Újszalonta
Újszalonta község Békés vármegye Sarkadi járásában.
| Újszalonta | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Vármegye | Békés | ||
| Járás | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jova Tibor (Fidesz-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5727 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 88 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 5,86 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,83 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Újszalonta
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 48′, k. h. 21° 30′Koordináták: é. sz. 46° 48′, k. h. 21° 30′ | |||
Újszalonta
Pozíció Békés vármegye térképén
| |||
| Újszalonta weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újszalonta témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Békés vármegyében, Sarkadtól északkeletre, Méhkerék északkeleti szomszédságában fekvő település. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délkeleti peremén fekszik.[3]
Szomszédai: észak felől Mezőgyán, délnyugat felől Méhkerék, nyugat felől pedig Sarkadkeresztúr; keleti irányból Romániához, ezen belül jobbára Nagyszalontához tartozó területek határolják.
Megközelítése szerkesztés
Közúton legegyszerűbben Sarkad felől (Méhkerék érintésével) érhető el, a 4252-es útból kiágazó 42 153-as úton; vagy a kötegyáni határátkelőhely irányából a 4251-es, majd szintén a 42 153-as úton. Északi szomszédja, Mezőgyán irányából csak egy alsóbbrendű, számozatlan önkormányzati út vezet a községbe.
Története szerkesztés
1920-ig Nagyszalonta része volt, annak tanyajellegű külterülete, a trianoni békeszerződés alapján kialakult új országhatár vágta el attól, majd 1924-ben alakult önálló községgé, ám ezt követően is Nagyszalontának hívták. A második bécsi döntést követően változtatták meg a nevét, megkülönböztetendő a visszakerült Nagyszalontától.
Érdekesség, hogy a községnek hosszú ideig nem volt „belterülete”.
1976-tól a Kötegyáni községi tanács igazgatta. A rendszerváltás óta ismét önálló. A megye és a Dél-Alföld legkisebb települése.
Címere szerkesztés
A címer külső formájában és belső jegyeiben, hagyományőrző módon a határon túli „anyaváros” Nagyszalonta 1606-ban Bocskai Istvántól kapott ősi címerét idézi.
A címer egy csücskös talpú, hasított, alul vágott katonai pajzs. A bal oldali mező felső része vörös, melyben egy aranyoroszlán zöld mezőben áll, felette aranyszínű, emberarcú nappal. A vörös szín a vérzivataros múltat, valamint a jelenkor reményteli, erőt sugárzó lüktetését hivatott kifejezni, míg a címerállat az erőt, a kitartást és a mindennapi létért való küzdeni tudást sugallja. Kezében a három búzakalász a hit, remény és szeretet szimbólumai, de ugyanakkor a település mezőgazdasági jellegét is tükrözi.
A jobb oldali mező égszínkék terében arany harang található, melyet a község lakossága adományozott a településnek. Így az az összetartozás. a vallási hovatartozás szimbóluma. Az emberarcú nap és hold a folytonosság, az élet, a jövő és megújulás, az egység biztosítékai.
A pajzsfőn ezüstszínű katonai sisak, melyen öt gyöngyös, leveles, arany színű királyi korona díszeleg. A koronából öt strucctoll emelkedik ki, fehér, piros, kék, piros, fehér színekben.
A sisak csúcsából leomló kétoldali, díszes szalagok balról arany-kék, jobbról ezüst-vörös színűek.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 107 | 100 | 106 | 102 | 86 | 88 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 90%-a magyar, 7%-a román, 2%-a örmény és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 1% örménynek, 9,9% románnak, 1% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 10,9%, református 48,5%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 12,9% (22,8% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei szerkesztés
A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok (vagy más néven Ördögárok) nyomvonala.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Újszalonta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Újszalonta Helységnévtár
További információk szerkesztés
- Hivatalos honlap Archiválva 2009. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
