Suceava megye

Suceava (magyarul: Szucsáva) Románia egyik megyéje, székhelye Szucsáva.

Suceava megye
Suceava megye címere
Adatok
Ország	Románia
Régió	Bukovina
Megyeszékhely	Szucsáva
Jelzés	SV
Terület	8553 km²
Körzethívószám	(+40) 230
Népesség
Népesség	634 810 fő (2011. okt. 31.) +/-
Népsűrűség	74 fő/km²
Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Suceava megye témájú médiaállományokat.

Földrajz

Románia északkeleti részén helyezkedik el. Területe 8553 km², ezzel az ország második legnagyobb megyéje. Szomszádai északon Ukrajna, keleten Botoşani megye, délkeleten Iaşi megye, délen Neamţ, Hargita és Maros megye, nyugaton Beszterce-Naszód és Máramaros megye.

A nyugati részen a Keleti-Kárpátok északi vonulatának hegyei találhatók: Radnai-havasok, Ráró-hegység, Gyamaló-hegység, Kelemen-havasok és a Bukovinai-Obcsinák. A megye legmagasabb pontja a Pietrosz (2102 m). Ettől keletre a Suceavai-dombvidék található, melynek átlagos magassága 400 méter, a fennsík és az Obcsinák érintkezési vonalán a Rădăuți- és Baia-medencék ékelődnek be. Legfontosabb folyói: Szeret, Szucsáva, Şomuzu Mare, Moldova, Moldva, Beszterce.

Jelentősebb ásványkincsei: mangán, réz, kén, barit, uránérc. Területének több mint felét (4.419,7 négyzetkilométer) erdők borítják.

Népesség

Az 1930 és 2011 közötti népszámlálások során az alábbi lakosságszámokat jegyezték fel:

A 2011-es népszámláláskor a 634 810 lakos 92,7%-a román, 1,9%-a roma, 0,9%-a ukrán, 0,3%-a lengyel illetve 0,3%-a lipován volt. Magyar és csángó nemzetiségűnek összesen 191 fő vallotta magát (0,03%). A városokban a népesség 41,3%-a élt. A bukovinai székelyek nagy része elköltözött a megyéből. Az 1930-as népszámláláskor még 11 333 -an, 2002-ben népszámláláskor már csak 368-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

Gazdaság

2016-ban a megye összes árbevételének 4%-a a mezőgazdaságból, 40,5%-a az iparból és 55%-a szolgáltatásokból származott. Fontosabb iparágak: élelmiszeripar, faipar, gépipar, építőanyagipar, textilipar, színesfém-bányászat.

Főbb mezőgazdasági terményei a burgonya, kukorica, búza, rozs, takarmányrépa, cukorrépa. A hegyvidéken elterjedt a szarvasmarha-, sertés-, juh- és lótenyésztés. A megyszékhelyen található az ország egyedüli génbankja.

Települések

Suceava megyében 5 municípium, 11 város, 98 község és 379 falu van.

Municípiumok

Szucsáva (Suceava, megyeszékhely), Falticsén (Fălticeni), Radóc (Rădăuți), Moldvahosszúmező (Câmpulung Moldovenesc), Dornavátra (Vatra Dornei)

Városok

Gura Humorului, Siret (Szeretvásár), Szolka, Broșteni, Cajvana, Dolhasca, Frasin, Liteni, Milișăuți, Salcea, Vicovu de Sus

Községek

Adâncata, Arbore, Moldvabánya (Baia), Bălăceana, Laudonfalva (Bălcăuți), Berchișești, Bilca, Bogdănești, Boroaia, Bosanci, Botoșana, Breaza, Brodina, Bunești, Burla, Calafindești, Capu Câmpului, Ciocănești, Ciprian Porumbescu, Comănești, Cornu Luncii, Crucea, Dărmănești, Dolhești, Dorna-Arini, Dorna Candrenilor, Hadikfalva (Dornești), Drăgoiești, Drăgușeni, Dombrovén (Dumbrăveni), Fântâna Mare, Fântânele, Forăști, Frătăuții Noi, Frătăuții Vechi, Frumosu, Fundu Moldovei, Gălănești, Grămești, Hănțești, Hârtop, Horodnic de Jos, Horodnic de Sus, Horodniceni, Iacobeni, Iaslovăț, Ilișești, Ipotești, Izvoarele Sucevei, Kacsika (Cacica), Kosna (Coșna), Krincsest (Grănicești), Mălini, Mănăstirea Humorului, Marginea, Mitók (Mitocu Dragomirnei), Moara, Moldova-Sulița, Moldovița, Mușenița, Ostra, Păltinoasa, Panaci, Pârteștii de Jos, Pătrăuți, Poiana Stampei, Poieni-Solca, Pojanatelep (Podu Coşnei), Pojorâta, Preutești, Putna, Rădășeni, Radnalajosfalva (Cârlibaba Nouă), Râșca, Sadova, Satu Mare, Simnicea, Slatina, Straja, Stroiești, Stulpicani, Sucevița, Șaru Dornei, Șcheia, Șerbăuți, Todirești, Udești, Ulma, Vadu Moldovei, Valea Moldovei, Vama, Vatra Moldoviței, Verești, Vicovu de Jos, Voitinel, Volovăț, Vulturești, Zamostea, Zvoriștea