Dornavátra

város Romániában, Suceava megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 6.

Dornavátra (románul Vatra Dornei, németül Dorna Watra) város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában.

Dornavátra (Vatra Dornei)
A kaszinó felújítás közben
A kaszinó felújítás közben
Dornavátra címere
Dornavátra címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBukovina
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeSuceava
RangMunicípium
KözségközpontVatra Dornei
Beosztott falvak
  • Argestru
  • Roșu
  • Todireni
PolgármesterIoan Moraru
Irányítószám725700
SIRUTA-kód146744
Népesség
Népesség11 856 fő (2021. dec. 1.)[2] +/-
Magyar lakosság16 (0%, 2021)[3]
Község népessége12 578 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség116 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság802 m
Terület144,34 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 21′, k. h. 25° 22′47.350000°N 25.366667°EKoordináták: é. sz. 47° 21′, k. h. 25° 22′47.350000°N 25.366667°E
Dornavátra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dornavátra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A megye délnyugati részén helyezkedik el, a Radnai-havasok, Besztercei-havasok, Kelemen-havasok, Gyamaló és az Obcsinák hegységekkel övezve.

A megyeszékhelytől, Szucsávától 104 km-re, Moldvahosszúmezőtől 40 km-re, Besztercétől pedig 85 km-re található; a Aranyos-Beszterce és a Dorna folyók egyesülésénél.

Történelem

szerkesztés

A legendák szerint, Dragoş moldvai vajda beleszeretett egy Dorina nevű pásztorlányba, akit egy vadászat során tévedésből megölt, a vajda a lány emlékének adózva parancsot adott egy új település alapítására, melyet a lányról nevezett el.

A város körül található ásványvízforrásokat már az 1750-es években felfedezték a pásztorok, ezeket „burcut”-aknak nevezték el (a magyar borkút, borvíz szóból).

1775-ben osztrák fennhatóság alá került.

1805-ben, egy osztrák orvos, Ignatziu Plusch, vizsgálta a forrásokat, és azt tanácsolta a Bécsi udvarnak, hogy érdemes lenne egy üdülőközpontot építeni ezek köré, 1811-re ez el is készült, öt fürdőkabint foglalt magába, az ásványvizet egy csőrendszer és egy vízátemelő rendszer szállította az üdülőbe. 1870-ben újabb 20 fürdőkabint építettek hozzá. Az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött az üdülőhely, a 15 már meglévő forrás mellé újabbakat tártak fel, ilyen a Sentinela forrás (régi nevei: Falkenhein, Augusztus 23). A 19. század végén az üdülőközpontot a Román Egyházi Alap vette meg.

1886-ban Ferenc József engedélyt és anyagi támogatást adott a település fejlesztésére, ekkor építették a Községi Palotát, a Nemzeti Palotát, a vasútállomást a városban és a fürdő mellett is egyet, a város akkori főterén található katolikus és zsidó templomot, elemi iskolát. Városi rangját 1907-ben kapta.

Az első világháború során a város és a fürdő nagy része megsemmisült, a háború után Bukovinát Romániához csatolták. Az újjáépítési munkálatok a két világháború között nagyon lassan és nehezen mentek, mivel az egyház, amely még mindig a fürdő tulajdonosa volt, minimális befektetést hajtott végre.

A második világháborúban, 1943-ban és 1944-ben a front több alkalommal is a városon vezetett keresztül, újbóli jelentős károkat okozva a városban.

1945-ben a fürdőt államosították, ezt követően felújították.

Népesség

szerkesztés
 
A városháza
 
A vasútállomás
 
Utcakép

A város népességének alakulása:

  • 1930 – 9826 lakos
  • 1948 – 7078 lakos
  • 1956 – 10 822 lakos
  • 1966 – 13 815 lakos
  • 1977 – 15 873 lakos
  • 1992 – 18 488 lakos
  • 2002 – 16 321 lakos

A lakosság etnikai megoszlása a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 16 012 (98,10%)
  • Németek: 109 (0,66%)
  • Magyarok: 95 (0,58%)
  • Romák: 54 (0,33%)
  • Ukránok: 22 (0,13%)
  • Zsidók: 10 (0,06%)
  • Lengyelek: 9 (0,05%)
  • Törökök: 3 (0,01%)
  • Lipová­nok: 2 (0,01%)
  • Tatárok: 1 (0,0%)
  • Csehek: 1 (0,0%)
  • Olaszok: 1 (0,0%)
  • Más etnikumúak: 2 (0,01%)

A lakosság 94,19%-a ortodox (15 374 lakos), 2,57%-a katolikus (421 lakos) vallású.

Látnivalók

szerkesztés
  • Bukovinai Etnográfiai Múzeum
  • Természettudományi és Vadász Múzeum
  • Kaszinó
  • A Keleti-Kárpátok érintetlen hegységei (Radnai-havasok, Besztercei-havasok, Kelemen-havasok, Gyamaló, Obcsinák)
  • A város körül kialakított sípályák
  • A többször felújított és átépített ásványvizes fürdők
  • A 19. század végén épített római katolikus templom és zsidó zsinagóga
  • „Nasterea Maicii Domnului” ortodox templom
  • „Sfintii Trei Ierarhi” ortodox katedrális

Fontos turisztikai központ, köszönhetően a város körül elhelyezkedő vadregényes havasoknak, és az itt található számos gyógyforrásnak és ásványvízforrásnak.

Jelentős a város faipara, élelmiszeripara (itt készítik a „Dorna” és a „Bucovina” palackozott ásványvizeket).

Hivatkozások

szerkesztés
  1. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  2. 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  3. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Dornavátra témájú médiaállományokat.