Főmenü megnyitása

Nagyölved (szlovákul Veľké Ludince) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Nagyölved (Veľké Ludince)
Veľké Ludince kostol.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNyitrai
JárásLévai
Turisztikai régióAlsó Garammente és Ipolymente
Rang község
Első írásos említés 1282
Polgármester Cseri Zita
Irányítószám 935 65
Körzethívószám 036
Forgalmi rendszám LV
Népesség
Teljes népesség1471 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság173 m
Terület31,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyölved (Szlovákia)
Nagyölved
Nagyölved
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 57′ 49″, k. h. 18° 30′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 49″, k. h. 18° 30′ 32″
Nagyölved weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyölved témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Lévától 30 km-re délre, a Garammenti-dombság keleti lábánál, az 588-as út mentén fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1282-ben "Vluend" alakban említik először, amikor Olivér magiszter birtoka. Későbbi névalakjai 1293-ban "Vlued", "Wlued", 1448-ban "Nagelued". A 13. század végétől az esztergomi érsekség birtoka. A 16. századtól már bizonyosan egyházi nemesek lakták. A 17. században a Bokor, a 19. században a Fabinyi és Koller családok birtoka. Innen származnak az Eölvedy-Gachalok. 1550-ben 15, 1593-ban 10, 1647-ben 8 adózó portája állt. 1699-ben 141-en lakták. 1715-ben 38 háztartása létezett. 1787-ben 186 házában 1284 lakos élt. 1828-ban 240 háza és 1453 lakosa volt, lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, fazekassággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Ölved. Két magyar falu Hont Várm. földes Urok az Esztergomi Érsek, lakosai többen reformátusok, fekszenek Zalabához 1/2 órányira, Pasztohához 1 mértföldnyire, a’ Szikintze völgyön, melly víz a’ falu mellett foly el, határjok szoross, de meg lehetős termékenységűek, réttyeik elegendők, szőlejek jó borokat teremnek, Kis Ölvednek erdeje nints."[2]

Fényes Elek szerint "Nagy-Ölved, magyar falu, Esztergom, most Komárom vmegyében, Kuraly, Bart, Farmad és Szölgyén közt, 263 házzal, 1600 lakossal, kik közt 1100 rom. kath., 500 reformatus, s mind a két felekezetnek helyben van anyatemploma. Határa fekete homok és agyag, s igen termékeny és első osztálybeli. A lakosok birnak 1790 h. szántóföldet, 25 1/4 h. rétet, 922 1/2 kapa szőlőt. Legelője szűk, fája is kevés. Van itt 2 nemesi curia is. Birja az esztergomi érsek. Ut. p. Köbölkut."[3]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott.

NépességSzerkesztés

1880-ban 1660 lakosából 1510 magyar és 91 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 1726 lakosából 1544 magyar és 158 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 1731 lakosából 1621 magyar és 78 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 1801 lakosából 1795 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 1827 lakosából 1710 magyar és 86 csehszlovák volt.

1930-ban 2020 lakosából 1507 magyar és 432 csehszlovák volt.

1941-ben 2007 lakosából 2006 magyar volt.

1991-ben 1798 lakosából 1567 magyar és 218 szlovák volt.

2001-ben 1682 lakosából 1389 fő magyar és 263 szlovák.

2011-ben 1565 lakosából 1202 magyar és 319 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Szent Őrangyalok tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült, 1879-ben bővítették.
  • Református temploma 1791-ben épült torony nélkül, klasszicista stílusban. Tornyát 1810-ben emelték. Református egyházközségét 225 személy alkotja (2012-ben).

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés