Nagysink község
Nagysink község (románul: Comuna Cincu) község Romániában, Brassó megye nyugati határán. 1968-ban hozták létre;[3] központja Nagysink, beosztott falva Kisprázsmár.
Nagysink község (Comuna Cincu) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Erdély | ||
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Brassó | ||
Rang | község | ||
Községközpont | Nagysink | ||
Beosztott falvak | Kisprázsmár | ||
Polgármester | Sorin-Aurel Suciu (2012–) | ||
SIRUTA-kód | 40820 | ||
Népesség | |||
Népesség | 1681 fő (2021. dec. 1.)[1] | ||
Magyar lakosság | 37 (2%, 2021)[2] | ||
Népsűrűség | 14,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 117,19 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 51″, k. h. 24° 48′ 17″45.914167°N 24.804722°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 51″, k. h. 24° 48′ 17″45.914167°N 24.804722°E | |||
Nagysink község weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysink község témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésBrassó megye nyugati határán helyezkedik el, dombos vidéken. Szomszédai nyugatra és északra Szeben megye, keletre Sáros község, délre Voila község. A községközpont távolsága a megyeszékhely Brassótól 88 (légvonalban 68) kilométer.
Területe 11 701 hektár, tengerszint fölötti magassága 400–650 méter. Az Olt és a Hortobágy vízgyűjtő területén fekszik, több patak szeli át. Éghajlata mérsékelt szárazföldi, átmenetet képez a zordabb Olt-környéki és az enyhébb küküllőmenti klíma között. Az éves átlaghőmérséklet 8,8 ºC, a csapadék 600-650 mm, uralkodó szélirány az északnyugati. Talaja savas, növényzete és faunája változatos.[4]
Népessége
szerkesztés1850-től a községet alkotó falvak népessége az alábbiak szerint alakult:[5]
Lakosok száma | 3724 | 3464 | 3423 | 3049 | 3233 | 2965 | 2824 | 1866 | 1836 | 1681 |
1850 | 1890 | 1900 | 1920 | 1930 | 1956 | 1966 | 1992 | 2002 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 1587 fő volt, melyből 1256 vallotta magát románnak, 172 cigánynak, 54 magyarnak, 53 németnek. Vallási hovatartozás szempontjából 1400 ortodox, 73 evangélikus, 23 katolikus, 13 adventista, 11 református.[5] A 21. század elején a községet az elöregedés jellemzi.[4]
Története
szerkesztésNagysinket Rajna-vidéki németek alapították a 12. században, és az úgynevezett Altland (régi ország) része volt. Később Nagysinkszéknek, az erdélyi szászok egyik legrégebbi közigazgatási egységének székhelye lett. Első okleveles említése 1329-ből származik.[6] Erődtemploma a 13. században épült román stílusban. A középkortól a 19. századig fallal körülvett, vásártartó város volt, és Nagysinkszék központja.[7]
Kisprázsmár az úgynevezett Kampestwänkel (káposztasarok) vidéken van, amely híres volt zöldségterméséről.[8] A 12–13. század során települt, templomának építése a stílusjegyek alapján a 13. század elejére tehető.[9]
Szász telepítésű falvak, a németek a 20. század elejéig többségben voltak, majd fokozatosan kivándoroltak.[5] A 20. században a község északi részén lőteret hoztak létre (Poligonul Cincu), 2007-ben pedig harckiképző központtá nyilvánították, ahol hazai és külföldi erők gyakorlatoznak.[10]
Nevezetességei
szerkesztés- A nagysinki erődtemplom a 13. század elején épült a falu központjában álló magaslaton, 65 méter magas harangtornyával uralva a település látképét. Eredetileg román stílusú, háromhajós, kéttornyos bazilika volt, de a későbbi átépítések megváltoztatták szerkezetét; mai kinézetét a 19. század elején nyerte el. Kettős várfalából csak néhány alacsony szakasz maradt fenn, őrtornyai, bástyái elpusztultak (a régi városházává átalakított bástya kivételével). A templomépületet a 21. században felújították.[7][11]
- A kisprázsmári erődtemplom szintén a 13. század elején épült, kerítőfalát és védőtornyait szintén elvesztette. A 21. század elején elhanyagolt állapotban van.[9][12]
- Nagysinki falumúzeum.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
- ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ Legea nr. 2 din 16 februarie 1968
- ↑ a b c Despre Cincu. Primăria Comunei Cincu. (Hozzáférés: 2023. december 20.)
- ↑ a b c Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Nagysink. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. december 20.)
- ↑ Lucescu et al: Școala latină din Comuna Cincu. Revista Monumentelor Istorice, LXXII. évf. (2001 – 2003) 1. sz. 65. o. ISSN 1842-5720
- ↑ a b Fabini 244–249. o.
- ↑ Roth 42. o.
- ↑ a b Fabini 725–727. o.
- ↑ Istoric. CNIJ. (Hozzáférés: 2023. december 20.)
- ↑ Roth 31–32. o.
- ↑ Roth 35. o.
Források
szerkesztés- ↑ Fabini: Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta (2022). ISBN 9789737969224
- ↑ Roth: Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040