Dinnyés Lajos
Dinnyés Lajos (Alsódabas, 1901. április 16. – Budapest, 1961. május 3.) Magyarország miniszterelnöke (1947. május 31. – 1948. december 10.), a Magyar Úszó Szövetség és a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökségének tagja, kisgazda politikus. 1931-től képviselőházi, ideiglenes nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő.
| Dinnyés Lajos | |
 | |
| az 1930-as években | |
| A második magyar köztársaság 2. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1947. május 31. – 1948. december 10. | |
| Előd | Nagy Ferenc |
| Utód | Dobi István |
| Született |
1901. április 16. Alsódabas |
| Elhunyt | 1961. május 3. (60 évesen) Budapest |
| Párt | FKGP |
| Foglalkozás | politikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dinnyés Lajos témájú médiaállományokat. | |
Tanulmányok és származása szerkesztés
Jómódú, középbirtokos református nemesi családból származott, három testvére volt, középfokú tanulmányait a budapesti református gimnáziumban végezte, majd a keszthelyi gazdasági akadémián szerzett diplomát. Apja 1930-ban bekövetkezett halála után gazdálkodott.
Politikai szerepvállalása a világháború előtt szerkesztés
1929-ben belépett az Agrárpártba, a Független Kisgazdapárttal való egyesülés (1930) után e párt tagjaként politizált. 1931-1939-ig a dabasi kerület képviselője. 1935-ben a választások idején zaklatásoknak volt kitéve és 1939-ben már nem is sikerült mandátumot szereznie.
A világháború idején szerkesztés
A második világháború idején, 1941-ben kötött házasságot Hegedűs Katalinnal. Házassága és barátai révén jól jövedelmező álláshoz jutott, rövid ideig a harctéren teljesített szolgálatot. 1945-ben a Kisgazdapárt újjászervezésekor újra visszatért a politikai életbe.
A háború utáni tevékenysége és miniszterelnöksége szerkesztés
Tagja volt az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, az 1945. november 4-i választásokon újra képviselő, ekkor már tagja a párt választmányának és Politikai Bizottságának. 1947 márciusában a honvédelmi tárca élére került. Nagy Ferenc lemondása után lett miniszterelnök. Hivatali idejében fogadta el a parlament a hároméves újjáépítési tervet. Az 1947 nyarán elfogadott választójogi törvényben szűkítették a választók és választhatók körét, és megnehezítették új pártok indulását. Miniszterelnöksége idején került sor az 1947. augusztus 31-i kékcédulás választásokra. A Kisgazdapárt, bár a nyertes oldalon állt, támogatóinak nagyobb részét elvesztette, ennek ellenére a kommunisták és a szociáldemokraták nyomására ő kapott kormányalakítási megbízást. A második Dinnyés-kormány már leginkább egy kommunisták által irányított bábkormány volt, Magyarország erőltetett szovjetizálása is ekkor indult. Miniszterelnöksége idején államosították a 100 főnél többet fogalakoztató üzemeket, megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, elkezdődött a mezőgazdaság kollektivizálása, és az első koncepciós perek is ebben az időben folytak. 1948. július 13-tól a Pest megyei Kisgazda szervezetek örökös elnökévé választották. A második Dinnyés-kormány 1948. december 10-én bukott meg, mivel magát a miniszterelnököt tették felelőssé Nyárádi Miklós kisgazda pénzügyminiszter emigrálásáért.
Miniszterelnöksége után szerkesztés
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ főigazgatója lett és országgyűlési képviselő maradt. 1954-től a Hazafias Népfront Tanácsának tagja. Az 1956-os forradalom idején az V. kerületi Ideiglenes Nemzeti Bizottság tagja volt. 1958-ban az Országgyűlés egyik alelnökévé választották. 1961. május 3-án hunyt el 60 évesen.
Műve szerkesztés
- Az Átokcsatorna; Freudné, Bp., 1937
További információk szerkesztés
- https://web.archive.org/web/20100929204744/http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/dinnyes.htm
- Dinnyés Lajos első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei. 1947. június 2–szeptember 19.; szerk., jegyz., tan. Szűcs László; MOL, Bp., 2000 (Magyar Országos Levéltár kiadványai II. Forráskiadványok)
| Elődje: Nagy Ferenc |
|
Utódja: Dobi István |
| Elődje: Bartha Albert |
|
Utódja: Veres Péter |
