
6. Mezőtúri járás Mezőtúr
5
2
27 798
725,74
38
7. Szolnoki járás Szolnok
18
5
118 245
914,48
129
8. Tiszafüredi járás Tiszafüred
7
1
19 895
417,05
48
9. Törökszentmiklósi járás Törökszentmiklós
7
2
36 742
464,54
79

KistérségekSzerkesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4601 Jászberényi kistérség Jászberény
18
5
84 088
1 161,46
72
4602 Karcagi kistérség Karcag
5
3
43 152
857,26
50
4603 Kunszentmártoni kistérség Kunszentmárton
11
2
36 300
576,49
63
4607 Mezőtúri kistérség Mezőtúr
5
2
27 798
725,74
38
4604 Szolnoki kistérség Szolnok
18
5
118 245
914,48
129
4605 Tiszafüredi kistérség Tiszafüred
13
3
38 234
846,59
45
4606 Törökszentmiklósi kistérség Törökszentmiklós
8
2
38 837
499,58
78

NépességSzerkesztés

2011. január 1-én a megye teljes népessége 386 594 fő, a népsűrűség 71,5 fő/km² volt.[4]

Időszak Változás
[1870-1880] +0.76 %/év
[1880-1890] +1.34 %/év
[1890-1900] +0.95 %/év
[1900-1910] +0.62 %/év
[1910-1920] +0.36 %/év
[1920-1930] +0.64 %/év
[1930-1941] +0.25 %/év
[1941-1949] -0.1 %/év
[1949-1960] +0.23 %/év
[1960-1970] -0.52 %/év
[1970-1980] +0.18 %/év
[1980-1990] -0.46 %/év
[1990-2001] -0.21 %/év
[2001-2011] -0.73 %/év
[2011-2015] -0.44 %/év
[2015-2018] -0.76 %/év


GazdaságSzerkesztés

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. (30), 2. Jász-Plasztik Kft. (87), 3. Szatmári Kft. (Jászberény) ( 134).

 
Szolnok központja légifelvételről

A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.

Ipar

A megye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).

Mezőgazdaság

Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a megye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.

KözlekedésSzerkesztés

A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.

KultúraSzerkesztés

Lásd:

TurizmusSzerkesztés

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Jászapáti, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még:

TelepüléseiSzerkesztés

VárosokSzerkesztés

 
 
 
 
Jász-Nagykun-Szolnok megye városai

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[5]

 
Szolnok madártávlatból
 
Jászberény Városháza látképe a főtérről
Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1.   Szolnok 71 521 fő (2018. jan 1.)[6] +/-  Szolnoki kistérség
2.   Jászberény 26 828 fő (2018. jan 1.)[7] +/-  Jászberényi kistérség
3.   Törökszentmiklós 19 890 fő (2018. jan 1.)[8] +/-  Törökszentmiklósi kistérség
4.   Karcag 19 732 fő (2018. jan 1.)[9] +/-  Karcagi kistérség
5.   Mezőtúr 16 086 fő (2018. jan 1.)[10] +/-  Mezőtúri kistérség
6.   Kisújszállás 10 877 fő (2018. jan 1.)[11] +/-  Karcagi kistérség
7.   Tiszafüred 10 745 fő (2018. jan 1.)[12] +/-  Tiszafüredi kistérség
8.   Tiszaföldvár 10 473 fő (2018. jan 1.)[13] +/-  Kunszentmártoni kistérség
9.   Túrkeve 8373 fő (2018. jan 1.)[14] +/-  Mezőtúri kistérség
10.   Jászapáti 8313 fő (2018. jan 1.)[15] +/-  Jászberényi kistérség
11.   Kunszentmárton 8034 fő (2018. jan 1.)[16] +/-  Kunszentmártoni kistérség
12.   Jászárokszállás 7649 fő (2018. jan 1.)[17] +/-  Jászberényi kistérség
13.   Kunhegyes 7521 fő (2018. jan 1.)[18] +/-  Tiszafüredi kistérség
14.   Fegyvernek 6205 fő (2018. jan 1.)[19] +/-  Törökszentmiklósi kistérség
15.   Martfű 6107 fő (2018. jan 1.)[20] +/-  Szolnoki kistérség
16.   Újszász 5946 fő (2018. jan 1.)[21] +/-  Szolnoki kistérség
17.   Jászfényszaru 5757 fő (2018. jan 1.)[22] +/-  Jászberényi kistérség
18.   Rákóczifalva 5303 fő (2018. jan 1.)[23] +/-  Szolnoki kistérség
19.   Jászkisér 5167 fő (2018. jan 1.)[24] +/-  Jászberényi kistérség
20.   Kenderes 4321 fő (2018. jan 1.)[25] +/-  Karcagi kistérség
21.   Abádszalók 4060 fő (2018. jan 1.)[26] +/-  Tiszafüredi kistérség
22.   Besenyszög 3230 fő (2018. jan 1.)[27] +/-  Szolnoki kistérség

A lakosság nagy része városokban él. A megyének 22 városa van.

Községek, nagyközségekSzerkesztés

Nemzetközi kapcsolatok, testvérmegyékSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. Sasközpont Jászság (magyar nyelven). Programturizmus. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  3. Magyar Állami Jelképek. www.nemzetijelkepek.hu. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  4. Jász-Nagykun-Szolnok megye népessége, lakossága. nepesseg.com. (Hozzáférés: 2020. augusztus 17.)
  5. Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  20. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  21. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  22. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  23. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  24. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  25. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  26. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  27. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Jász-Nagykun-Szolnok megye témájú médiaállományokat.
Heves megye
 
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
 
Pest megye
 

 
     Jász-Nagykun-Szolnok   
 

Hajdú-Bihar megye
 
Bács-Kiskun megye
 
Csongrád-Csanád megye
 
Békés megye