Főmenü megnyitása

Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal

vasútvonal
(Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal szócikkből átirányítva)

A Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal a MÁV 120-as számú részben kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított fővonala, a nemzetközi törzshálózat tagja. A 120a-s számú, Budapest–Újszász–Szolnok vonal folytatása. A román határ túloldalán a 200-as vasúti fővonal részeként folytatódik Arad felé.

Budapest–Szolnok–Békéscsaba–
Lőkösháza-vasútvonal
Személyvonat Gyömrő és Maglódi nyaraló között
Személyvonat Gyömrő és Maglódi nyaraló között
A Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal útvonala
Vonalszám: 120
Hossz: 125 km
Nyomtávolság: 1435 mm
Feszültség: 25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség: 100 / 120 (160) km/h
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 82, 86, 120a Újszász felé
BSicon ABZgr+r.svg 100a Cegléd felé
BSicon ABZg+r.svg 145 Lakitelek felé
BSicon BHF.svg 100 Szolnok
BSicon hKRZWae.svg Zagyva folyó
BSicon eHST.svg Szolnok-Alcsi mh.
BSicon hKRZWae.svg szolnoki Tisza-híd
BSicon BHF.svg 110 Szajol
BSicon ABZgl+l.svg 100 Debrecen felé
BSicon eHST.svg 114 Tenyőszállás mh.
BSicon BHF.svg 117 Tiszatenyő
BSicon ABZgr.svg 130 Szentes felé
BSicon hKRZWae.svg Nagykunsági öntöző főcsatorna
BSicon HSTeBHF.svg 125 Pusztapó[1]
BSicon HST.svg 128 Kétpó
BSicon ÜST.svg Kétpó forgalmi kitérő
BSicon HSTeBHF.svg 133 Csugar
BSicon ABZg+rxl.svg 125 Orosháza felé, egykori 124 Túrkeve felé
BSicon BHF.svg 141 Mezőtúr
BSicon hKRZWae.svg Hortobágy-Berettyó folyó
BSicon ÜST.svg Nagylapos forgalmi kitérő
BSicon HSTeBHF.svg 151 Nagylapos mh.
BSicon eÜST.svg Gyoma-Nagyállás egykori forgalmi kitérő
BSicon ABZg+l.svg 127 Szeghalom felé
BSicon hKRZWae.svg Hármas-Körös folyó
BSicon BHF.svg 159 Gyoma
BSicon BHF.svg 170 Csárdaszállás
BSicon BHF.svg 179 Mezőberény
BSicon ABZg+l.svg 129 Békés felé
BSicon BHF.svg 185 Murony
BSicon eHST.svg 191 Mezőmegyer
BSicon ABZgxr+r.svg megszűnt deltavágány / 135 Orosháza felé
BSicon BHF.svg 196 Békéscsaba
BSicon ABZgl.svg 128 Kötegyán felé
BSicon eKRZ.svg Alföldi Kisvasút megszűnt
BSicon eBHF.svg 204 Szabadkígyós
BSicon eHST.svg 209 Kétegyházi tanyák mh.
BSicon BHF.svg 213 Kétegyháza
BSicon ABZgrxl.svg 121 Újszeged felé, egykori vonal Elek felé
BSicon eHST.svg 219 Országút mh.
BSicon eHST.svg 221 Bánhídymajor mh.
BSicon BHF.svg 225 Lőkösháza  Magyarország
BSicon GRENZE.svg
BSicon BHF.svg 236 (646,81) Kürtös (Curtici)  Románia
BSicon HST.svg 243 (639,54) Sofronya (Şofronea)
BSicon ABZg+l.svg 317 Brád felé
BSicon ABZg+r.svg 210 Nagylak felé, egykori vonal Mezőhegyes felé
BSicon BHF.svg 253 (629,79) Arad
BSicon ABZgr.svg 310 Temesvár felé
BSicon STR.svg 200 Gyulafehérvár felé

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A mai vasútvonal Rákos és Újszász közötti szakaszát a MÁV építette, 1882. március 11-én adták át a forgalomnak.[2] Az Újszász és Szolnok közötti vonalszakaszt szintén a MÁV építette. A Hatvan–Szolnok-vasútvonal részeként korábban már megépült vasutat 1873. március 10-én nyitották meg.[3]

A mai vasútvonal további szakaszait már a Tiszavidéki Vasúttársaság építette a MÁV építkezéseinél jóval korábban. A társaság Szolnok és Debrecen közötti vonalából Szajol állomástól kiágazó 143 km hosszú Szajol–Arad vonalat 1858. október 25-én helyezték üzembe.[4] A felépítménye 37,0 kg/fm tömegű, „g” jelű vassínekből épült.

A vasútvonalat Szajol és Lőkösháza között 1974-ben villamosították.

A pályaSzerkesztés

A vonalba eredetileg lefektetett „g” jelű vassínek gyorsan koptak, így ezeket az államosítás, 1880 után a MÁV előbb „c”, majd az 1910 körül „I” rendszerű acélsínekre cserélte. Utóbbiakból ma is található egyes állomások nem átmenő vágányain, például Kétegyháza első vágányában.

1889-ben kétvágányú lett a 100-as vonallal közös Szolnok–Szajol állomásköz.[5]

Az első világháború alatt a megnövekedett forgalom miatt új kitérők épültek a vonalon, többek között Dobozmegyer néven a mai Mezőmegyer mellett. Erőltetett ütemben folyt a második vágány létesítése, Szajol és az Aradtól 35 kilométerre keletre fekvő Máriaradna között nagyrészt elkészült az alépítmény, Békéscsabától délre egy szakaszon a vágányt is lefektetették.[6] Később a forgalom erőteljes csökkenése miatt 1933-ban a MÁV Békéscsaba és Lőkösháza között a jobb vágányt felbontotta. A két határállomás, Lőkösháza és Kürtös között a második világháború kitöréséig továbbra is két vágányon zajlott a forgalom, majd 1939 szeptemberében a román államvasút (CFR) a forgalmat a jobb vágányon beszüntette, s a pályát rövidesen az országhatárig elbontotta.

1942-ben láttak neki a Szajol–Tiszatenyő (akkor Pusztatenyő) szakasz kétvágányúsításának. A következő évben átadott 2. vágány nem volt hosszú életű, 1945 után ismét egy vágányon zajlott a forgalom.

A következő átépítés az 1950-es években indult, 1954–1957 között Tiszatenyő és Mezőtúr között 24 méter hosszú, 48 kilogramm/folyóméteres síneket fektettek betonaljakra. 1958-tól továbbra is 48 kg/fm-es sínekkel, de már hézag nélküli kivitelben folyt a korszerűsítés. Általában a hiányzó második vágány helyén építették meg az újat, majd a forgalom átterelése után bontották el az elhasználódott régit. Bővítették a forgalmasabb állomásokat, Békéscsaba korszerű (D55 típusú) biztosítóberendezést kapott. Az 1960-as évek elején újra üzembe helyezték a második vágányt Szajol és Tiszatenyő között, illetve új nyomvonalra került a Szolnok–Szajol állomásköz Zagyva és Tisza folyók közötti része, kiváltva a régi, árvízvédelmi töltésre épült, igen problémás szakaszt.[7] A Kisújszállás–Dévaványa–Gyomai HÉV társaság vonala építésekor nem létesített saját hidat a Hármas-Körösön, hanem a folyótól északra, Gyoma-Nagyállásnál becsatlakozott a Szajol–Arad vonalba, annak igénybevételével érve el végállomását. A forgalmi szempontból szűk keresztmetszet felszámolása érdekében 1963 nyarára elkészült az új híd a fővonal számára. A régi híd a továbbiakban egyedül a 127-es vonalat szolgálta, a két vonal ezentúl külön-külön érte el Gyoma állomást, megszűnt Gyoma-Nagyállás elágazás. Utóbbi, 1893-ban épült híd különlegessége volt, hogy középen egy 16 méteres befüggesztett szerkezeti elemmel rendelkezett, amely felhúzható volt, magas vízállás esetén is lehetővé téve a hajóforgalmat. Használatára valószínűleg sosem került sor.[8][9]

Az 1960-as évek végén, 1970-es évek elején fénysorompókat és önműködő térközbiztosító berendezést telepítettek a vonalon, ezzel növelve az átbocsátóképességet, és kiváltva a létszámigényes sorompókezelő és vonatjelentő őrhelyeket.

1974 a vontatásinem-váltás éve volt a vonalon. Szajol és Tiszatenyő között május 22-én indult meg a villamos vontatás, Szajol állomást tehermentesítve a mozdonycseréktől (a Szolnok–Szajol állomásközt a 100-as vonal részeként 1969-ben villamosították). Július 17-én már Mezőtúrig jártak a villamos vontatású vonatok, majd decemberre a teljes vonal elkészült. A hivatalos avatási ünnepségre 1974. december 18-án került sor Békéscsabán.[10]

Az 1980-as években folytatódott a második vágányok építése. 1985-ben a Csugar–Mezőtúr, 1987-ben a Mezőtúr–Nagylapos állomásközök készültek el. 1990-től 1997-ig Gyoma és Békéscsaba között is elkészült a második vágány, azonban a Murony–Békéscsaba állomásközben az új jobb vágány átadásával egyidejűleg forgalmon kívül helyezték a régit, így itt továbbra is egy vágányon zajlik a forgalom. Ezzel egyidejűleg a magasabb sebesség érdekében több kis sugarú ívet nyomvonal korrekcióval átépítettek. A régi, felhagyott töltés ma is több helyen felismerhető, például Mezőtúr állomás előtt, vagy a gyomai Hármas-Körös hídtól északra.

20042005-ben Békéscsaba és Lőkösháza között dolgoztak a pályaépítők, részleges sín- és aljcserével, ágyazatrostálással újra alkalmazható lett a 100 kilométer/órás sebesség, Kétegyháza és Szabadkígyós állomásokon az átmenő vágány mellé a sínkoronaszinttől számított 30 centiméter magasságú peronok épültek.

2005-ben kezdődött a Szajol–Békéscsaba szakasz teljes átépítése európai uniós támogatással. Ennek során 60 kilogramm/folyóméteres síneket fektetnek le, a tengelyterhelést 210-ről 225 kilonewtonra, az alkalmazható sebességet 120-ról 160 kilométer/órára emelik, alul- és felüljárók és magas peronok épülnek, korszerűsítik a biztosítóberendezéseket, központi forgalomirányítást vezetnek be. A sebesség emelésének feltétele az ETCS rendszerű vonatbefolyásolás kiépítése is, ennek hiányában egyelőre a jelenleg már átépített szakaszokon is marad a 120 kilométer/óra maximális sebesség.[11]

20052006 között épült meg a második vágány Tiszatenyő–Csugar között, felújították a meglévő vágányt, valamint átépültek az állomások és a megállóhelyek. Pusztapó és Csugar állomásokból megállóhely lett, Kétpónál forgalmi kitérő létesült, kitérő irányban 80 kilométer/órával járható vágánykapcsolatokkal.

2010-re befejeződött a pálya felújítása Szajol és Gyomaendrőd között. Nagylapos és Gyoma között kiépítették a hiányzó második vágányt. Nagylapos állomás megszűnt, helyette Kétpóhoz hasonlóan megállóhely és távvezérelt forgalmi kitérő épült. A két egymás melletti gyomai Körös-hídon úgy oldották meg a kétvágányú vasútvonal és a Gyoma–Vésztő-vasútvonal átvezetését, hogy az elágazást ismét áthelyezték a hídon túlra (2008-ig mindkét akkor még egyvágányú vonalnak külön-külön hídja volt).

20122014. december 17-e között zajlott a 32,2 km-es Gyoma–Békéscsaba közötti szakasz rekonstrukciója. A vasútfejlesztésnek köszönhetően Csárdaszállás és Mezőberény felújított, míg Murony teljesen új állomásépületet kapott.[12]

A 200-as vasúti fővonal részét képező romániai szakaszon a határ és Kürtös között a 20122014-es felújítás során építik ki a második vágányt; onnan Aradig a meglévő két vágányt felújítják. A jelenlegi 80 km/h-s megengedett sebesség a felújítás eredményeképpen 160 km/h-ra emelkedik.[13]

Engedélyezett sebesség:[14]

  • Budapest-Keleti–Rákos között 80 km/h
  • Rákos–Tápiószele között 100 km/h
  • Tápiószele–Békéscsaba között 120 km/h (ebből a Szolnok–Békéscsaba szakaszon a kiépítési sebesség 160 km/h, egyelőre nincs engedélyezve)
  • Békéscsaba–Lőkösháza között 100 km/h

ForgalomSzerkesztés

A vonalon egyaránt közlekednek személyvonatok, gyorsvonatok, InterCityk, EuroNightok, nemzetközi vonatok, tehervonatok és kamionszállító vonatok.

Ütemes menetrend van érvényben. A vonalon az országhatárig naponta 2 pár EuroNight, 3 pár nemzetközi InterCity és Budapest felé 3, Lőkösháza felé 2 belföldi InterCity, továbbá gyorsvonatok közlekednek. A helyközi forgalom nem számottevő, BékéscsabaMezőtúr viszonylatban napi 4 pár, Békéscsaba˜–Keleti pályaudvar viszonylatban napi 2 pár gyorsvonat. Békéscsaba–Budapest-Keleti viszonylat kivételével a közlekedő vonatok személyvonatok.

2016. június 18-tól a Budapest–Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonalon közlekedő belföldi, Viharsarok, Békés, Csanád, Alföld és Nóniusz InterCity vonatok megszűntek, helyettük gyorsvonatok közlekednek. Megmaradt a hibrid-IC a Romániába közlekedő nemzetközi IC-vagonokhoz csatolt gyorsvonati kocsikkal, melyek Budapest és Lőkösháza között közlekednek. Ezek a vonatok: Ister EuroNight, Körös IC, Traianus IC és Transsylvania IC.

2016. szeptember 17-től a Budapest–Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonalon újra közlekednek belföldi hibrid-IC vonatok: Budapest felé Viharsarok, Békés és Csanád, Lőkösháza felé Békés és Alföld néven. Továbbá szintén közlekednek a Romániába közlekedő nemzetközi vonatok is.[15]

A MÁV-START Zrt. azt ígéri, hogy 2017 decemberétől a vonalon közlekedni fognak csak IC-kocsikból kiállított InterCity vonatok, amelyek rövidebb menetidővel és 160 km/h sebességgel fognak közlekedni.

JárművekSzerkesztés

A helyi személyforgalomban MÁV V43-as ingavonatok közlekednek. Többnyire By kocsikkal közlekednek, de időnként feltűnik a B, a Bo valamint a Posta Bhv kocsi is. A Budapest–Békéscsaba gyorsvonatok is ugyanezzel az összeállítással közlekednek. A belföldi valamint a nemzetközi InterCity vonatokat MÁV 480-as mozdonyok továbbítják, továbbá az EuroCity, az EuroNight vonatokat, valamint a nemzetközi gyorsvonatokat CFR 47-es mozdonyok továbbítják. A tehervonatokat többnyire ÖBB 1116-os mozdonyok, valamint számos magánvasút mozdonyai húzzák.

ÉrdekességekSzerkesztés

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar kiegészítőt hozzá.[16]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az egykori állomásról keskeny nyomközű vasút indult két irányba: 1, Nyugat felé az Almásy-kastélyhoz a nagyvasút déli oldalától 2, Észak felé a Szenttamási Állami Gazdaságba a nagyvasút északi oldalától.
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 156. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 201. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  4. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 150. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  5. Csárádi János (szerk.) Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2.kötet Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1994. 240. oldal
  6. Dr. Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet 5.kötet Budapest, Közlekedési Dokumentációs Kft, 1997. Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasút építkezései a két világháború közötti időszakban 81-165. oldal. ISBN 963 552 314 9
  7. Dr. Kovács László (szerk.) Magyar vasúttörténet 6.kötet Budapest, Közlekedési Dokumentációs Kft, 1998. Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasútépítkezések 1945-1972 között 49-106. oldal. ISBN 963 03 4897 7
  8. http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=gyoe
  9. Nemeskéri-Kiss Géza: Átadták a forgalomnak a gyomai Körös hidat, Vasút, 1963 szeptember, XIII. évf. 9. szám, 13.-14. oldal
  10. Mezei István (szerk.) Vasúthistória évkönyv 1992 Budapest, Közlekedési Dokumentációs Kft. Martinovich István: A villamos vontatás energiaellátásának története a MÁV-nál II. rész 186. oldal. ISSN 0238-6550
  11. http://www.mav.hu/mav/fejlesztes.php?mid=14ef3515f64c56
  12. Gyorsabb és kényelmesebb vonatközlekedés Gyoma és Békéscsaba között. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 30.)
  13. Pataky Lehel Zsolt: Modernizálják a magyar határ és Arad közötti vasúti szakaszt (magyar nyelven). Krónika, 2012. március 20. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 20.)
  14. http://www.vpe.hu/takt/vonal_lista.php
  15. Visszakapja az IC kocsikat Békéscsaba | MÁV-csoport. www.mavcsoport.hu. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 17.)
  16. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal témájú médiaállományokat.