Főmenü megnyitása

Tildy Zoltán (politikus)

magyar református lelkész, politikus, miniszterelnök, majd köztársasági elnök

Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18.Budapest, 1961. augusztus 3.)[1] református lelkész, politikus, magyar miniszterelnök, majd köztársasági elnök.

Tildy Zoltán
1946-ban
1946-ban
Született 1889. november 18.
Losonc
Elhunyt 1961. augusztus 3. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Gyenis Erzsébet (1914. október 14. – 1961. augusztus 4.)
Gyermekei három gyermek:
Ifj. Tildy Zoltán
Foglalkozása
  • politikus
  • református lelkész
Tisztség
  • magyar országgyűlési képviselő (1936–1939)
  • magyar országgyűlési képviselő (1939–1944)
  • magyar országgyűlési képviselő (1945 – 1946. február 5.)
  • Magyarország miniszterelnöke (1945. november 15. – 1946. február 1.)
  • Magyarország köztársasági elnöke (1946. február 1. – 1948. augusztus 3.)
  • államminiszter (1956. október 27. – 1956. november 12.)
Sírhely Farkasréti temető
A Második Magyar Köztársaság 1. köztársasági elnöke
Hivatali idő
1946. február 1. 1948. augusztus 3.
Miniszterelnök
Előd Nemzeti Főtanács
Utód Szakasits Árpád
A Magyar Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1945. november 15. 1946. február 1.
Király betöltetlen
Előd Miklós Béla
Utód Nagy Ferenc
A Magyar Népköztársaság államminisztere
Hivatali idő
1956. október 27. 1956. november 12.
Miniszterelnök Nagy Imre
Politikai pályafutása
Párt OKGFP, EP, FKGP
A Wikimédia Commons tartalmaz Tildy Zoltán témájú médiaállományokat.
Elnöki emléktáblája Budapesten
(Festetics-palota, Pollack Mihály tér 3.)
Sírja a Farkasréti temetőben: 49/7-2-6.

ÉletpályájaSzerkesztés

Értelmiségi családban született idősebb Tildy Zoltán és Fabriczy Emma fiaként. Elemi és középiskoláit Balassagyarmaton, Léván és Selmecbányán végezte. Itt érettségizett. 1910-ben a Pápai Református Teológiai Akadémia elvégzése után egy évig az írországi Belfastban tanult teológiát ösztöndíjasként, majd a Somogy megyei Szennán, később 1920 és 1930 között Tahitótfaluban, illetve 1932-től 1946-ig Szeghalmon volt lelkész. 1924-ben alapító tulajdonosa a Sylvester Irodalmi és Nyomdai Intézet Rt.-nek, amely egyházi kiadványokat, szakkönyveket jelentetett meg. Fia, Tildy Zoltán fotóművész egyebek mellett szintén kisgazdapárti politikus, országgyűlési képviselő (az 1945–47-es ciklusban), valamint a természetvédelem országos szervezetének vezetője volt 1950 és 1974 között. Felesége, Gyenis Erzsébet 1945-től férje államfői kinevezéséig szintén FKGP-s országgyűlési képviselő volt. Veje, Csornoky Viktor szintén bejutott a törvényhozásba 1945-ben.

Politikai pályájaSzerkesztés

1917-ben lépett be a Nagyatádi Szabó István vezette Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapártba, majd követte Nagyatádit az Egységes Pártba. 1929-ben Nagy Ferenccel együtt szervezte meg a Független Kisgazdapártot, melyben ügyvezető alelnöki tisztséget vállalt, s 1945-től lett országos pártelnök. Az 1931-es választásokon indult először, de alulmaradt a kormánypárti ellenjelölttel szemben. Az 1935-ös választásokon csalással ütötték el a mandátumától, ami ellen sikeres petíciót nyújtott be. A megismételt voksoláson aztán 1936-ban országgyűlési képviselővé választották. Az 1939-ben megszavazta a második zsidótörvényt, azonban ezért felelősségre később nem vonták.[2] Az 1939-es választásokon ismét sikerült mandátumot szereznie, így egészen Magyarország német megszállásáig (1944. március 19.) országgyűlési képviselő volt, majd Zoltán fia segítségével illegalitásba vonult és csatlakozott az antifasiszta Magyar Fronthoz.

A második világháború után beválasztották az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe, majd az 1945-ös választásokon is országgyűlési mandátumot szerezett, akárcsak fia, Zoltán és felesége, Gyenis Erzsébet (mindhárman a Kisgazdapárt képviseletében). 1945. november 15-étől 1946. február 1-jéig miniszterelnök volt, kormányának tagja volt többek közt Nagy Imre is mint belügyminiszter – igaz, ennek a kormánynak az összetétele kapcsán már szovjet szempontokat is figyelembe kellett venni.

1946. február 1-jén szűnt meg a királyság mint államforma, mivel a Nemzetgyűlés az 1946. évi I. törvény elfogadásával Magyarországot köztársasággá nyilvánította. A II. köztársaság első államfője köztársasági elnökként Tildy Zoltán lett, a korábbi kormányfői posztot Nagy Ferenc kapta meg, aki új kormányt alakított. Noha az 1945-ös választások során a választók több mint 50%-a a kisgazdákat szerette volna kormányon látni, a kommunisták kihagyása nélkül nem lehetett kormányt alakítani. A szovjet befolyás egyre nőtt, s Tildynek is azt tanácsolták brit és amerikai politikusok, hogy igyekezzen szívélyes viszonyt kialakítani a Szovjetunióval.

Tildy elnöksége alatt folytatódtak a háború utáni népbírósági perek, egyebek között a Sztójay- és Szálasi-kormányok egykori tagjai ellen. A halálos ítéletekkel szembeni kegyelmi kérvény elutasítását államelnökként Tildy írta alá, melynek nyomán jobboldali politikai ellenfelei (a református lelkészek palástjára utalva) „palástos hóhér”-nak nevezték el.

1946-ban a kommunisták belső ellentétek szításával szétrombolták a kisgazdapártot (szalámitaktika), Nagy Ferenc miniszterelnök pedig az ellene felhozott koholt vádak hatására nem jött haza Svájcból. Tildyvel a Baloldali Blokk vezetői 1947-ben feloszlattatták a parlamentet, és augusztus 31-ére új választásokat írattak ki, amelyen jelentős csalások történtek az ún. kék cédulákkal felhasználásával. Tildyt 1948. július 31-én mondatták le veje, Csornoky Viktor hazaárulás vádjával való letartóztatása miatt. (Tildy köztársasági elnöki tisztsége hivatalosan csak augusztus 3-án szűnt meg). Ezután Tildy Zoltánt 1948 augusztusától egészen 1956 májusáig – közel nyolc évig – házi őrizetben tartották.

1956. október 27. és november 12. között a második és harmadik Nagy Imre-kormányban államminiszter volt. A forradalom bukása után, 1958-ban hat év börtönre ítélték. 1959 áprilisában egyéni kegyelemmel szabadult,[3] ettől kezdve teljes visszavonultságban élt 1961. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig.

1989. július 6-án – halála után 28 évvel – rehabilitálták. A Legfelsőbb Bíróság – akárcsak az 1956-os forradalom mártírjai esetében – kimondta, hogy az ítélet törvénysértő volt, ezért azt hatályon kívül helyezte.

MűveiSzerkesztés

  • A boldog és igaz élet útja; Szabó Nyomda, Kaposvár, 1921 (A Falusi Lelkipásztor könyvtára)
  • A presbiter kötelességei és hivatása; 3. kiad.; Magyar Vallásos Traktátus Társaság, Kaposvár, 1921 (A "Reformáció" könyvtára)
  • Bereczky Albert–Tildy Zoltán: Krisztus győz! Elmélkedések; Szabó Nyomda, Kaposvár, 1922
  • Patkós Péter nehéz éjszakája. Elbeszélések; Magyar Traktátus Társaság, Tahitótfalu, 1923
  • A Tóth-család esetei. Elbeszélések 1-2.; Magyar Traktátus Társaság, Tahitótfalu, 1923
  • Lesz még dicsőbb jövőnk nekünk. Három színdarab műkedvelői előadásokra; Sylvester Nyomda, Tahitótfalu, 1924
  • Mózes perbe száll az Úrral; "Az Út", Cluj-Kolozsvár, 1926 (Ünnepnapok)
  • A Tóth család. Elbeszélések; Sylvester Nyomda, Tahitótfalu, 1927
  • Az aradi vértanúk története; Sylvester Nyomda, Tahitótfalu, 1929
  • Árva Péter bosszúja. Kis regény; Keresztyén Család, Bp., 1929
  • A nagy föld. Színjáték műkedvelők részére; Sylvester, Bp., 1930
  • Két esztendő munkája a parlamentben; A Független Kisgazda, Bp., 1939
  • Tildy Zoltán beszéde 1945. április 8-án a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak a felszabadulás után tartott első budapesti nagygyűlésén; Független Nyomda, Bp., 1945
  • Tildy Zoltán beszéde az ideiglenes nemzetgyűlés 4-ik és 7-ik ülésén, 1945. év szeptember 6-án és 12-én; M. H. I. Rt., Bp., 1945
  • Nemzeti feladataink; Demokrácia, Bp., 1946
  • Tildy Zoltán centenáris szilveszteri szózata a magyar néphez; Független Nyomda, Bp., 1948

EmlékezeteSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. [Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 605/1961. folyószáma alatt.]
  2. Ungváry Krisztián: Magyar igazság: felelősségre vonás Magyarországon. magyarnarancs.hu, 1988. április 23. (Hozzáférés: 2019. november 18.)
  3. Magyar nagylexikon 17. kötet 465

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés


Elődje:
A Magyar Köztársaság elnöke
1946–48
 
Utódja:
Szakasits Árpád
Elődje:
Dálnoki Miklós Béla
Magyarország miniszterelnöke
1945–1946
 
Utódja:
Nagy Ferenc