Főmenü megnyitása

Szajol község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Szajol
A szajoli vasúti baleset áldozatainak emlékműve a felújított állomásépület mellett
A szajoli vasúti baleset áldozatainak emlékműve a felújított állomásépület mellett
Szajol címere
Szajol címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásSzolnoki
Jogállás község
Polgármester Szöllősi József (Független)[1]
Irányítószám 5081
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség3733 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség100,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,97 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szajol (Magyarország)
Szajol
Szajol
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″
Szajol (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Szajol
Szajol
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Szajol weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szajol témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése, természeti adottságaiSzerkesztés

 
Szajol madártávlatból

Szajol az Alföld közepén, Budapesttől 110 km-re, Szolnoktól mintegy 10 km-re keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei.

Éghajlata száraz kontinentális, elsősorban forró, napsütéses nyár, hideg tél jellemzi. A napsütéses órák száma az ország ezen táján nagyon magas, meghaladja az évi 2000 órát, míg az éves átlagos csapadékmennyiség 480–500 mm. A település földrajzi szempontból a Szolnok-ártér kistájához tartozik.

Flójárára a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a kőris-mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek a jellemzők. Állatvilágában kis- és nagyvadak egyaránt élnek. A Tisza folyó hullámterének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kis kócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy 8 km hosszú Holt-Tisza ág.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton a 4-es főúton.

Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza- és a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon. (A három vasútvonal Szolnok és Szajol között közös pályán halad.)

TörténeteSzerkesztés

A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel.

Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben.

Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt.

Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak.

A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyattkozott, 1576-ban 13 tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten.

1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson 454 fő élt a településen, a nemesek száma 89 fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok.

Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok száma 727 római katolikus, 8 protestáns, és 29 izraelita.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt.

1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult.

1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt.

Az első világháborúban 490 lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg.

A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. gárdahadsereg október 24-i betörése számolt fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent.

Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.

Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

NevezetességeiSzerkesztés

2013 nyarán készült el Szajol tanösvénye a Szabadidőparkban. A Sétáló tanösvény interaktív, játékos formában ismerteti meg Szajol és környékének élővilágát, az ismeretterjesztő táblák mellett játékok, játékos elemek is helyet kaptak az ösvényen. Hossza kb. 700 m.

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. 1994. december 2. péntek 16:46. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 17.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szajol témájú médiaállományokat.