Szajol
Szajol község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.
| Szajol | |||
 | |||
| A szajoli vasúti baleset áldozatainak emlékműve a felújított állomásépület mellett | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
| Járás | Szolnoki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szöllősi József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 5081 | ||
| Körzethívószám | 56 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3733 fő (2017. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 100,57 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 36,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szajol
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″ | |||
Szajol
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
| |||
| Szajol weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szajol témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése, természeti adottságaiSzerkesztés
Szajol az Alföld közepén, Budapesttől 110 km-re, Szolnoktól mintegy 10 km-re keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei.
Éghajlata száraz kontinentális, elsősorban forró, napsütéses nyár, hideg tél jellemzi. A napsütéses órák száma az ország ezen táján nagyon magas, meghaladja az évi 2000 órát, míg az éves átlagos csapadékmennyiség 480–500 mm. A település földrajzi szempontból a Szolnok-ártér kistájához tartozik.
Flórájára a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a kőris-mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek a jellemzők. Állatvilágában kis- és nagyvadak egyaránt élnek. A Tisza folyó hullámterének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kis kócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy 8 km hosszú Holt-Tisza ág.
MegközelítéseSzerkesztés
Közúton a 4-es főúton.
Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza- és a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon. (A három vasútvonal Szolnok és Szajol között közös pályán halad.)
TörténeteSzerkesztés
| Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2013 novemberéből) |
A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel.
Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben.
Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt.
Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak.
A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyatkozott, 1576-ban 13 tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten. A 17. század végén Jászladányba menekültek a szajoliak.
Szajol lakosai a török kor után Jászladányban laktak, az egykori szajoli nemes családok, mint Balogh, Pomázy és a Török család egyik ága már nem tértek vissza.
Hegedüs Gergely címeres nemes levelet kapott I. Lipót királytól.
Kék armálist, benne egy páncélos vitéz szerepel, ami a település címerében is megtalálható.
1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson 454 fő élt a településen, a nemesek száma 89 fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok.
Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok száma 727 római katolikus, 8 protestáns, és 29 izraelita.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt.
1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult.
1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt.
Az első világháborúban 490 lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg.
A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. gárdahadsereg október 24-i betörése számolt fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent.
Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.
Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg.
- 1994. december 2-án vasúti szerencsétlenség történt a településen. Egy váltóállítási hiba következtében 31 ember vesztette életét, 51 megsérült.[3]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[7]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,4%, református 5,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,7% (24,7% nem nyilatkozott).[8]
NemesekSzerkesztés
Szajol község neve a besenyő - török Soylu-ból származik. A szolnoki vár környékén a XI.században a Szolnok nemzetség jelentősebb földeket birtokolt. A nagyrévi oklevél említi a Szolnok nemzetségi birtokosokat. A nemzetség tagja (Szolnok ispán leszármazottjai) a birtokos nemes Szajoli család.
Birtokosok a XIV. században: Szajoli, Simonfi, Országh, Kompolti.
A XV. században: Simonfi, Szajoli. A későbbiekben Pest vármegyei birtokosok lettek.
A nemes Békés családnak Pest vármegyében voltak birtokaik, házasság útján megszerezték Szajolt is.
A XVI. század végétől a Fejér család a birtokos, házasság révén a Békés család hozományaként megkapták Szajolt.
Fejér György nemesi levelet és királyi megerősítést kapott.
A XVII. században a legfőbb birtokos a Fejér család, később ügyvéd, ispán és országgyűlési képviselő is került ki közülük.
A köznemesi ág leszármazottjai (Kálmán Lukácsnak és szajoli Fejér Ilonának) Jászladányba kerültek.
A XVII. században több kisnemes család is a községbe került. (Hegedüs, Pomázy, Balogh, Török..)
A község címere a Hegedüs család kék armálisa.
Szajol zászlaja kék-fehér-kék, a község címerével.
A nemesi családok névválasztási szokásaira példa, Kovács János és Hegedüs Erzsébet családja, akiknek gyermekük a Salomea nevet kapta.
Házasság útján további kisnemes család is a községbe került a 18. században:
Szekeres (Erk), Czakó (Szentivány), Lajkó (Szentivány), Janoviczky (Gyöngyös), Juhász (Gyöngyös), Miskolczy (Gyöngyös)
Neves személyeiSzerkesztés
Fejér Mihály - Nemes, törökverő vitéz, Szendrő és Eger várvédője, vámosbalogi hadtest vezetője
Fejér Miklós - Kormányzói kabinetiroda államtitkár
Fejér János - Egri kanonok
Fejér Aladár - Magyar királyi kincstári főtanácsos
Fejér Elemér - Pénzügyminiszteri helyettes államtitkár
Lippich Gusztáv (felesége Fejér Vilma) - Szajoli birtokos, mintagazdaság vezető és kastélytulajdonos, Szolnok megyei főispán, Unió és Szabadelvű párt tagja, ügyvéd, törvényhatósági bizottságnak tagja, a szolnoki Művésztelep alapítója, a nagybirtokosok jogtanácsosa, Kaszinó elnöke, tanítótestület tiszteletbeli tagja, Tisza Evezős Egylet alapító elnöke, Cukorgyár alapítója, a szolnoki Színház felterjesztője és alapítója, gazdasági egylet elnöke
Romány Pál - Földművelésügyi miniszter
Kállai Zoltán - Háromszoros magyar bajnok dzsúdós
Fekete Zuzsanna - Kétszeres magyar bajnok dzsúdós
Godó Kitti - Magyar bajnok birkózó
NevezetességeiSzerkesztés
Szajoli katolikus templom 
Szajoli református templom 
Szent István-szobor 
Nepomuki Szent János-szobor 
Az 1994-es vasúti baleset áldozatainak emlékműve
2013 nyarán készült el Szajol tanösvénye a Szabadidőparkban. A Sétáló tanösvény interaktív, játékos formában ismerteti meg Szajol és környékének élővilágát, az ismeretterjesztő táblák mellett játékok, játékos elemek is helyet kaptak az ösvényen. Hossza kb. 700 m.
TestvérvárosaiSzerkesztés
Holt-TiszaSzerkesztés
A szajoli holtág a horgászok kedvelt helye. Négy tóegység alkotja a szajoli területet.
Halfaunája között megtalálható a harcsa, busa, kárász, keszeg, ponty, törpeharcsa.
Élővilágára jellemző a vízisikló, mocsári teknős, gyíkfélék, molnárka, fácán, rétisas, sirály, hattyú, vadkacsa.
SportéleteSzerkesztés
Szajol KLKSzerkesztés
A település labdarúgócsapata a Szajol Községi Labdarúgó Klub. 1947-ben alapították Szajoli MÁV SE néven. Piros-fehér és a hagyományok jegyében kék szín alkotja a csapatszíneket. A megyei bajnokság első osztályában szerepel.
Kétszeres megyei bajnok, az NB3-as bajnokságban hat idényen át szerepelt. Legnagyobb sikere az NB3-ban elért második hely. A BVSC-Zugló csapatát hazai pályán 3-1-re legyőzte a harmadik vonalban, a klub egyik legnagyobb győzelmét elérve.
2012-ben a Ferencvárosi TC játszott barátságos mérkőzést Szajolban.
A csapat címerében a település zászlaja mellett, amely a szajoli kisnemes Hegedeös családra utal, a térség egyik szimbóluma, a rétisas szerepel.
JátékoskeretSzerkesztés
|
|
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ 1994. december 2. péntek 16:46. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 17.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szajol Helységnévtár
ForrásokSzerkesztés
További információkSzerkesztés
