Kötegyán

magyarországi község Békés vármegyében

Kötegyán község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Kötegyán
Kötegyán vasútállomása
Kötegyán vasútállomása
Kötegyán címere
Kötegyán címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5725
Körzethívószám66
Népesség
Teljes népesség1193 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′Koordináták: é. sz. 46° 44′, k. h. 21° 29′
Kötegyán (Békés vármegye)
Kötegyán
Kötegyán
Pozíció Békés vármegye térképén
Kötegyán weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kötegyán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Békés vármegye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Természetföldrajzi szempontból a Körös menti sík délkeleti peremén, a Kis-Sárréttől délre terül el.[3]

Északkeleti, keleti, délkeleti és déli irányból is Romániához tartozó területek határolják, a legközelebbi települések ezekből az irányokból Nagyszalonta (Salonta), Illye (Ciumeghiu), Keményfok (Avram Iancu) és Ant (Ant). További szomszédai, már magyar területen: nyugat felől Sarkad, északnyugat felől pedig Méhkerék.

Megközelítése szerkesztés

A település közigazgatási területének északi részén áthalad a Sarkadot a kötegyáni határátkelőhellyel összekötő 4252-es út, közúton ezen közelíthető meg Sarkad és Nagyszalonta irányából is; Méhkerék és Újszalonta térségével a 4251-es út kapcsolja össze. Maga a településközpont csak egy, a 4252-esből dél felé kiágazó mellékúton, a 42 152-es úton érhető el. [A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől.]

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg, amelynek egy megállási pontja van itt. Kötegyán vasútállomás a 128-as vonal állomásainak viszonylatában Sarkad vasútállomás és Méhkerék megállóhely között található, de vonattal el lehet innen jutni a romániai Nagyszalonta vasútállomására is. A település vasútállomása ezért fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is. Fizikailag a község központjától északra található, közúti elérését a 42 344-es számú mellékút biztosítja.

Története szerkesztés

A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török megszállás alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye nagyszalontai járásához tartozott. 1951 óta Békés megye része.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Bujdosó Lajos (független)[4]
  • 1994–1998: Bujdosó Lajos (független)[5]
  • 1998–2002: Nagyné Felföldi Ilona Mária (Kötegyáni Baráti Kör Egyesület)[6]
  • 2002–2006: Nagyné Felföldi Ilona Mária (Kötegyáni Baráti Kör Egyesület)[7]
  • 2006–2010: Nagyné Felföldi Ilona Mária (független)[8]
  • 2010–2014: Nemes János (független)[9]
  • 2014–2019: Nemes János (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2024: Dr. Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1506
1473
1463
1263
1200
1193
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,8%-a magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 2,4% románnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,5%, református 40,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 27,6% (22,5% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 3,4% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36% volt református, 3,8% római katolikus, 1,1% ortodox, 0,5% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 31,3% felekezeten kívüli (24,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Műemlék Református templom
  • A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
  • A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
  • A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
  • A főtéren áll az első- és második világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
  • Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.

Ismert emberek szerkesztés

  • Fényes Imre elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora itt született 1917-ben.

Kötegyánon éltek szerkesztés

A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.

Testvértelepülése szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 270. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  10. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Kötegyán Helységnévtár
  13. Kötegyán Helységnévtár

További információk szerkesztés