Kötegyán

Kötegyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Kötegyán
Kötegyán vasútállomása
Kötegyán címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Sarkadi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	5725
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	1158 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	33,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′46.733333333333, 21.483333333333
Kötegyán Pozíció Békés vármegye térképén
Kötegyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kötegyán témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Békés vármegye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti peremén, a Kis-Sárréttől délre terül el.

Északkeleti, keleti, délkeleti és déli irányból is Romániához tartozó területek határolják, a legközelebbi települések ezekből az irányokból Nagyszalonta (Salonta), Illye (Ciumeghiu), Keményfok (Avram Iancu) és Ant (Ant). További szomszédai, már magyar területen: nyugat felől Sarkad, északnyugat felől pedig Méhkerék.

Megközelítése

A település közigazgatási területének északi részén áthalad a Sarkadot a kötegyáni határátkelőhellyel összekötő 4252-es út, közúton ezen közelíthető meg Sarkad és Nagyszalonta irányából is; Méhkerék és Újszalonta térségével a 4251-es út kapcsolja össze. Maga a településközpont csak egy, a 4252-esből dél felé kiágazó mellékúton, a 42 152-es úton érhető el. [A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől.]

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg, amelynek egy megállási pontja van itt. Kötegyán vasútállomás a 128-as vonal állomásainak viszonylatában Sarkad vasútállomás és Méhkerék megállóhely között található, de vonattal el lehet innen jutni a romániai Nagyszalonta vasútállomására is. A település vasútállomása ezért fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is. Fizikailag a község központjától északra található, közúti elérését a 42 344-es számú mellékút biztosítja.

Története

A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török megszállás alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye nagyszalontai járásához tartozott. 1951 óta Békés megye része.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bujdosó Lajos (független)
• 1994–1998: Bujdosó Lajos (független)
• 1998–2002: Nagyné Felföldi Ilona Mária (Kötegyáni Baráti Kör Egyesület)
• 2002–2006: Nagyné Felföldi Ilona Mária (Kötegyáni Baráti Kör Egyesület)
• 2006–2010: Nagyné Felföldi Ilona Mária (független)
• 2010–2014: Nemes János (független)
• 2014–2019: Nemes János (Fidesz-KDNP)
• 2019–2024: Dr. Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP)
• 2024– : Dr. Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1506	1473	1463	1263	1200	1193	1158
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 2,4% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 40,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,6% (22,5% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 3,4% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt református, 3,8% római katolikus, 1,1% ortodox, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 31,3% felekezeten kívüli (24,1% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Műemlék Református templom
• A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
• A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
• A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
• A főtéren áll az első- és második világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
• Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.

Ismert emberek

• Fényes Imre elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora itt született 1917-ben.

Kötegyánon éltek

A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.

Testvértelepülése

• Nagyölved, Szlovákia

További információk

• A település hivatalos honlapja
• Templom Archiválva 2008. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben