Szajol
Szajol község Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.
Szajol | |||
![]() | |||
A szajoli vasúti baleset áldozatainak emlékműve a felújított állomásépület mellett | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Szolnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szöllősi József (független)[1] | ||
Irányítószám | 5081 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3733 fő (2017. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 100,57 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 36,97 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 41″, k. h. 20° 18′ 11″ | |||
Szajol weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szajol témájú médiaállományokat. |
Fekvése, természeti adottságaiSzerkesztés
Szajol az Alföld közepén, Budapesttől 110 km-re, Szolnoktól mintegy 10 km-re keletre fekszik, a Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve. A települést a 4-es számú főút szeli ketté. Északon a Holt-Tisza part határolja az ófalut, míg délen egészen a vasútvonalig érnek az újtelep lakott területei.
Éghajlata száraz kontinentális, elsősorban forró, napsütéses nyár, hideg tél jellemzi. A napsütéses órák száma az ország ezen táján nagyon magas, meghaladja az évi 2000 órát, míg az éves átlagos csapadékmennyiség 480–500 mm. A település földrajzi szempontból a Szolnok-ártér kistájához tartozik.
Flórájára a tölgy-kőris-szíl ligeterdők, a kőris-mézgásér láperdők, bokorfüzesek, fűzligetek a jellemzők. Állatvilágában kis- és nagyvadak egyaránt élnek. A Tisza folyó hullámterének jellegzetes madarai a vörös vércse, a kis kócsag és a partifecske. A horgászok kedvenc táborozóhelye az ófalu tőszomszédságában kanyargó mintegy 8 km hosszú Holt-Tisza ág.
MegközelítéseSzerkesztés
Közúton a 4-es főúton.
Vonattal elérhető a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-, a Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza- és a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon. (A három vasútvonal Szolnok és Szajol között közös pályán halad.)
TörténeteSzerkesztés
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. (2013 novemberéből) |
A Tisza és egy hajdani morotvája közé beékelve fekszik Szajol község. Szajol már az őskorban a Körös kultúra időszakában lakott hely volt. A Felső-földön cölöpszerkezetes patics falú házat tártak fel.
Szajol neve először 1261-ben fordult elő egy IV. Béla által kiadott oklevélben Zoyli alakban. 1332-ben Sael, Sayl, Zayla alakokban fordult elő az oklevelekben. A zayoli nemesekről tesz említést IV. Béla királynak az 1339-ben átírt oklevele is. A község nevét Zayli, majd Szayl, Zayla írásmódokkal láthatjuk az oklevelekben.
Neve feltehetően török eredetű, jelentése „előkelő”. Szajol a szolnoki várispánsághoz tartozott. A település, mint nemesi közösség mereven elzárta az utat a nagyobb számú idegen letelepedők előtt.
Birtokosai 1339-től a Szajoli, Simonfi, Kompolti, Országh családok voltak.
A török hódoltság alatt a népesség erősen megfogyatkozott, 1576-ban 13 tizedfizető lakosa volt. A hódoltság idején Szajol a szolnoki szandzsák népes faluja. A település török időben is megmaradt katolikus hiten.
Hegedüs Gergely és testvérei a címeres nemes levelet I. Lipót királytól nyerték.
1784-1787 között megtartott első magyarországi népszámláláson 454 fő élt a településen, a nemesek száma 89 fő. Nemesi családjai a Fejér, Hegedűs, Lajkó és Török családok.
Az 1827-es összeírás szerint már a lakosok száma 727 római katolikus, 8 protestáns, és 29 izraelita.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcokban Szajol fő feladata a forradalmi seregek elszállásolása volt.
1872. augusztus 4-én kelt és szeptember 19-én jóváhagyott szabályrendelet értelmében Szajol nagyközséggé alakult.
1903-ban a községben az egész falu egyöntetűen összecsapott a csendőrséggel, az elszegényedett kisnemesek, a parasztok és a pályamunkások is. A falu urasága akarta a község legelőt megcsorbítani. Az elégedetlenkedőket a csendőrség súlyosan bántalmazta, egyeseket közülük bebörtönöztek, a pályamunkások közül pedig többeket elbocsátották a spontán földfoglalás miatt.
Az első világháborúban 490 lakos vett részt, közülük negyvenen a hadszíntereken haltak meg.
A második világháborúban a Szolnok ellen irányuló valamennyi támadás Szajolt is érintette, hiszen annak szinte elővárosa. 1944. október 20-án foglalták el a szovjet csapatok, a harcok azonban nem értek véget, mert a német alakulatok, nevezetesen a 4. SS páncélgránátos hadosztály október 23-24-re a vezseny-szajoli hídfőbe vonult vissza, amit csak a 7. gárdahadsereg október 24-i betörése számolt fel. A lakosság száma az 1944. januári 2957 főről ugyanezen év decemberére 2404 főre csökkent.
Az 1848 után épített vasútvonalak Szajol-Szolnoknál találkoztak, így Szajol tulajdonképpen Szolnok „élő csomópontjává” vált, ezután nagyszámú vasutas réteg alakult ki.
Az első Katolikus Olvasókör 1900-ban jött létre. A Vasutasok Köre 1928-ban alakult meg.
1994. december 2-án vasúti szerencsétlenség történt a településen. Egy váltóállítási hiba következtében 31 ember vesztette életét, 51 megsérült.[3]
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1994: Szabó Zsigmond (független)[4]
- 1994–1998: Szabó Zsigmond (független)[5]
- 1998–2002: Szabó Zsigmond (független)[6]
- 2002–2006: Szabó Zsigmond (független)[7]
- 2006–2010: Ifj. Szöllősi József (független)[8]
- 2010–2014: Szöllősi József (független)[9]
- 2014–2019: Szöllősi József (független)[10]
- 2019-től: Szöllősi József (független)[1]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,4%, református 5,5%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 30,7% (24,7% nem nyilatkozott).[12]
NemesekSzerkesztés
Szajol község nevét Zayl nevű első birtokosa után kapta. A név török eredetű, jelentése előkelő. A szolnoki vár környékén a XI. században a megyeri Szolnok (Zounok) nemzetség jelentősebb földeket birtokolt. A nemzetség tagja volt (Szolnok ispán leszármazottjai) a birtokos nemes Szajoli család. A Szent Péter apostol tiszteletére épült monostor a nemzetség vallási kegyhelye volt. A település lakói később a szolnoki vár uradalom királyi szerviensei lettek.
Birtokosai:
XI. századtól a Szolnok nemzetség tagjai, a szolnoki várispánság része.
1339-ben Szajoli (de Zayl) Iván fia István, Tamás fia Gergely, Ágoston fia Miklós, Bodor fia István a Szolnok nemzetségből, mikebudai Simonfi család, a Kompolthi és Országh családok részbirtokosok.
1379-ben Békés János a Szolnok nemzetségből.
1463-ban Vértesy László, Sápy Lőrinc a Szolnok nemzetségből, Wass László és a Ványi család.
1514-ben nagykötönyi Szabó Ferenc.
1556-ban Békés Gáspár.
1564-ben Thassy Pál.
1584-ben Halmy Gábor.
1597-ben Fejér Mihály.
1632-ben Fejér Lénárt, Fejér György.
1667-ben Fejér Mihály, Hegedüs Demeter, Hegedüs János, Kálmán Lukács, Török András, Trombitás Mátyás.
A nemes Békés család, amely a szintén a Szolnok nemzetségből származott, Fejér megyében Szentpétervámáján majd a Pest megyei Mikebudán voltak birtokaik, házasság útján megszerezték Szajolt is. A beiktatási szerződést Békés János 1379-ben Visegrádon, a királyi várban kötötte I. Lajos magyar királlyal.
A XVI. század végétől a nemes szendrői Fejér család a birtokos, házasság révén a Békés család hozományaként megkapták Szajolt. A Fejér kúria a család rezidenciája volt.
A község nemesi jogállású maradt a XVIII. század végéig, lakói armális nemeslevéllel rendelkeztek. Kisbirtokos gazdálkodók voltak, jobbágyokkal közösen művelték földjeiket.
A község nemes családjai: Balogh, Czakó, Etele, Fejér, Hegedüs, Kálmán, Nagy, Pomázy, Szabó, Trombitás, Török.
Első kuriális bírája nemes Balogh János 1667-ben. Fia Balogh György felesége nemes Hegedüs Erzsébet.
A település címere a későbbi legfőbb birtokos Hegedüs család armálisa.
Szajol zászlaja kék-fehér-kék, a község címerével.
Neves személyeiSzerkesztés
- Fejér Mihály - Szendrő és Eger várvédője
- Fejér Miklós - Kormányzói kabinetiroda államtitkár
- Fejér János - Egri kanonok, író
- Fejér Aladár - Magyar királyi kincstári főtanácsos
- Fejér Elemér - Pénzügyminiszteri helyettes államtitkár
- Itt volt Lippich Gusztáv vármegyei főispán egykori kúriája. Lippich Gusztáv és István sírja a szajoli temetőben található. [13]
- Itt született 1929-ben Romány Pál földművelésügyi miniszter (1929 - 2019)
NevezetességeiSzerkesztés
2013 nyarán készült el Szajol tanösvénye a Szabadidőparkban. A Sétáló tanösvény interaktív, játékos formában ismerteti meg Szajol és környékének élővilágát, az ismeretterjesztő táblák mellett játékok, játékos elemek is helyet kaptak az ösvényen. Hossza kb. 700 m.
TestvérvárosaiSzerkesztés
Holt-TiszaSzerkesztés
A szajoli holtág a horgászok kedvelt helye. Négy tóegység alkotja a szajoli területet.
Halfaunája között megtalálható a harcsa, busa, kárász, keszeg, ponty, törpeharcsa.
Élővilágára jellemző a vízisikló, mocsári teknős, gyíkfélék, molnárka, fácán, rétisas, sirály, hattyú, vadkacsa.
SportéleteSzerkesztés
Szajol KLKSzerkesztés
A település labdarúgócsapata a Szajol Községi Labdarúgó Klub, 1947-ben alapították Szajoli MÁV SE néven.
Jelenleg a megyei bajnokság első osztályában szerepel.
Kétszeres megyei első osztályú bajnok (1998, 2018), megyei Magyar Kupa győztes (2015), az NB3-as bajnokságban hat idényen át szerepelt. Legnagyobb sikere az NB3-ban elért második hely (2002). A BVSC-Zugló csapatát hazai pályán 3-1-re legyőzte a harmadik vonalban, a klub egyik legnagyobb győzelmét elérve. Ifjúsági együttese megyei első osztályú bajnok (1997), női labdarúgócsapata háromszoros megyei bajnok (2016, 2017, 2018).
2012. május 2-án a Ferencvárosi TC NB1-es csapata játszott barátságos mérkőzést Szajolban, amelynek nagy szurkolótábora van a községben.[14]
Lisztes Krisztián az FTC és a hazai labdarúgás legendája utolsó gólját a Fradi játékosaként Szajolban szerezte.
A csapat címerében a piros és fehér színek az alapításra, a kék csíkok a település zászlaja mellett a szajoli kisnemes Hegedeös család előtt tiszteleg, a sas szimbólum a Ferencvárossal köttetett barátságra utal. Szurkolóinak neve a Szajoli Harcosok - nevük a településcímerből ismert páncélos katonára utal.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
- ↑ 1994. december 2. péntek 16:46. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. október 17.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Szajol települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szajol Helységnévtár
- ↑ https://szajol.hu/wp-content/uploads/2020/06/Lippich-Guszt%C3%A1v-%C3%A9s-Lippich-Istv%C3%A1n.pdf
- ↑ http://www.tempofradi.hu/2012-v-2-szajol-ferencvaros-0-6-edzomerkozes