Szeghalom

magyarországi város Békés megyében

Szeghalom Békés megye északi részén található, a Szeghalmi járás központja, a Dévaványai-sík keleti peremén (de gyakran említik a Sárrét fővárosaként is). A 15. század végén mezőváros volt, majd elnéptelenedett. 1711 óta folyamatosan lakott település, 1984 óta város. A Berettyó jobb partján fekszik, innen már csak pár kilométer, ahol a gyönyörű ártéri erdők kíséretében a Sebes-Körös és a Berettyó összefolyik. Ha pedig a folyóknak hátat fordítunk, az Alföld "tengersík" vidékét látjuk. A folyók szabályozásakor levágott kanyarulatok szép kirándulóhelyek és kedvelt horgászparadicsomok. Itt még kis foltokban megtalálható a földrajzi fekvésnek megfelelő flóra és fauna. Az ipar megkímélte a vidéket, csak a földműveléssel kerülhettek vegyszerek a talajba.

Szeghalom
Berettyó-híd, Szeghalom.jpg
Szeghalom címere
Szeghalom címere
Szeghalom zászlaja
Szeghalom zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSzeghalmi
Jogállás város
Polgármester Macsári József (független)[1]
Jegyző Dr. Pénzely Erika[2]
Irányítószám 5520
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség8680 fő (2018. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség41,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület217,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szeghalom (Magyarország)
Szeghalom
Szeghalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 26″, k. h. 21° 10′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 26″, k. h. 21° 10′ 05″
Szeghalom (Békés megye)
Szeghalom
Szeghalom
Pozíció Békés megye térképén
Szeghalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeghalom témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Szeghalom Békés megye északi részén, a Berettyó torkolati szakaszánál fekszik, ahol az a Sebes-Körössel egyesül.

MegközelítéseSzerkesztés

ÉghajlataSzerkesztés

Szeghalom éghajlatára, mint hazánkra is, jellemző a kontinentális éghajlati hatások túlsúlya. A város klímájának vonatkozásában jelentős szerepet játszik az is, hogy a Körös-Sárrét vidék térsége viszonylag közel fekszik az Erdélyi–Szigethegységhez. Az évi napsütéses órák száma megközelíti a kettőezer órát. A hőmérséklet sokévi átlaga 10,2–10,4 C° körül alakul. A legmelegebb nyári napokban a legmagasabb hőmérsékleti értékek sokévi átlaga 34,3–34,6 C°között található, míg a leghidegebb téli napok legalacsonyabb hőmérsékleti átlaga -19,0 és -18,0 C° közötti. A szél viszonyokat befolyásolja az Erdélyi–Sziget hegység viszonylagos közelsége, valamint az észak–déli nyitottság is döntően alakítja a szélviszonyokat.[2]

Nevének eredeteSzerkesztés

Két templom van a városban, mindegyiket kiemelkedő "halomra" építették. Az elnevezésben szereplő második tag tehát innen származik. A helytörténetírók arról azonban, hogy melyik halomról is van szó, már nem egyformán vélekednek. Haan Lajos Békés vármegye hajdana c. könyvében ezt írja: Nevét vette a helység közepén fekvő azon halomtól, melyen gr. d'Orsay magtára áll, s mely hajdan a Körösök kiöntései által annyira körül volt véve, hogy mintegy szegletet képezett. Ma itt található a katolikus templom. A Gesta Hungarorum az elnevezést így magyarázza: "szög, szeglet" értelmű szeg szó a halom meghatározója. Karácsonyi János Békés vármegye története II. kötetében az elnevezést Barnahalomnak értelmezi, mivel a régi magyar nyelvben a szeg szó jelentése barna. Valóban, a város főterén emelkedő halom barna színű. Más feltevés szerint a nevet adó halom a mai Kossuth tér.

TörténeteSzerkesztés

Mintegy 7 ezer éve lakott hely. Az első írásos emlék az 1067-es keltezésű Zástyi apátság alapítólevele, amely szerint Péter comes az apátságnak adományozta a falut. Kétségtelen, hogy Szeghalom Békés megye legrégibb települése, hiszen már a honfoglalás idején is létezett. Erre utal Anonymus a Gesta Hungarorum XXVIII. fejezetében, amikor az; írja: "Tas és Szabolcs vezérek lovasai, a szerepi mocsár irányából jőve Szeghalomnál (Zeguholmu) akartak átkelni a Körösön…"

A 13. századi krónikák szerint Szeghalom főesperességi székhely. A 15. század végétől vámszedő joggal felruházott mezővárosként szerepel. A török uralom idején a település a Nadányi család birtokába került, így, ellentétben a megye más helységeivel, megőrizte színtiszta magyarságát.

Szeghalom címerének mindmáig fennmaradt legfontosabb motívumai a honfoglaló Barsa nemzetségtől eredő, két egymással szemben úszó hal, már ebben az időben megjelenik és az 1711-es visszatelepülés idején a község önálló pecsétjén is szerepel. A közismert formája a későbbiek során alakul ki, ezen a Nadányiaktól származó két sárkány alak tartja a kékszínű pajzsot a benne úszó halakkal, fölötte koronával.

Az évezredek során a Nagy- és Kis-Sárrét peremén elterülő szárazulat többször benépesült. A végleges letelepülés évszáma 1711, s ezt követően rövidesen Békés után a megye második legnépesebb helysége. A tiszta református népesség 1715-ben templomot és iskolát épített magának. (A mai templom 1784 és 1794 között épült fel.)

A 19. század elejétől, a felvilágosodás és a reformkor hatására, megindult a polgári fejlődés a falu értelmiségének vezetésével. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben több mint 200 szeghalmi ifjú vett részt. A 19. század közepétől az első világháború kitöréséig tartó időszak a település életében a civilizációs fejlődést hozta el. Megkezdődött a Sebes-Körös és a Berettyó szabályozása (1854). 1884-ben új épületbe költözött a községháza (D'Orsay-kastély), 1885-ben megnyitotta kapuit a Simay Kisdedóvó. A gazdaság fellendülésében nagyon jelentős szerepet játszott, hogy 1891-ben megindult a közlekedés a Gyoma-Nagyvárad közötti vasútvonalon.

Az 1914-ben kirobbant háború ezt a fejlődést derékba törte. A háborús évek, az 1919-es események és Trianon megrázkódtatásai után nagy változást a helyi építkezések és a középfokú oktatás megszervezése hozott. A 20-as években megindult gazdasági, kulturális, egészségügyi fejlődés világosan mutatta, hogy ez az ősi település a várossá fejlődés útjára lépett. Közel két évtized alatt kövesutak, közúti híd, középületek (adóügyi hivatal, posta, járásbíróság stb.), iskolák épültek. 1926-ban, Péter András gazda hagyatékából, megnyitotta kapuit a gimnázium. Az Oncsa lakásépítő programja keretében kialakult az Újtelep. Ekkor jött létre a villanycentrálé, mely egy időben Füzesgyarmatot is ellátta. Ezt a nagyléptű fejlődést az újabb háború közeledése szakítja meg. A hadviselés okozta anyagi károknál sokkal jelentősebb a szellemi értékek elvesztése. A második világháború után Szeghalom életében ugyanazok a történelmi események zajlottak le, mint az ország bármelyik településén, korábbi központi szerepe sok tekintetben elhalványul, nyoma sincs a városias fejlődésnek.

Változást az 1960-as évek hoztak, a vidék iparosításának jelszavával több üzem települt ide. Az 1970-es években kezdődött a lakótelepek építése többszintes épületekkel, s a várossá válás siettetésére számos középület létesült (oktatási, egészségügyi, kulturális és szolgáltató egységek).

1984-ben Szeghalom végre elnyerte a városi rangot, bár – a fejlesztések ellenére – nem voltak még adottak a várossá válás igazi feltételei. Az elkövetkező évek gazdasági nehézségei miatt az előrehaladás újra lassúbb üteművé vált. Főként az infrastruktúra fejlesztésében maradt le a kívánalmaktól a település, ami mind a mai napig kihat a város életére. A rendszerváltás óta ezekből a gondokból néhány már megoldódott (vezetékes gáz, piaccsarnok, szeméttelep korszerűsítése, ivóvízprogram, csatornázás, telefonhálózat, kábeltelevízió, utak, járdák építése).

Napjainkban változások sora járult hozzá a település arculatának kedvező alakulásához, több középületet korszerűsítettek, felújítottak, miközben a vállalkozói szféra is jelentős létesítményekkel gazdagította Szeghalmot. A Sárrét hagyománytisztelő "fővárosa" jelent formáló és jövőt építő törekvései mellett, méltóképpen őrzi, becsüli történelme során szerzett anyagi és szellemi értékeit.

 
Református templom

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kovács Imre[4][5] (Független Városvédő Egyesület)
  • 1994–1998: Kosaras Béla (MSZPSZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Kosaras Béla (MSZP)[7]
  • 2002–2006: Macsári József (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Macsári József (MSZPSZDSZ)[9]
  • 2010–2014: Macsári József (független)[10]
  • 2014–2019: Macsári József Attila (független)[11]
  • 2019-től: Macsári József (független)[1]

NépességSzerkesztés

NépességszámSzerkesztés

Szeghalom népessége a 19. század végén és a 20. század elején végbemenő erőteljes gazdasági fejlődés hatására ütemesen emelkedett. A növekedés az első világháború és a trianoni elcsatolások hatására bár megtorpant, az 1930-as évektől tovább folytatódott. A második világháborút követően a hagyományos parasztvilág fokozatos felszámolása a társadalmi mobilizációval párhuzamosan a térbeli mobilizációt, az elvándorlást is generálta. A korszak ipari fejlesztései (például a Sárréti Tej üzeme [1969] vagy a Csepel Autógyár gyárrészlege [1971]) viszont sokakat vonzottak a településre, mivel biztos megélhetést nyújtottak. A rendszerváltást követő, elnyúló gazdasági átrendeződés a népesség lassú, majd a 2008-as válság gazdasági következményei gyorsabb ütemű csökkenését eredményezték, részben az elvándorlás, részben a termékenységi értékek csökkenése útján.

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás és felekezetSzerkesztés

Szeghalom történelmileg református település volt, mára viszont a lakosság 49%-a ateista vagy nem tartozik vallási közösséghez, felekezethez (23% nem válaszolt a népszámláláson). A vallásos népesség arányán belül 78% református, 19% római katolikus, 3% egyéb vallású.[13] 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,8%, református 20,1%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 49,6% (23,2% nem nyilatkozott).[14]

KülterületekSzerkesztés

 
A Berettyó Szeghalom alatt

Csót (Csolt)Szerkesztés

Szeghalomtól délre fekvő puszta, amelyet az 1830-as térképek még Csót laposssa, Csót Ér, Csótlapos néven tüntettek fel. Egykor a Csolt nemzetség birtokja volt, itt állt a nemzetség monostora is. Nevét a Váradi Regestrumban 1222-ben említették Cholt néven. Ekkor apátja az oklevelekben tanúként szerepelt. 1271-ben Abraham de Cholth (Csolti Ábrahám) nevű ispán volt említve, aki a Csolt-nemzetség-ből származó Ábránfiak névadó őse volt, még 1330-ban is Cholth nak írták nevét. Itt állt nemzetség monostora. 1330-ban Ábrahám fia Mortunussal együtt Torda határát járatta meg, mely déli irányban Csolttal volt határos. 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint az apát 15 garas pápai tizedet fizetett.

TordaSzerkesztés

Torda ma Szeghalomtól délkeletre fekvő puszta. Nevét az oklevelek 1221-ben említették "ecclésia Tdan" néven, majd 1323-ban Thorda néven említették az oklevelekben. 1323-ban békési nemes eskütárs nevében szerepelt. 1330 körül határát Károly Róbert király, illetve Geregye Pál országbíró parancsára megjáratták a csolti apáttal és a Smaragd nemzetségbeli Sumrakus fiaival szemben.

OktatásSzerkesztés

Péter András Gimnázium és Szigeti Endre Szakképző IskolaSzerkesztés

Az iskola Péter András végrendelete szerint 1926-ban valósult meg. Az Egyetemes Református Konvent engedélyezte a reálgimnázium első osztályának megnyitását. Az első igazgató, Nagy Miklós irányításával Pásztor József tanár és négy óraadó kezdte meg a tanítást. 1934-ben érettségizett az első osztály. Ekkor a gimnáziumnak 356 tanulója volt. A gimnázium épülete 1928-ban, a tornaterem 1935-ben, az internátus - a mai kollégium - 1940-ben készült el. A háború előtti években kiváló tantestület dolgozott a gimnáziumban. A környék kulturális életét irányították, könyveket adtak ki, szerkesztették a helyi hírlapot, tehetséggondozást végeztek. 1942-ben Szigeti István birtokadományából mezőgazdasági középiskola létesült a gimnázium keretei között. A később önállósult iskolát az adományozó korán elhunyt gyermekéről, Szigeti Endréről nevezték el. 1945-ig 889 tanulót oktatott és nevelt a Péter András Gimnázium. Ebben az évben Péter András birtokát államosították, de még 3 évig egyházi gimnázium maradt.

Nagy Miklóst 1946-ban kultuszminiszteri államtitkárrá nevezték ki. Az igazgató dr. Pásztor József, majd Boör Ferenc lett. 1948 nyarán államosították a középiskolát. 1950-ben a politikai hatalom "elvette" a Péter András nevet és Bolyai Farkas nevet "adományozta" a gimnáziumnak. 1951-től 1975-ig Sándor Jenő vezetésével végezte eredményes munkáját a gimnázium tantestülete. 1954-ben leánykollégium létesült a Kárász kastélyban. 1956 októberében a tantestület úgy döntött, hogy a gimnázium kapja vissza a régi nevét. A tantestület akarata csak 1957 novemberében valósult meg. 1966-ban mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolai képzés kezdődött, majd 1978-tól gépi forgácsolás váltotta fel ezt a szakmát. 1975-től 2007-ig Vaszkó Tamás a gimnázium igazgatója. 2007-től Magyar István a gimnázium igazgatója. A gimnázium alapításának 50. évfordulóján 1976-ban országos ünnepséget rendeztek. Emlékkönyvben dolgozták fel az elmúlt öt évtized sikereit, küzdelmeit. (Péter András Emlékkönyv).

Az iskola életében fontos szerepe van a hagyományápolásnak. 1984-ben az öregdiákok Nagy Miklósnak, 1986-ban Péter Andrásnak emeltek szobrot az iskola parkjában. 1990-ben Péter András születésének 150. évfordulóján iskolazászlót avattak. A szaktantermeket kiváló tanáregyéniségekről nevezték el: Fülöp Károly, Jermendy László, dr. Pásztor József, dr. Fényes Imre. A diákság 20 év óta minden november végén diáknapokkal emlékezik a névadóra. A tantestület gondozza Sinka István költő irodalmi hagyatékát. Az utolsó két évtizedben hat alapítványt jegyeztek be a diákok támogatására. Az iskola jelenlegi szerkezete több átszervezés után alakult ki. 1996-ban kezdődött el a hat évfolyamos gimnáziumi képzés. 2002-ben érettségizik ez a nemzedék. [3] [4]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Kárász kastély
 
Kossuth Lajos mellszobra a Kossuth-téren

Műemlékek és műemlék jellegű épületekSzerkesztés

  • Református templom: középkori templom alapjára épült 1784-ben, késő barokk stílusban. Tornya csak 1794-ben készült. 1827-ben görög kereszt alakúra bővítették. A karzatát tartó pillérek fényeikkel, árnyékaikkal sajátos hangulatot árasztanak. Szószékét 1834-ben helyi mester készítette. 1844-ben a tető és a torony leégett, 1949-ben építették újjá.
  • Református presbitérium és magtár
  • Régi református iskola
  • Lelkészlak: A 19. század elején épült klasszicista stílusban, népi-romantikus homlokzattal. Itt lakott 1933–1945 között Tildy Zoltán, 1946–1948 között köztársasági elnök.
  • Római katolikus templom: A mintegy 2,5 m magas mesterséges dombon, barokk stílusban, 1800 körül épült magtárból 1869-ben alakították át a templommá. A templomhoz tartozó fa harangláb 1892-ben készült, a megyében egyedülálló gúla formájú, lépcsős fatorony.
  • Wenckheim–D’Orsay-kastély: A klasszicista-romantikus kúriát 1800 körül építtette a Wenckheim család. D'Orsay Emil romantikus jegyekkel bővítette az épületet. Az angol szakállas szemöldökpárkányok adják a jellegzetes romantikus díszítést. 1945 után a kastélyt tollraktárként használták. Napjainkban a felújított kastélyban kapott helyet a Nagy Miklós Városi Könyvtár és Sárréti Közérdekű Muzeális Gyűjtemény integrált intézménye. A kastély alatt komoly pincerendszer húzódott, ezekhez több hiedelem is fűződik, melyek szerint az alagút a város másik végén lévő Kárász-kastélyba, más verzió szerint a Sebes-Körös-parti Várhelyig vezet.
  • Kárász-kastély : Leánykollégium, volt Kárász-kastély és kerti táncpavilon, klasszicista-neoreneszánsz-eklektikus, épült 1840 körül és 1890 körül. A második világháborúban a bal szárnya és a portikusza elpusztult.
  • Péter András Gimnázium: Péter András jómódú gazda 1907-ben 1500 hold földjét a községében létesítendő gimnáziumnak szánta. A gimnázium 1926 óta működik, Lelkes ifjúsága adta ki Sinka István első verseskötetét.
  • Simay János polgárház: korábban óvoda, majd múzeum. Ma itt található Túri János magángyűjtő egyenruha-kiállítása.
  • Bíróság épülete
 
Református presbitérium (elől), magtár (középen) és lelkészlak (hátul)

Köztéri szobrok, emlékhelyekSzerkesztés

Híres szeghalmiakSzerkesztés

 
Tildy Zoltán, volt köztársasági elnök, kisgazda politikus és szeghalmi református lelkész mellszobra

Szeghalom neves szülötteiSzerkesztés

  • Arató Attila (1930–) állami díjas és Szabó Ervin-emlékérmes könyvtáros, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár igazgatója
  • Bede Lajos gimnáziumi igazgató, tanár (1826–1879)
  • Bondár Anna (1997–) U18 junior Európa-bajnok, felnőtt magyar bajnok, ifjúsági olimpikon, hivatásos teniszező
  • Boromisza Zsolt (1928–2011) festőművész, grafikus
  • Fehér Lajos (1917–1981) politikus, újságíró, miniszterelnök-helyettes (1962–1974)
  • Fésüs László (1939–2019) az állatorvos-tudomány doktora (1988), az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet főigazgatója[17][18][19]
  • Gyökössy Endre (1880–1957) konzervatív, majd irredenta szellemiségű író, költő
  • Ivánfi Jenő (1863–1922) színész, rendező, a Nemzeti Színház örökös tagja
  • Jermendy György (1947–) Batthyány-Strattmann László-díjas osztályvezető főorvos, tudományos igazgató[20]
  • Kaszás Péter (1946–) a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjével kitüntetett dalszerző, zenész, hangmérnök
  • Kovács Gyula (1978–2008) posztumusz hadnagy, a Magyar Honvédség hősi halottja
  • Kovács János (1816–1906) tanár, Afrika-utazó
  • Magony Szilvia (1981–) többszörös szépségkirálynő, műsorvezető, modell
  • Maróthy László (1942–) agrármérnök, politikus, környezetvédelmi és vízügyi miniszter (1987–1989)
  • Mező Imre (1932–) zeneszerző, zenei szerkesztő, a Zeneműkiadó Liszt Ferenc-összkiadásának gondozója[21]
  • Mező Judit (1933–2017) népzenekutató, bihari és sárréti napdalok gyűjtője[22]
  • Mező László (1939–) Kossuth-díjas gordonkaművész, a Bartók vonósnégyes tagja
  • Papp Endre (1967–) író, irodalomkritikus, szerkesztő
  • Pál Attila (1950–) szülész-nőgyógyász professzor, a Szegedi Nőgyógyászati Klinika igazgatója[23]
  • Péter András (1840–1916) földbirtokos, gimnázium-alapító
  • Sebes György (1913–1938) kommunista pártmunkás, a spanyol polgárháború halottja
  • Sebes István (1906–1966) politikus, külügyminiszter-helyettes (1956–1959), bécsi nagykövet
  • Szabó Imre (1877–1928) szociáldemokrata politikus, munkaügyi és népjóléti miniszter (1919), 1920-tól a Népszava kiadója, 1927-től felelős szerkesztője[5]
  • Szabó János (1835–1902) református esperes-lelkész, költő (Szabó Magda írónő nagyapja)
  • Szisz Ferenc (18731944) magyar származású francia autóversenyző, az első Grand Prix verseny győztese
  • Ternyák Zoltán (1963–2003) színész
  • Tóth László (1957–) festőművész, grafikus
  • Vári Juliánna (1967–) festőművész
  • Zsila Judit (1965–) színésznő

Szeghalom neves lakóiSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

A város a 47-es főközlekedési út mellett helyezkedik el, így Békéscsaba - Szeged, illetve Berettyóújfalu - Debrecen irányban a közúti tömegközlekedés jól megoldott. Helyi, helyközi járatú autóbuszok biztosítják a közúti közlekedést a környező településekkel. A közúti tömegközlekedési feladatokat a Volánbusz látja el. A települést a vasúti fővonalakhoz a Szeghalom - Püspökladány-i, illetve a Szeghalom –- Gyomaendrőd-i ágvonalak kötik be. Vasúton megközelíthető Vésztő, Gyula városa is.

SportSzerkesztés

Szeghalmi FCSzerkesztés

Szeghalom labdarúgócsapata benne van a megyei első osztályban. A stadion férőhelyeinek száma több mint ötszáz fő.

Szeghalmi Női KézilabdaSzerkesztés

Az 1950-es években kezdődött meg a kézilabdasportág meghonosítása Szeghalmon. A női szakág 1968-ban indult útjára. Az utánpótlásképzés 1975-től szerepel komoly szándékként az egyesület terveiben. Napjainkban öt különböző korosztályú csapatnak van lehetősége a versenyszerű sportolásra a kisiskolásoktól a felnőttekig.[24]

Senshi Kyokushin Karate SportegyesületSzerkesztés

Szeghalmon 1993-ban kezdte meg tevékenységét a Senshi Kyokushin Karate Gyermek, Ifjúsági és Szabadidő Sportegyesület, amely hivatalos tagja a Magyar Karate Szervezetnek, a Magyar Kyokushin Karate Szervezetnek, a Békés Megyei Karate és Harcművész Szövetségnek, valamint alapító tagja a Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetségének. Versenyzőik nemzetközi versenyeken értek el helyezéseket, s vannak köztük magyar bajnokok is.[24]

Szeghalmi Tenisz EgyesületSzerkesztés

Jelentős múlttal rendelkezik Szeghalmon a teniszsportág is. A versenyzők jelentős sikereket értek már el.

ForrásokSzerkesztés

  • Baranyai Béla: Lexicon Locorum Regni Hungariae populosorum anno 1773 officiose confectum. Bp., 1920
  • Békés megye régészeti topográfiája. A szeghalmi járás. VI. köt. Szerk.: Ecsedi István - Kovács László - Maráz Borbála -Torma István. Bp., 1982
  • Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. CD-ROM. Bp., 2002
  • Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. II. Köt. Szeged, 1984
  • Gyalai Mihály: Magyar Igazságtörténeti helységnévlexikon. Bp., 1989
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Köt. A–Cs. Abaújvár, Arad, Árva, Bács, Baranya, Bars, Békés, Bereg, Beszterce, Bihar, Bodrog, Borsod, Brassó, Csanád és Csongrád megye. Bp., 1963
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I. Köt. Bp., 1988
  • Lipszky Joannes: Repertorium locorum objectorumque in XII. tabulis mappae Regnorum Hungariae, Slavoniae, Croatiae, et Confiniorum Militarium Magni item Principatus Transylvaniea occurrentium. Budae, 1808
  • Magyar katolikus lexikon XII. Köt.Seq-Szentl. Szerk.: Diós István-Viczián János. Bp., 2007
  • Magyarország Történeti helységnévtára. III. Köt.; Békés megye. Bp., 1993
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk.: Ujvári Péter 1929. http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/0840.html
  • Nagy Ludovicus: Notitiae Politico-Geographico-Statisticae Inclyti Regni Hungariae, Partiumque Eidem Adnexarum. Budae, 1828
  • Miklya Jenő: Írások és Adatok Szeghalom múltjáról. Szeghalom, 1996

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. http://www.beol.hu/bekes/kozelet/uj-jegyzot-valasztottak-szeghalmon-435298
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  4. Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  6. Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  7. Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  8. Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  9. Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
  10. Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. Szeghalom települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. [1]
  14. Szeghalom Helységnévtár
  15. Szegahlom 1-2 (hu-HU nyelven). Izraelita Temetők, 2015. március 4. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  16. Péter András-sírkápolna, Szeghalom (magyar nyelven). www.muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  17. In memoriam dr. Fésüs László – Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézet. athk.naik.hu. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  18. A Magyar Tudományos Akadémia Köztestületi Honlapja. web.archive.org, 2007. szeptember 27. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  19. In Memoriam Dr. Fésüs László Hozzáférés ideje: 2019.10.10.
  20. Batthyány-Strattmann László kitüntetést kapott Prof. Dr. Jermendy György főorvos úr. www.diabet.hu. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  21. Muzsika 2002. április, 45. évf., 4. sz. - EPA. epa.oszk.hu. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  22. Bencze Lászlóné dr. Mező Judit – A tudományos Bihar-kutatásért (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  23. Online, I. M. E.: IME - Interdiszciplináris Magyar Egészségügy (magyar nyelven). www.imeonline.hu. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  24. a b Szeghalmi civil szervezetek. szeghalominfo.hu. [2012. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)

További információkSzerkesztés