Nagy-Küküllő vármegye

	Nagy-Küküllő vármegye
	Az egykori vármegyeháza Segesváron (ma városháza)
	; Nagy-Küküllő vármegye címere
	; Nagy-Küküllő vármegye címere
Ország	Magyar Királyság
	Népesség
Népesség	ismeretlen
Nemzetiségek	németek, románok, magyarok
	Földrajzi adatok
Terület	3337 km²
	Térkép
	Nagy-Küküllő vármegye térképe
	Nagy-Küküllő vármegye domborzati térképe
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy-Küküllő vármegye témájú médiaállományokat.

Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe, jelentése kökényes.^[1] Jelenleg Románia része.

Ez a szócikk a történeti magyar vármegyéről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy-Küküllő (folyó).

Földrajz

A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.

Történelem

A vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez.

1920-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1910-ben 148 826 személy volt, ebből:

62 224 (41,81%) német
60 381 (40,57%) román
18 474 (12,43%) magyar

Közigazgatás

Nagy-Küküllő megye közigazgatási térképe 1910-ből

A vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:

Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom
Medgyesi járás, székhelye Medgyes
Nagysinki járás, székhelye Nagysink
Segesvári járás, székhelye Segesvár
Szentágotai járás, székhelye Szentágota
Medgyes rtv.
Segesvár rtv.

Források

Küküllő vármegye. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
Nagy - Küküllő vármegye. A Pallas nagy lexikona. Kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2010. július 4.) ^{[Tiltott forrás?]}

Jegyzetek

↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)

További információk

[1] Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o. (1994)

[1]