1945-ös magyarországi nemzetgyűlési választás

választás Magyarországon


1945. november 4-én tartották a második világháború utáni Magyarországon az első demokratikus nemzetgyűlési választást, melyet a Független Kisgazdapárt nyert meg fölényesen (57%) a három baloldali párt előtt (17% szociáldemokraták, 17% kommunisták, 7% parasztpárt),Ennek ellenére a szovjetek kikényszerítették, hogy koalíciós kormány alakuljon, a miniszteri tárcákat ne a választás arányában osszák, a kommunista párté legyen a belügyi tárca, s náluk maradhasson a 45-től megszerzett fegyveres rendfenntartó testületek fölötti rendelkezés.

1945-ös országgyűlési választások Magyarországon
Flag of Hungary.svg
1944 1945. november 4. 1947

409 fős országgyűlés (többség: 205 fő)

359 fő egyéni választókerületből, 50 fő országos listáról

Részvétel:
92,52%
4 773 545 megjelent (5 160 499 jogosult)
Hungarian parliament 1945.svg
Tildy Zoltán-MTI 1946.jpg Szakasits Árpád 1949.jpg
Listavezető Tildy Zoltán Szakasits Árpád
Párt FKGP MSZDP
Előző választás 124 125
Mandátumok
245 / 409   (60%)
69 / 409   (17%)
+/– Növekedés 121 Csökkenés 56
Listás szavazat 2 697 137 823 250
arány 57,03% 17,41%
+/–
Egyéni kerület
216 / 359
60 / 359
+/–
Kommunista politikusok a tribünön fortepan 79084 (profile-4).jpg Veres Péter fortepan 78902 kozeli.jpg
Listavezető Rákosi Mátyás Veres Péter
Párt MKP NPP
Előző választás 166 42
Mandátumok
70 / 409   (17%)
23 / 409   (6%)
+/– Csökkenés 96 Csökkenés 19
Listás szavazat 801 986 324 772
arány 16,96% 8,28%
+/–
Egyéni kerület
61 / 359
20 / 359
+/–
4%-os küszöb: 206 419 szavazat
További eredmények
Lista Lista­vezető Szavazat +/–
PDP Szent-Iványi Sándor 76 393 1,62% Új
MRP Csécsy Imre 5,763 0,11% Új
Miniszterelnök
a választások előtt
Megválasztott
miniszterelnök
Miklós Béla
Honvédség
Tildy Zoltán
FKGP–MKP–SZDP–NPP

A választáson valóban több pártra lehetett szavazni, bár a Horthy-rendszerben szerepet játszó jobboldali pártoknak nem engedélyezték a működését, így a választásokon való részvételét. A választás győztese a Független Kisgazdapárt lett, amely abszolút többséget (57,03%) szerzett a parlamentben. A szovjet megszálló erők által támogatott kommunista párt nyomására mégis koalíciós kormány alakítására kényszerültek a kommunistákkal és a többi párttal.[1] Ezt a kommunisták arra használták fel, hogy alacsony választási eredményük ellenére megszerezzék többek között a belügyi tárcát, melyet a további hatalomszerzés szempontjából kiemelt fontosságúnak ítéltek. A nemzetgyűlés alakulásakor így mindössze a Polgári Demokrata Párt két képviselője számított ellenzékinek. A 409 választott képviselő mellé maga a nemzetgyűlés 10 tekintélyes közéleti személyiséget is behívott tagjai sorába.

TörténeteSzerkesztés

 
Szavazólap 1945-ben

A választás egy közel másfél éves közjogi bizonytalanságnak és félelemnek vetett véget, mely 1944 márciusában Magyarország német megszállásával kezdődött és az október 15-e után kiterjedt nyilas rémuralomban teljesedett ki. Ez a szovjet bevonulás után megszűnt, ugyanakkor hatalmi űrt hagyott maga után. A nyilasok elűzése után alakult demokratikus, antifasiszta Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. december 22-i nyilatkozatában többek között az „az általános, egyenlő, titkos választójog” mellett is elkötelezte magát, mely az 1945. évi VIII. törvényben öltött alakot. A törvény eltörölte a szavazás addigi kötelező jellegét, megerősítette annak általános és titkos mivoltát, egyúttal eltörölve minden addigi cenzust, valamint a választójogosultság alsó korhatárát férfiaknál és nőknél egyaránt 20 évben határozta meg. Az új választójogi törvény mindenkire vonatkozott, aki Magyarország 1937. december 31-i határain belül lakott, ugyanakkor kizárta a választásból a német nemzetiségűeket. A választásokon így 5 160 499 fő volt jogosult részt venni, ami az 1939-es 2 761 618 főhöz képest 86,87%-os növekedést jelentett. A részvétel csaknem 93%-os volt.

A parlamenti mandátumok pontos számát nem határozta meg a törvény, ugyanis az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatok számát rögzítette, tehát az Nemzetgyűlés létszáma függött a választók részvételétől. A parlament a megalakulása előtti ülésén maga jelölhetett ki tíz főt Magyarország szellemi és közéleti vezetői közül, akik így a törvényhozás döntése alapján választás nélkül teljes jogú nemzetgyűlési képviselőkké válhattak. Ezt a számot 1946-ban (1946. évi XI. törvény) tizenkettőre emelték, mielőtt az 1947-es választásokra készülve az 1947. évi XXII. törvényben el nem törölték.

A radikális illetve a szélsőjobboldali pártok betiltásával, felszámolásával a választásokat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) és egyben az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjai (FKGP, MKP, SZDP, NPP) 99,51%-os eredménnyel nyerték meg, melyen belül a Baloldali Blokk tagjai összesen 41,24%-ot gyűjtöttek. A fennmaradó két liberális párt nem tudta magát vonzóvá tenni, csak a PDP tudott mandátumhoz jutni és (budapesti szavazóik révén) is mindösszesen csak kettőhöz a négyszázkilencből. Egyedülálló módon a voksolás után semmiféle panaszt nem nyújtottak be a választásokkal kapcsolatban, ami annak legitimációját, tiszta lebonyolításának bizonyságát nagyban növelte.[2]

Választási rendszerSzerkesztés

Országos listákSzerkesztés

A Magyar Közlöny 1945. október 24-i számában közölt országos listák (akkori nevén országos lajstromok).[3]

Párt Nemzeti Parasztpárt Magyar Radikális Párt Polgári Demokrata Párt Magyar Kommunista Párt Független Kisgazdapárt Szociáldemokrata Párt
Jelöltek

1. Kovács Imre
2. Illyés Gyula
3. Darvas József
4. Erdei Ferenc
5. B. Farkas Ferenc
6. Jócsik Lajos
7. Sz. Szabó Pál
8. Nánási László
9. S. Szabó Ferenc
10. Sípos Gyula
11. Majláth Jolán
12. Kanyar József
13. Borsos Sándor
14. Molnár József
15. Juhász Géza
16. Boldizsár Iván
17. Szabó József
18. Battha László
19. Somogyi Imre
20. Szabó Pál

1. Csécsy Imre
2. Zsolt Béla
3. Kende Zsigmond
4. Geleji Dezső
5. Halász Aladár
6. Kun Zsigmond
7. Litván József
8. Vámos Jenő
9. Zoltán Andor
10. Kőrösy Ferenc

1. Szent-Iványi Sándor
2. Örley Zoltán
3. Bródy Ernő
4. Payr Hugó
5. Füzesséry István
6. Genát Endre
7. Aradi Sándor
8. Horner Jenő
9. Vajda Endre
10. Hubert György
11. Négyessy Árpád
12. Országh József
13. Krehnyay Ede
14. Dusica Ferenc
15. Kárpát Zoltán
16. Geguss Gusztáv
17. Siki Andor
18. Áldor György
19. Papp Gyula
20. Takács Imre

1. Rajk László
2. Szobek András
3. Rudas László
4. Olt Károly
5. Andics Erzsébet
6. Somogyi Miklós
7. Mód Aladár
8. Papp Lajos
9. Orbán László
10. Piros László
11. Zentai Béla
12. Barta Bertalan
13. Nonn György
14. Horváth Imre
15. Kócsa Mihály
16. Weil Emil
17. Rátz Gyula
18. Hidas Ferenc
19. Czeczey György
20. Kruzslák Béla

1. Nagy Ferenc
2. Varga Béla
3. Kovács Béla
4. Szentiványi Lajos
5. Filó Soma
6. Tildy Zoltán
7. Kiss Gergely
8. Nagy Vince
9. Vörös Vince
10. Ortutay Gyula
11. Vaszkó Mihály
12. Tombor Jenő
13. Kanta Gyula
14. Andaházi Kasnya Béla
15. Gáspár Vince
16. Harmathy Lajos
17. Györgyi Lajos
18. Hegymegi Kiss Pál
19. Dajkovich Ferenc
20. Reök Iván

1. Kéthly Anna
2. Buchinger Manó
3. Justus Pál
4. Kertész Miklós
5. Kőműves József
6. Pintér János
7. Vajda Imre
8. Révész Ferenc
9. Schiffer Pál
10. Pásztor Imre
11. Szalai Sándor
12. Brumiller László
13. Szakasits Antal
14. Gesztesi Jenő
15. Sántha Vilmos
16. Hebelt Ede
17. Gartner Pál
18. Baranyai Tibor
19. Várnai Zseni
20. Gács Lajos

Választási eredményekSzerkesztés

Szervezet Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
Független Kisgazdapárt (FKGP) 2 697 262 57,03% 245 59,90% kormánypárt
Szociáldemokrata Párt (SZDP) 823 260 17,41% 69 16,87% kormánypárt
Magyar Kommunista Párt (MKP) 801 999 16,96% 70 17,11% kormánypárt
Nemzeti Parasztpárt (NPP) 324 803 6,87% 23 5,62% kormánypárt
Polgári Demokrata Párt (PDP) 76 393 1,62% 2 0,49% ellenzék
Magyar Radikális Párt (MRP) 5 763 0,12% nem jutott be
Összesen 4 729 480 100% 409 100%

Behívott képviselőkSzerkesztés

A Nemzetgyűlés által külön törvény alapján képviselőnek meghívott – eredetileg nyolc, később tíz, végül tizenkettő – kiemelkedő közéleti személyiség:

Politikai következményekSzerkesztés

1945. november 15-én megalakult a Tildy-kormány. 1946. február 1-jén kikiáltották a második Magyar Köztársaságot.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Origo: Fű alatt kezdődött a kommunista uralom Magyarországon. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2017. január 3.)
  2. Forrás: Választástörténet – 1945 (vokscentrum.hu) Archiválva 2011. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Hírdetmény. Magyar Közlöny, 159. sz. (1945. okt. 24.) 1–2. o.

További információkSzerkesztés