Udvarhely vármegye

Udvarhely vármegye (románul: Comitatul Odorheiu) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között. Jelenleg Románia része.

Udvarhely vármegye
Udvarhely vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	magyarok
Földrajzi adatok
Terület	2938 km²
Térkép
Udvarhely vármegye térképe
Udvarhely vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Udvarhely vármegye témájú médiaállományokat.

Földrajza

A vármegye területe nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagy-Küküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kis-Küküllő vármegyék határolták.

Történelme

A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1919-től gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A második bécsi döntés értelmében a terület nagyobbik része 1940–1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 110 132 személy volt, ebből:

• 103 209 (93,71%) magyar
• 3191 (2,90%) román
• 2131 (1,93%) német

A vármegye összlakossága 1910-ben 124 200 személy volt, ebből:

• 122 500 (98,63%) magyar
• 1700 (1,37%) román

Közigazgatás

A vármegye az 1910-es években négy járásra volt felosztva:

• Homoródi járás, székhelye Oklánd
• Parajdi járás, székhelye Parajd
• Székelykeresztúri járás, székhelye Székelykeresztúr
• Udvarhelyi járás, székhelye Székelyudvarhely

Források

• Forró Albert 2009: Udvarhely vármegye kialakulása. Aeropolisz IX, 59-70.