Főmenü megnyitása

Hegymegi Kiss Pál

magyar politikus, jogász,

Hegymegi Kiss Pál (Porcsalma, 1885. március 12.Budapest, 1950. május 3.) ügyvéd, liberális politikus, országgyűlési képviselő, belügyminisztériumi főtanácsos, Kiss Áron (1845 – 1908) filozófiadoktor féltestvére.

Hegymegi Kiss Pál
Született 1885. március 12.
Porcsalma
Elhunyt 1950. május 3. (65 évesen)
Budapest
Állampolgársága
Nemzetisége magyar
Házastársa Bolgárfalvi és jósintzi Sebesi-Jósintzi Márta (1912–1950)[1]
SzüleiKiss Áron
Foglalkozása
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái Szegedi Tudományegyetem (–1909, jogtudomány)
Kitüntetései II. osztályú polgári hadiérdemkereszt, koronás arany érdemkereszt
Sírhely Óbudai temető

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Édesapja hegymegi Kiss Áron református püspök, egyházi író volt, édesanyja Kajzár Berta. Elemi és középiskoláit Debrecenben végezte, majd beiratkozott a Debreceni Református Jogakadémiára, amelynek elvégzése után 1909-ben Kolozsváron a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett jogi és államtudományi oklevelet. Doktorrá sub auspiciis regis[m 1] avatták. Kezdetben szolgabíróként dolgozott. 1909-től főispáni titkár volt Ugron Ákos Udvarhely vármegyei és Haller János Udvarhely és Maros-Torda vármegyei főispánok mellett. 1912. február 18-án Székelyudvarhelyen házasságot kötött bolgárfalvi és jósintzi Sebesi-Jósintzi Mártával.[1] 1912-ben a belügyminisztériumba rendelték, 1917-től a városi közigazgatás osztályvezetője volt, az őszirózsás forradalom alatt pedig miniszteri tanácsosként működött. Eközben a menekült jegyzők és közigazgatási tisztviselők kormánybiztosa is volt, s helyettes államtitkári címet is kapott. A Friedrich-kormány alatt miniszteri osztályfőnökként vezette a belügyminisztérium rendőri ügyeit, ám hamarosan felmentették állásából. Rassay Károllyal 1921-ben megalapította a Független Kisgazda-, Földműves- és Polgári Pártot, amelynek igazgatója lett, s az 1922-es választásokon a kampány adminisztratív irányítója volt. Debrecen 2. számú egyéni választókerületében a szavazatok 68,9%-át szerezte meg. 1935-ig Debrecen nemzetgyűlési illetve országgyűlési képviselője volt, s többször a baloldali ellenzék vezérszónokaként lépett fel. Az 1945-ös és az 1947-es választásokon újra mandátumot szerzett, s a Magyar Szabadság Párt, illetve a Magyar Függetlenségi Párt képviselőjeként, később pedig pártonkívüliként politizált.

Az Óbudai temetőben nyugszik.[2]

 
Síremléke az Óbudai temetőben (40/2-I-144).

Főbb műveiSzerkesztés

  • A magyar közigazgatás demokratikus átszervezéséről (Debrecen, 1924)
  • A demokratikus magyar felsőházról (Budapest, 1926)
  • A magyar közélet és Debrecen fontosabb kérdéseiről (Debrecen, 1928)
  • Széljegyzetek a választójogi javaslatról (Budapest, 1938)

MegjegyzéskSzerkesztés

  1. Egyetemi intézmény, mely szerint bizonyos végzett egyetemi hallgatókat, akik összes vizsgálataikat és doktori szigorlataikat kitüntetéssel tették le, a király védnöksége mellett ünnepiesen felavatnak. Forrás: Sub auspiciis regis a Kislexikon weboldalán.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  2. Dr. Varga József: Hegymegi Kiss Pál sírja. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 12.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Bp., Béta Irodalmi Rt., 1937.
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., 1929, 159. o.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • 1922–1926. évi nemzetgyűlés. Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. Budapest, 1922, 266-267. o.
  • 1927-1931. évi országgyűlés. Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932, 135-136. o.
  • 1927–1931. évi országgyűlés. Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. Bp. 1927, 117. o.
  • 1927–1931. évi országgyűlés. Szemerjai Dr. Deák Imre, szerk.: Magyar Országgyűlési Almanach 1927–1932. Budapest, 1927, 241. o.
  • 1931-1935. évi országgyűlés. Haeffler István, szerk.: Országgyűlési Almanach 1931–36. Bp. 1931, 162. o.
  • 1931–1935. évi országgyűlés. Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. 1931–1936. Budapest, 1931, 128-129. o.