Főmenü megnyitása

Nagysink

falu Romániában, Brassó megyében

Nagysink (románul Cincu, korábban Cincul Mare, németül Groß-Schenk) falu Romániában, Brassó megyében.

Nagysink (Cincu)
Gross schenk 01.jpg
Nagysink címere
Nagysink címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rang községközpont
Irányítószám 507045
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 40839
Népesség
Népesség1286 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság51 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság474 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagysink (Románia)
Nagysink
Nagysink
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 24° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 24° 48′ 14″

FekvéseSzerkesztés

Az Olt folyótól mintegy 10 km-re északra található, a legközelebbi folyóparti település Kissink.

A Szentágota-Kissink-Voila útvonal körülbelüli felezéspontjában helyezkedik el. (Szentágotától 18 km-re délkeletre; míg az Olt északi partján fekvő Kissinktől 10 km-re, illetve a túlsó parti Voilától 14 km-re északra fekszik.[4] )

A legközelebbi nagyobb város, a 30 ezer lakosú Fogaras 18 km-re délkeletre található.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a német die Schenke (= kocsma, csapszék, italkimérés) főnévből ered.

TörténeteSzerkesztés

1328-ban Chenk néven említik először. A nagysinki káptalan első említése 1351-ből maradt fenn.[4]

Négy évszázadon át, a XV. századtól kezdve egészen 1876-ig Nagysinkszék-nek (az erdélyi szászok egyik székének) a névadó központja.

1474-ben a település már oppidum-ként szerepel.[4] 1500 körül a településen már iskola működött.[4] 1523-ban tűzvész pusztított.[4] 1570-ben Báthory Zsigmond fejedelem heti- és éves vásár tartását engedélyezte. 1600-ban Mihály vajda csapatai kifosztották a települést.[4] 1660-ban pestisjárvány pusztított.[4] 1708-ban a kurucok dúlták fel a falut, a templomot is beleértve.[4] 1727-ben 80 ház égett le.[4] További tűzvészek pusztítottak 1789-ben, 1805-ben és 1818-ban.[4]

LakosságaSzerkesztés

1500 körül a településen 64 gazda és 4 szegény élt, 1532-ben már 70 gazdáról tudunk.[4] 1910-ben 2537 lakosából 1173 német, 1035 román és 139 magyar volt. Az 1876-os megyerendezéstől 1920-ig, a trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1866 lakosából 1009 román, 570 cigány, 209 német és 78 magyar volt.

LátnivalókSzerkesztés

13. századi eredetű szász monumentális erődített evangélikus templomát alacsony kerítőfal övezi. A 13. század első felében eredetileg háromhajós román stílusú bazilika épült, keleten két, nyugaton egy toronnyal.[4] A középhajó 27,6 méter, az oldalhajók 38 méter hosszúságúak.[4] 1500 körül a templomot gótikus stílusban építették át.[4]

ForrásokSzerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
  4. a b c d e f g h i j k l m n Die Kirchenburg in Großschenk. Baudenkmäler in Siebenbürgen Heft 47. Monumenta Verlag Sibiu-Hermannstadt (2001). ISBN 973-99735-0-7 

Külső hivatkozásokSzerkesztés