Főmenü megnyitása

Hargita megye (románul Județul Harghita) Erdély keleti részén helyezkedik el. Székhelye Csíkszereda. Szomszédos megyéi: Maros megye nyugaton, Brassó megye és Kovászna megye délen, Bákó megye (Bacău) és Neamț megye keleten, Suceava megye északon. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Csík vármegye és Udvarhely vármegye területéből.

Hargita megye (Harghita)
Harghita in Romania.svg
Hargita megye címere
Hargita megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelyCsíkszereda
Jelzés HR
Terület6639 km²
Körzethívószám (+40) 266
Népesség
Népesség348 335 fő (1992) +/-
Népsűrűség47 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Tartalomjegyzék

FöldrajzSzerkesztés

 
Az Olt forrásának környéke a Magas-bükk (1416 m) oldalában
 
A Hargita hegység télen

Hargita megye területe 6639 km². Főként a Keleti-Kárpátok hegyeiből áll, mint például a Csíki-havasok (Ciuc), a Gyergyói-havasok, a Kelemen-havasok és a Hargita (Harghita). Ezen hegységek főként vulkanikus platókból, hegylábakból, és a sűrűbben lakott folyóvölgyekből állnak.

A hegyek eredete vulkanikus, a terület pedig híres meleg forrásairól. Hargita Románia egyik leghidegebb területe, ám nyáron meglehetősen meleg is lehet. Amennyiben elég eső esik, a megye klímája tökéletes az erdei gombák számára.

A megyében ered Románia két fontos folyója, a Maros és az Olt. Ezek a folyók Marosfőnél és Csíkszentdomokosnál erednek egymástól néhány kilométerre. A Maros innen nyugat felé folyik, majd a Tiszába ömlik, míg az Olt dél felé, a Dunába ömlik. (Ezt örökíti meg A Maros és az Olt legendája.) Hargitának sok szép természeti látványossága van, például a Szent Anna-tó, mely egy vulkáni eredetű krátertó a megye déli részén, Tusnád közelében. A Gyilkos-tó egy hegyi tó Gyergyószentmiklós közelében. A Békás-szoros egy megejtően szép, szűk hasadék, melyet a Békás-patak alakított ki.

Hargita megye 10 legmagasabb hegycsúcsa:
Hely Név Magasság Hegység
1. Kelemen-forrás-csúcs 2032 m Kelemen-havasok
2. Rekettyés-csúcs 2021 m Kelemen-havasok
3. Cserbükk 2013 m Kelemen-havasok
4. Csont-hegy 1900 m Kelemen-havasok
5. Vajda-csúcs 1885 m Kelemen-havasok
6. Madarasi-Hargita 1801 m Hargita
7. Nagy-Hagymás 1793 m Hagymás-hegység
8. Fekete-Hagymás 1771 m Hagymás-hegység
9. Drágás-csúcs 1767 m Kelemen-havasok
10. Rákosi-Hargita 1758 m Hargita

ÉghajlatSzerkesztés

Az éghajlat hegyközi és hegyvidéki, hosszan tartó hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 4 °C a hegyeken és 5.6 °C a medencékben. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -6.8 °C a medencékben és -4 °C a hegyvidéken, nyáron az átlaghőmérséklet 16 °C ill. 12 °C. A legmagasabb hőmérsékletet (36.5 °C) 1952-ben mérték Székelyudvarhelyen, a legalacsonyabbat (-38 °C (1963. január 18.).]-ben a Gyergyói-medencében. Télen gyakoriak a hőinverziók. A fagyos napok száma az alacsonyabb részeken évi 160. Ritkán előfordulnak késői (júniusi) és korai (szeptemberi) fagyok is. Az évi csapadékmennyiség 550–1000 mm.

NépességSzerkesztés

 
A magyar nemzetiségűek aránya Hargita megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint
  Magyar többség 80% felett
  Magyar többség 50–80% között
  Magyar kisebbség 20–50% között
  Magyar kisebbség 10–20% között
  Magyar kisebbség 10% alatt

A 2002. évi népszámlálás szerint a megye összlakossága 326 222 fő volt, 2011-ben 310867 főre csökkent. Hargita megyében élnek a legmagasabb arányban magyarok egész Erdélyben. A népesség változása az utóbbi 150 évben (a megye mai területére számítva):[1][2]

 

NemzetiségekSzerkesztés

 
Hargita megye etnikai térképe (2002)
magyarok
  70% fölött
  50–70% között
románok
  70% fölött
  50–70% között

A legutóbbi népszámlálás (2011) eredményei szerint a megye főbb etnikumai a következők: magyar (82,9%), román (12,6%), cigány (1,7%)[2]

A legnagyobb magyar csoport a székelyeké, a legtöbb település népességének többségét ők teszik ki, a románok elsősorban a megye északi részén tömörülnek, központjuk Maroshévíz (Toplița).

VallásokSzerkesztés

Vallások szerint a népesség a következőképpen oszlik meg: római katolikus 65%, ortodox 13%, református 13%, unitárius 7%, egyéb 2%. A székelyek javarészt katolikusok, míg a románok főként ortodox vallásúak.

Közigazgatási beosztásaSzerkesztés

A megyében 2007. július 1-jén négy municípium ‑ Csíkszereda (Miercurea-Ciuc), Gyergyószentmiklós (Gheorgheni), Maroshévíz (Toplița) és Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc) ‑, öt további város ‑ Balánbánya (Bălan), Borszék (Borsec), Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc), Szentegyházasfalu (Vlăhița) és Tusnádfürdő (Băile Tușnad) ‑ és 58 község van, melyekhez összesen 264 település tartozik.[3]

A megyei tanácsSzerkesztés

A megyei tanácsot 31 tanácsos – köztük a tanács elnöke – alkotja, akiket legutóbb 2012-ben választott meg a megye lakossága. A tanács jelenlegi elnöke Borboly Csaba, aki az RMDSZ színeiben nyert tisztséget. A táblázatok a 2004-es, 2008-as és 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatják:

2004–2008[4]

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 22
Népi Akció Pártja (AP) 3
Szociáldemokrata Párt (PSD) 3
Demokrata Párt (PD) 2
Független 1

2008–2012[5]

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 19
Magyar Polgári Párt (MPP) 10
Szociáldemokrata Párt (PSD) 2

2012–2016[6]

Politikai párt

Tanácsosok száma

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)| 21
Magyar Polgári Párt (MPP) 4
Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 3
Szociálliberális Unió (USL) 3

Főbb településekSzerkesztés

Megyei jogú városok

Városok

Hargita megye híres szülötteiSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Hargita megye témájú médiaállományokat.
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. a b Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere (román nyelvű). [2003. február 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. augusztus 31.)
  4. Hargita Megye Tanácsa - Tanácstagok. [2009. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 8.)
  5. Transindex - Hargita megyei végeredmény (2008.jún.3)
  6. Kovászna Megye Tanácsa: Tanácsosok. [2014. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 21.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés